Somogyi Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 44. szám
2 KÖZÉLET-PANORÁMA 2017. NOVEMBEEL25.. SZOMBAT Civilek ezreit végezték ki a boszniai szerb katonák A srebrenicai mészárlás áldozatait 2003-ban temették újra Fotók: MTI Élete végéig börtönben marad Ratko Mladic, a srebrenicai vérengzés egyik felelőse. A volt hadseregparancsnokot népirtásban és emberiesség elleni bűncselekményekben találták vétkesnek. G. Juhász Judit BŰN A délszláv háború idején elkövetett népirtás és emberiesség elleni bűncselekmények miatt életfogytig tartó börtönre ítélték a napokban a szakadár szerb köztársaság egykori hadseregparancsnokát, Ratko Mladicot. Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék tizenegy vádpontból - kétrendbeli népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények, gyilkosság, deportálás, kényszerkitelepítés, üldözés, túszejtés - tízben találták bűnösnek a most 74 éves Mladicot. Az 1992-1995-ös boszniai háborúban százezren vesztették életüket, az áldozatoknak majdnem a fele civil volt. A Balkán mészárosaként is emlegetett egykori hadseregparancsnokot a bíróság - egyebek mellett - felelősnek mondta ki a Szarajevóban elkövetett háborús bűncselekményekért is. A bosnyák fővárost, amelyet a háború előtt szerbek, muzulmánok és horvátok laktak, három éven át ostromolták Mladic csapatai. Az ágyúzásban és az orvlövészek golyói miatt tízezren vesztették életüket. A bíróság szerint Mladic felelős a srebrenicai népirtásért is: 1995-ben a boszniai szerb erők nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg. A második világháború óta ez volt a legnagyobb mészárlás Európában. A bíróság ugyanakkor nem mondta ki, hogy Mladicék hat további településen ugyancsak népirtást követtek el, amikor megölték a muzulmán és a hor- vát férfiakat. Az ítélet hallatán Mladic ügyvédje bejelentette, hogy fellebbeznek. A hágai törvényszék egyébként decemberben befejezi működését, és rtfändätumä- nak lejárta utálja fermmaradó ügyeket az ENSZ nemzet- közi törvényszéki mechanizmusa, az MICT veszi át. ítélet után A bíróság döntése heves érzelmeket váltott ki, a bosnyá- kok és a horvátok elégedettek, ők háborús bűnösnek tartják Mladicot. A boszniai Szerb Köztársaságban azonban a szerbek inkább hősként tekintenek rá. Olyany- nyira, hogy Milorad Dodik elnök a szerb nép „szégyenteljes arculcsapásának” nevezte az ítéletet, mondván, „Mladic ügyében nem egy bíróság, hanem csak a történelem hozhat ítéletet”, és hősnek titulálta a volt hadseregparancsnokot. Aleksandar Vucic szerb államfő és Ana Brnabic miniszterelnök kérték a szerbeket, ne a múlttal foglalkozzanak, hanem inkább gondolkozzanak azon, miként lehet megőrizni a békét és a stabilitást a térségben. Ratko Mladic a szakadár boszniai szerb köztársaság hadseregének főparancsnoka volt, esik laga a szintén háborús bűnök miatt elfogott Slobodan Milosevicéval együtt nyugodott le. A Nemzetközi Törvényszék már 1995-ben vádat emelt ellene, de hiába körözték, a Milosevic-rendszer 2000. októberi bukásáig háborítatlanul élt Belgrádban. Attól kezdve azonban rejtőzködnie kellett. 2011 májusában, a vajdasági Lázárföldön fogták el. Egy más névre kiállított, hamis személyit találtak nála. Ugyanabba a scheveningeni börtönbe került, amelynek lakója volt egykori harcostársa, Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök is. Karadzic 13 éven át bujkált, külsejét elváltoztatta, hosszú hajat és szakállat növesztett. Egy ideig Drágán Dabic álnéven, természetgyógyászként dolgozott egy magánklinikán, 2008-ban fogták el. Karadzic egyebek mellett részese volt a srebrenicai vérengzésnek is, háborús bűnök miatt tavaly tavasszal első fokon 40 év börtönre ítélte a nemzetközi bíróság. A délszláv háborús bűnök harmadik fo felelősétJSlo- bodan Milosevicet 2001. április 1-jén, Belgrádban tartóztatták le. Hágában etnikai tisztogatással, népirtással vádolták, de még ítélethirdetés előtt, 2006-ban szívrohamban meghalt a börtönben. Mi történt Srebrenicában? A kelet-boszniai Srebrenicát 1993 tavaszától az ENSZ-béke- fenntartók által védett övezetté nyilvánították. Ennek ellenére 1995 elején Mladic körbezárta a'várost, és kiűzte a bosnyák csapatokat. Muszlim civilek ezrei rekedtek a városban, akiket a holland ENSZ- békefenntartók szeme láttára végeztek ki a boszniai szerb katonák. Legalább 7800 bosnyák fiút és férfit lőttek jeltelen sírba, valamint 23 ezer nőt és gyermeket deportáltak a városból. Házi bojkott Balázs D. Attila attila.d.balazs@mediaworks.hu K özelednek az ünnepek, és a karácsonyi készülődés minden bizonnyal idén is megnyitja a pénztárcákat. Persze a szíveknek kellene elsősorban megnyílniuk, de ha már ajándékvásárlásra adjuk a fejünket, legalább a szemünk legyen nyitva. Pontosabban vásároljunk ésszel, mert minden forint egy szavazat: voks a minőségre, az eredetre, az eredetiségre és nem utolsósorban a magyar munkaerőre. Ha eddig csak hírből ismertük a bojkott fogalmát, és valami diplomáciai hókuszpókuszt sejtettünk mögötte, akkor jó hírem van: ezt az erőt mi „Ahol az akarat, magunk is alkalmazhatjuk .. ' rí ' ” a mindennapokban. Próbálóit 3 mOO IS juk meg legalább erre az ünnepi időszakra beépíteni vásárlási szokásainkba az egyes áruk megvételétől való tudatos tartózkodást. Legyen ez önmagunk s a család közös szellemi sportja, karácsonyig bőven van idő a gyakorlásra. Azért bojkottról és nem egyszerűen tudatos vásárlásról beszélek, mert az utóbbi fogalom inkább csak környezetvédelmi vetü- letben használatos, persze a mi háztáji bojkottunknak is lehet ökológiai haszna. De itt most elsősorban arról van szó, hogy mielőtt hagyjuk magunkat a fősodor és a reklámzaj zavaros vizén úsztatni, tartsunk önvizsgálatot, hogy valójában mire is van szükségünk magunknak és a szeretteinknek. Először is: ne legyünk impulzusvásárlók, ne döntsünk azonnal. Gondoljuk át, hogy valóban megéri-e megvenni a Távol-Keleten nyomtatott magyar gyermekkönyvet, annak ellenére, hogy hazai a kiadója. Vagy vegyünk-e olyan csokit, amely épp csak a nevében magyar, miközben léteznek más magyar édességgyárak, manufaktúrák, csupán utánuk kell járni. Vásároljunk-e olyan tengerentúli kencegyártól, amelynek a tulajdonosai megannyi rosszat okoztak országunknak? Jól látják, márka- ismeret szempontjából sem utolsó ez a „tréning”, mert nem kis magabiztosságot szerezhetünk a piacon lévő töméntelen termék közötti eligazodásban. Tehát érdemes utánanézni a gyártóknak, hogy ki fia-borja is áll a termék mögött, de már az is sokat tud segíteni, ha a csomagoláson ott a magyar termék, a hazai termék, vagy a hazai feldolgozású termék védjegy, ami a legtöbb esetben garanciát jelent a minőségre. Hogy mindez miért fontos? Több millióan hozunk naponta valamilyen vásárlói döntést, ami óriási erő. Ha e döntéseknek ^gak egy része tudatos, az már sokat számít, mert ahol az akarat, ott a mód is. Zaccból üzemanyag BIO Kávézaccból készített üzemanyag hajthat több londoni buszt is - közölte a Royal Dutch Shell olajipari vállalat és a Bio-bean tiszta energiatechnológiával foglalkozó cég. A londoni tömeg- közlekedés bioüzemanyagokkal való támogatásának célja, hogy csökkentsék a szén-di- oxid-kibocsátást és hogy az élelmiszeriparban használt olajból készült üzemanyagot teszteljenek. A Bio-bean közlése szerint egy átlagos londoni naponta 2,3 csésze kávét iszik, ami évente összesen több mint 200 ezer tonna hulladékot jelent. A Bio-bean összegyűjti a főbb kávéházláncolatok és instant kávét készítő gyárak hulladékából származó zaccot, amit kiszárítanak és kinyerik belőle a kávéolajat. Becsléseik szerint mintegy 2,55 millió csésze kávéra van szükség egy londoni busz egy éven át tartó üzemeléséhez olyan B20 jelű dízellel, amelyet kávéolajjal kevert ásványi dízel alkot. A brit főváros 9500 busza közül többet már hulladék, például sütőolaj vagy húsokból származó fagy- gyú felhasználásával készült bioüzemanyag hajt. MW HIRDETÉS
