Somogyi Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 44. szám
2017. NOVEMBER 11., SZOMBAT PANORÁMA 3 Kíméletesebb lesz a lisztérzékenység diagnózisa Gyermekektől nem lesz mintavétel A magyar lakosság 1-2 százalékát érintő lisztérzékenység (coeliakia) diagnózisához évtizedek óta gyomortükrözésre és szövetmintavételre van szükség. Azonban ez gyermekekre megterhelő vizsgálat, mivel kórházi körülmények között, altatásban végzik. Egy nagy nemzetközi vizsgálat most igazolta, hogy az érintett gyermekek felénél elhagyható lesz a kellemetlen beavatkozás. Takács Eszter Elkerülhetővé válik a gyomortükrözés és a biopszia Fotó: Shutterstock ANTITEST Coeliakia esetében a búza, árpa, rozs glutén fehérjéi kóros immunreakciót provokálnak, ami bélrendszeri gyulladáshoz és a vékonybélboly- hok károsodásához vezet. A betegségjellegzetes formában leggyakrabban egy- és ötéves életkor között jelentkezik. A gyermekkori coeliakia figyelmeztető jele a lassú fejlődés, a vitamin- és vashiány, a hasmenés és a zsírfényű széklet. A felszívódási zavar következtében az érintett gyerek kóros soványságával, nagy pocakjával szinte az afrikai éhezőkre hasonlít. A betegség gyanúja esetén az orvosok egy speciális fehérje, egy antitest kimutatását végzik el. Ezek az antitestek az immun- rendszer által termelt fehérjék, amelyek a saját szövetek ellen irányulnak. A közelmúltban az Európai Gyermek-gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság (ESPGHAN) olyan új irányelveket tett közzé, melyek szerint a vérből kimutatható nagyon magas (a normálérték tízszeresét meghaladó) antitestszint esetén a szövetmintavétel elhagyható, ha bizonyos további feltételek is teljesülnek. Felmerült azonban, hogy a biopszia elhagyása téves pozitív diagnózisokhoz, és ezen keresztül felesleges diétás kezelésekhez vezethet. Ezért indult el 2011 novemberében a Pro- CeDE nemzetközi tudományos vizsgálatsorozat, amelyben 21 ország több tucat gyermekkórházának szakorvosai több mint 700 olyan gyermek és serdülő vér- és szövetmintáit í a gyűjtötték össze és értékelték, itó, akiknél a kezdeti pozitív antilek testeredmények coeliakia gyanúját vetették fel. A vizsgá- i a latban több mint 70 magyar )zi- gyermek is részt vett a Heim ke- Pál Gyermekkórház Coeliakia ze- Centrumából, ült Mindezzel egyszerűbb és 'ro- olcsóbb lesz a diagnózis sok y'os gyermek számára, mivel el21 kerülhetővé válik a gyomorek- tükrözéssel és altatással járó ibb kellemetlenség, és a költséges és genetikai vizsgálatokra sem táit lesz náluk szükség. Múltunk fecnijei Balázs D. Attila attila.d.balazs@mediaworks.hu M eg kellett védjek egy százötven éves, ám annál fiatalosabb matuzsálemet a minap. Nem egy idős Guin- ness-rekorderről van szó, hanem a sokat megélt magyar bélyegről. Történt, hogy a kerek évforduló alkalmából felléptem a hazai bélyeggyűjtők egyik népszerű internetes fórumára. Igazából csak körül akartam nézni, amikor valaki gyermeki örömmel megosztotta, hogy új példányokkal bővült gyűjteménye, csak nem tudja, hogy mit is ér a kérdéses hírlapbélyeg a Budapesti Főpostás bélyegzéssel, a kétnyelvű, Zimony-Zemun bélyeg- Úgy 300-400 év zéses 1896-os kiadás, meg múlva már Ipqz az lö67~es’ ötkrajcáros, Femuiva mar lesz rencJózsef.fejes példány. Bár ennek is értéke... az utóbbit még nem hazánkban nyomtatták, de ez az ősrégi sorozat számít az első magyar postabélyegnek, 1867- től ugyanis már nem az Osztrák Postaigazgatás alá tartoztunk. Jött is egy lakonikus értékelés Szakbarbár úrtól: „A ’67- es nálam kukában végezné.” Nem fújom kívülről a bélyegek katalógusértékét, mert főképp a szép és a sokatmondó érdekel. Persze az sem rossz, ha mégis egy értékes példány akad horogra, de akkor se értem: hogy van szíve valakinek kidobni a kukába egy ilyen korai példányt épp 2017-ben, meg úgy általában, még ha az nem is ér valami nagy összeget? Ezt szóvá is tettem, és jött is a lehengerlőnek szánt válasz, miszerint ami bélyegként értéktelen, azt bélyeggyűjteménybe nem tesszük, és különben is, erről ő, a filatelisták filatelistája nem óhajt vitázni. Nem hagytam annyiban az ügyet, rászóltam, hogy kukába bizony szemetet dobunk, egy ilyen postabélyeget legfeljebb félreteszünk, elcserélünk. A „veretes” reakció nem maradt el: „Ha Önnek az a szokása, hogy pillanatnyilag csaknem értéktelen dolgokat gyűjt, akkor tegye azt. Úgy 300-400 év múlva már lesz ennek is értéke. Gondolom, megvárja, és majd akkor jó pénzért el tudja adni. Az Ön dolga.” Nyugtáztam, hogy így is van, inkább megvárom azt a néhány száz évet, főj a levedben Mr. Szakbarbár, de kukába akkor se dobok ilyesmit, mert bár nem a kedvenc magyar uralkodóm szerepel a bélyegképen, de azért egy úttörőről van itt szó, a változás korának egyik első bélyegéről. Közben kiderült, hogy a szegény ötkrajcáros birtokosának sincs kedve ilyen barbár tetthez. Csakis bennünk lehet a hiba, ha nem a forintok csörgését halljuk, amikor ránézünk múltunk egy ilyen piciny darabjára. HIRDETÉS Lakhatatlan tűzgolyóvá változtatjuk a Földet Már csak hatszáz évük maradt az embereknek Nanoméretű űrhajók hódítanák meg az Alfa Centauri csillagrendszert Fotó: Shutterstock VILÁGVÉGE Újabb vészjósló kijelentéseket tett a világhírű fizikus, Stephen Hawking. A tudós szerint hatszáz éven belül az emberiség tűzgolyóvá változtatja a Földet, amitől az lakhatatlanná válik. A kutató szerint a két legnagyobb probléma a robbanásszerűen növekvő népesség és az emberiség csillapíthatatlan energiaéhsége. Hawking a Pekingben tartott Tencent Web Summit konferencián osztotta meg gondolatait. A tudós úgy véli, csakis úgy maradhatunk fenn, ha elhagyjuk a planétát, és egy másik otthont keresünk magunknak. Nem is kellene messzire menni, a legközelebbi csillagrendszer, a 4,37 fényévre található Alfa Centauri pont ideális hely lenne, legalábbis a tudós szerint. Éppen ezért létfontosságú az emberi űrutazást lehetővé tévő projektek finanszírozása. Az Alfa Centauri felderítését Hawking nanoméretű űrhajókkal szeretné megoldani. Ennek kifejlesztéséhez Jurij Milner orosz milliárdossal közös projektet (Breakthrough Starshot) hívtak életre. Az aprócska szondákat lézerrel gyorsítanák fel a fénysebesség 20 százalékára. Ilyen tempóban az űrhajó egy óra alatt elérné a Marsot, és nagyjából húsz év múlva érkezne meg a legközelebbi csillagrendszerbe (ezt a távot a ma rendelkezésre álló technológiával csak harmincezer év alatt lehetne megtenni). Hawking reménye nem alaptalan, több csillagász is úgy véli, hogy létezhet bolygó a három csillagból álló rendszer lakhatósági zónájában (vagyis abban a régióban, ahol megfelelő körülmények vannak a folyékony víz jelenlétéhez), sőt egy új kutatás szerint az sem kizárt, hogy több élhető planéta is rejtőzhet a Naprendszer közelében. MW ROVER .„ÄcsVRISAPAlXrrAN! lóerős svr PLUG-INHÍ22íS ÍGY MŰKÖDIK AZ ÖSSZKEREKHATTAS! ÖRÜLT ATEPITESEK ES LOERÖVADASZAT MEGJELENT! A legújabb SUV típusok teljes palettája 4x4-es kisokos Terepjárók tuningja Értékesítési statisztika Terepkombik bemutatója KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!
