Somogyi Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-13 / 264. szám

4. MEGYEI KÖRKÉP 2017. NOVEMBER 13., HÉTFŐ Mihályfalvi László: az utóbbi néhány évben silányulni kezdett a magyar beszéd Igényességgel meg lehet és kell is őrizni a magyar nyelvet Dicséret és gratuláció he­lyett lájkolunk. Világháló ki­fejezésünket az internet szó váltotta fel. A „szeret­lek kedvesem” helyett azt mondják az udvarlók, hogy I love you baby, és sorolhat­nánk a mindennapjainkban használt, a nyelvünkbe nem­rég beférkőzött külföldi sza­vakat, amelyeknek ugyan lenne magyar megfelelőjük, ám legtöbbször mégsem a változatos formát használ­juk, hanem az igénytelen jö­vevényszavakat. Turbéki Bernadett sonline@sonline.hu- A magyar nyelvről úgy hírlik, hogy különleges. Ezt csak mi magyarok gondoljuk így, vagy a külföldiek is így értékelik?- Sok avatott külföldi híres­ség írt már erről, akik nyelvtu­dósként, irodalmárként dicsé­rik a nyelvet. Azt mondják, a költészetre - a világ valameny- nyi nyelve közül - legtökélete­sebb a magyar nyelv, hiszen az érzelmek, gondolatok kifejezé­sére szolgáló eszköztára, szó­készlete olyan gazdag, hogy csak csodálni lehet. A műfor­dításban a magyar költők, írók mindig is remekeltek. Főleg a „Nyugatosok” mutatnak pél­dát. Akadt olyan alkotás, ame­lyet visszafordítottak az ere­deti nyelvre a műfordításból, mert olyan jól sikerült a ma­gyar változat. Egy ideig műfor­dító diákkört tartottam a Tán­csics Mihály Gimnáziumban, amelynek keretében a fiata­loknak mindig adtam fordíta­ni valót, hogy megtapasztalják a magyar nyelv adta lehetősé­geket, és azt is, hogy a magyar nyelv annyira választékos, hogy emiatt akad olyan vers, amelynek sorait képtelenség lefordítani más nyelvekre. In­kább egyszerűsítik azokat.- Változik körülöttünk a világ, és változik a nyelvünk is: sok a modern jövevényszó.- Már a görögök is azt mond­ták, hogy „panta rhei”, vagyis minden változik. Csak az nem mindegy, hogy milyen irány­ba tart a változás. Ha romlást, silányosulást tapasztalunk, akkor annak okán kell gondol­kodnunk. Az ok pedig általá­ban az igénytelenség és a lusta­ság. Ha kifejezően szeretnénk fogalmazni és azt akarjuk, hogy figyeljenek ránk, akkor bizony választékosán kell be­szélnünk. A szavak közötti vá­logatással érhetjük el, hogy vá­lasztékos legyen a stílusunk. A stílus pedig egy érdekes szó: mindenkinek van stílusa: szí­nésznek, tanárnak, zenekar­nak, és annak is, ahogy beszé­lünk. A franciák azt mondják, a stilus maga az ember. Ha va­lakinek van, lebilincseli vele a hallgatóságot és sikeres lesz.- Tudatosan ki lehet alakítani egyéni beszédstílust? Segíthet ebben az olvasottság?- Segíthet a szülő, aki be­szélni tanítja a gyermekét, a tanár, de akár egy barát is. Se­gíthetnek az írók költők, új­ságírók, és még a televízió is. Mindezt csak akkor, ha tudás és igényesség kísérője e segít­ségnek. Én az előadásaimmal és az írásaimmal igyekeztem segíteni, amelyek három me­gyei lapban is megjelentek már az idők folyamán. A diá­kokat mindig igyekeztem ar­ra ösztönözni, hogy tanulja­nak meg memoritereket, akár 150 sorosakat is, mert mind­mind segíthet abban, hogy vá­lasztékosán fejezzék ki magu­kat. Az olvasás is sokat segít­het, ám az nem mindegy, hogy KAPOSVÁR Mihályfalvi Lász­lót, a kaposvári Táncsics Mi­hály Gimnázium egykori igaz­gatóját nyugdíjas éveiben sem hagyja nyugodni magyarta­nári hivatása: továbbra is ha­dat üzen az anya- ..... nyelv helytelen használóinak. Elő­adásaiban felhívja a figyelmet a szép beszédre, gyakor­lati példaként pe­dig saját módsze­reit is megismer­hetik az érdeklő­dők. A Magyar Nyelv Napja alkalmából ma a TIT-székház- ban tartelőadást. Ajándék az anyanyel­vűnk, meg kell őriznünk a szépségeit- Manapság, amikor mindenki idegen nyelvet tanul, van még jelentősége „irodalmi színvo­nalon” elsajátítani anyanyel­vűnket?- Egyenesen kötelességünk, hiszen ebben a helyzetben van igazán nagy jelentősége anya­nyelvűnk megőrzésének és fej­lesztésének. A nagy magya­rok mindig ki­álltak a magyar nyelv mellett. Széchenyi Ist­ván is szépen beszélt és írt magyarul, pe­dig ő később ta­nulta meg. Kosz­tolányi Dezső is gyakran hangoztatta, hogy .meg kell őrizni a nyelv szép­ségeit. Ő kifejezetten aján­déknak tekintette, hogy ma­gyar az anyanyelve. Sok szál­lóige is fennmaradt a nyelvvel kapcsolatosan. Legismertebb a „nyelvében él a nemzet” Kazin- czytól. Mai előadásom címéül is ezt választottam. Államnyelv 1844-ben szavazta meg az országgyűlés, hogy a német és a latin helyett a magyar le­gyen a hivatalos államnyelv hazánkban. Korábban nehéz­séget jelentett, hogy a ma­gyar lakosok csak idegen nyelven intézhették hivatalos ügyeiket, ezáltal tolmácsként papot, vagy tanítót beavatva életük történéseibe. A szolgá­latokért gyakran több pénzt fizettek, mint amekkora hasz­not a hivatalos ügy hozott. A magyar nyelv hivatalossá té­telét komoly előkészítő mun­ka előzte meg: sokat jelentett a nyelvújítók kemény, határo­zott tevékenysége. A Magyar Nyelv Napját 1911-óta ünne­peljük november 13-án. att még elvárás is a szavak „le- butítása”?- Ezt hívom én igénytelen­ségnek. Igencsak felerősö­dött jelenségről van szó. Sok­szor bele sem gondol a szerző, hogy mit ír le. A lényeg, hogy túl van rajta, leírta, amit akart, és mehet tovább. A magyar nyelvet azonban csakis igényességgel lehet szépségében és értékeiben megtar­tani. Azon kell dol­goznunk, hogy igé­nyesség legyen az igénytelenségből, mert ez utóbbi elein­te csupán a nyelvben és a kultúrában jelenik meg, de végül, ha nem küzdünk elle­ne, érzelmeinkben, gondolata­inkban, erkölcseinkben és vé­gül tetteinkben fejti ki rombo­ló hatásait. Látszólag a nyel­vért tesszük, ám valójában sokkal többért, az igénytelen­ség leküzdéséért abban a pilla­natban, amikor lehetséges lép­ni. Ebben a tevékenységben je­lentős szerepet kap két főnév: a haza és a nép, valamint két ige: a szeretlek, és a tisztellek. Mert szeretni és tisztelni csak azt lehet, aki igényes már. mit olvasunk. Meghatározó le­het, hogy az író, vagy a műfor­dító mennyire választékos, mi­lyen stílusban fogalmaz. Gyak­ran hallani manapság a televí­zióban is helytelenül használt, berögzült kifejezéseket, ame­lyek szintén igénytelenségre utalnak. Például ha egy kom­mentátor azt mondja, hogy „csere a Videotonnál” az akkor lenne helyes, ha a „Videoton­ban” szót használná. Számta­lanszor hangzik el, hogy „be­érett” a gyümölcs, vagy „be­vállalom” a feladatot „be­indult” az autóm. A gyü­mölcs megérik, a munkát elvállalom az autó pedig elindul, ha helyesen sze­retnénk fogalmazni.- Lehetséges, hogy napja­inkban inkább előnyben ré­szesítjük az egyszerűen meg­fogalmazott, gyorsan átfut­ható híreket például a vi­lághálón, és emi­Mihályfalvi László: minden változik, de az irány nem mindegy Ellenőrizték a védművek állapotát a vízügyi szakemberek Biztonságban a Dráva partja Veszélyesek a kóbor kutyák az autósokra BARCS Elvégezte a vízkár-el­hárítási művek szokásos éves felülvizsgálatát a Dél-dunán­túli Vízügyi Igazgatóság. A hagyományos vízépítő mér­nöki feladat szeptemberben a helyszíni bejárásokkal indult, majd az október végi bizottsá­gi felülvizsgálattal zárult - kö­zölték.- A védelmi műveinket az elmúlt öt évben próbára tette egy-egy komolyabb árvíz is, például a Dunán 2013-ban és a Dráván 2014-ben, így véde­kezési tapasztalatok figyelem- bevételével is értékelhettük a létesítményeket - tájékozta­tott Pinczehelyi-Tátrai Tímea, PR-munkatárs, aki emlékezte­tett arra is, hogy az elmúlt év során árvízvédekezésre nem volt szükség. - Felülvizsgál­tunk árvízvédelmi szempont­ból több mint 100 kilométer árvízvédelmi töltést, 10 gát­őrtelepet a Dráván, 27 zsili­pet, továbbá belvízvédelem te­kintetében 12 szivattyútelepet a hozzá tartozó 188 kilométer hosszúságú belvízcsatornával. A vizsgálat során feltárt eredmények alapján jelentős probléma nem merült fel a lé­tesítményeknél, és felszámol­ták a társulatoktól átvett mű­vekkel kapcsolatos problémá­kat is. MW Tavasztól őszig bejárható a határfolyó BUZSAK Kóbor kutyák riasztot­tak meg egy buzsáki fiatalasz- szonyt. Kis időre nyitva ma­radt a kapu, amikor munkába indult a férje, s ekkor szaladt be a portájukra három idegen kutya. Párzási időszakban sok kutya kóborol a faluban.- A Kossuth utcában, a Mar­cali felé vezető főútvonalon kü­lönösen sok a kóborló kutya, el is ütöttek néhányat, mert ösz- szevissza rohangálnak az úton. Bolyonganak, ez balesetveszé­lyes az autósokra - mondta el a fiatal nő. - Sok ebről tudni, hogy ki a gazdája. A lánc nem megoldás. Tavaly a jegyző be­jelentette, hogy a közterületen tartózkodó kutyák után bírság jár, de ezt nem ellenőrzik.- Nem kaptunk arról beje­lentést, hogy idegen kutyák garázdálkodnának a települé­sen - mondta el kérdésünkre Kara Lajos polgármester. - Vi- dén sok kutya van, Buzsákon pedig különösen, mert sok a külföldi lakos, ők gyakran sé­táltatják az ebeket. Az előfor­dult, hogy megszökött egy-egy tüzelő kutya. De az nem jel­lemző, hogy kitennék az ut­cára a kutyákat a helyiek. Ha mégis kóbor kutyákat talál­nánk, jó kapcsolatunk van az állatvédőkkel, akik menhely- re szállítják őket. K. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom