Somogyi Hírlap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)
2017-10-07 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 40. szám
2 közélet 2017.0KT0BER 7., SZOMBAT A fakivágások is felelősek a növekvő szén-dioxid-kibocsátásért Már a pusztuló esőerdők is szennyezik a környezetet A trópusi erdők kulcsszerepet játszanak a globális fel- melegedés elleni harcban, mivel fotoszintézissel elnyelik a szenet. Egy ideje viszont már maguk az erdők is szenet bocsátanak ki, amikor felégetik őket vagy a kihalt fák rothadásnak indulnak. Mediaworks-összeállítás FOTOSZINTÉZIS A trópusi erdők több szenet bocsátanak ki évente, mint az Egyesült Államokban lévő összes személygépkocsi és teherautó - derítették ki amerikai kutatók 12 év műholdfelvételeit és terepméréseit elemezve. A Science tudományos folyóiratban közzétett tanulmányuk szerint az trópusi esőerA latin-amerikai fakitermelés a szénveszteség 60 százalékáért felelős Fotó: AFP dők szénkibocsátásának majdnem 70 százaléka abból ered, hogy az erdők egyre rosszabb állapotba kerülnek. A trópusokon mindenhol szelektív fakivágások folynak, vagy a kisbirtokosok kivágják a fát fűtés céljára. Egy-egy helyen ez viszonylag kismértékű, de ha nagy területeken mindet ösz- szeadjuk, akkor jelentőssé válik - fejtette ki Wane Walker, a tanulmány társszerzője. Az erdőirtás és így az erdők állapotának rosszabbodása, valamint az ezzel összefüggő szénkibocsátásból eredő kár minden kontinensen meghaladja az erdőknek tulajdonítható hasznot - vélik a szakemberek. Tanulmányuk szerint Latin-Amerika, a világ legnagyobb esőerdejének, az AmaVédik a Föld tüdejét, amíg még lehet zonasnak az otthona felelős a szénveszteség 60 százalékáért, az afrikai kontinens a 24 százalékáért. „Ha elejét akarjuk venni annak, hogy a globális hőmérsékletek veszélyes szintekre emelkedjenek, drasztikusan csökkenteni kell a szénkibocsátást és növelni kell az erdők képességét arra, hogy elnyeljék és tárolják a szenet” - hangsúlyozta Alessandro Baccini, az amerikai Woods Hole Kutatóközpont tudósa. „A szén-dioxid-kibocsátás 10-15 százalékáért világszerte az erdők kivágása a felelős. Az erdőkivágás kettős kárt okoz, mivel a rothadó fák szenet termelnek, ahelyett, hogy tárolni lennének képesek” - magyarázta Baccini. Az Amazonas folyam medencéje továbbra is folyamatos veszélynek van kitéve. A brazil kormány nemrégiben egy ma- gyarországnyi kiterjedésű rész védettségét szüntette volna meg a globális jelentőségű terület északi részén, hogy itt aranyat és más ásványkincseket bányászhassanak. Végül a brazil bíróság vetett gátat a Michel Temer kormányfő által is támogatott javaslatnak, amit Ran- dolfe Rodrigues ellenzéki szenátor az utóbbi ötven év Amazonas ellen elkövetett legnagyobb támadásának nevezett. A brazil kormány szerint a védelem megszüntetése az országjólétét eredményezte volna a megnövekedett befektetések miatt. Az energetikai miniszter szerint javult volna a foglalkoztatottság, emelkedett volna a nemzeti jövedelem, hogy a fejlődés fenntartható legyen. A fenntartható fejlődésről a környezetvédőknek más az elképzelésük. Ahogy fény derült a tervre, a Természetvédelmi Világalap (WWF) brazíliai szervezete arra hívta fel a figyelmet, hogy a bányák megnyitása az erdők kiirtásához és demográfiai robbanáshoz vezet, veszélyezteti a térség vízhálózatát, valamint az elszigetelten élő őslakosság biztonságát és kultúráját. Megszűnik továbbá a biológiai sokszínűség és harc indul meg a földekért. Óriási az italgyártók felelőssége Lassan belefulladunk a műanyagszemétbe KÖRNYEZETVÉDELEM A világon percenként egymillió plasztikpalackot vesznek az emberek, és ez a szám 2020-ra 20 százalékkal nőhet. Óriási terhet ró ez bolygónkra, mert átlagban csak a flakonok 7 százalékát hasznosítják újra, a többi az ömlesztett hulladék közé kerül. Ráadásul egy olyan anyagról beszélünk, amely rendkívül nehezen bomlik le és kimutathatóan káros hatású a környezetre, az állat- és növényvilágra, valamint az emberekre - mutatott rá az Origó. A helyzet egyre aggasztóbb: 2016-ban több mint 480 milliárd palack vizet adtak el vüágszerte, 2021-re pedig már az 580 milliárdot is meghaladhatja ez a szám, a nyugatiak utazgató életmódja pedig csak gerjeszti az eldobható flakonok használatát. Mostanra az is kimutatható, hogy évente 5-13 millió tonna műanyag kerül az óceánokba, és valamilyen formában bejut az ott élő állatok szervezetébe. A szakértők emiatt arra figyelmeztetnek, hogy ha így folytatjuk, 2050-re több műanyag lehet az óceánokban, mint hal. Közismert, hogy egy ideje műanyaghulladékok irdatlan szigetei is felbukkantak az óceánokban, a Csendes-óceán déli részén legutóbb egy fél európányi nagyságú úszó szigetet találtak. Charles Moore oceanográfus és A viiág óceánjaiban 2050-re több plasztikpalack lesz, mint hal Fotó: AFP hajóskapitány augusztusban nem kertelt, egy előadáson kijelentette: a világ összes kincse sem elég arra, hogy összegyűjt síik a műanyagot és hogy újra helyrehozzuk az óceánt. Mint elmondta, már az óceánok mélyebb rétegeiben is találhatók műanyaghulladékok, amit bizonyít az is, hogy az ámbráscetek gyomrában is nagy mennyiségű műanyagot lehet találni. És itt elérkeztünk a táplálék- lánchoz, mert az apró műanyagrészecskék a tengeri herkentyűkön és a halakon keresztül a tányérunkon is megjelenhetnek. A Greenpeace környezetvédelmi szervezet szerint az egyik legnagyobb amerikai kólagyártó például évente nagyjából 100 milliárd palackot ad el a vásárlóknak és ennek nagy része nem újrahasznosítható. A törvények sem szabályozzák igazán az italgyárakat. Azt, hogy a legyártott palackokból mennyi újrahasznosítható, sajnos maguk a cégek döntik el. Az sem segít a helyzeten, hogy az egész ipar ellene van az olyan intézkedéseknek, mint például a különadó annak érdekében, hogy csökkenjen a kínálat a nem újrahasznosítható plasztik iránt. A műanyag szatyrokkal például működött az intézkedés - mutatott rá az Origó, az Egyesült Királyságban nagyjából 80 százalékkal csökkent a kereslet irántuk. Persze attól, hogy az italgyártók a fogyasztókra zúdítják a pillepalackokat, az emberiség összességében sokkal többet tehetne azért, hogy a műanyagot úgy használja, hogy eközben ne tegye tönkre a környezetet és saját magát. Követendő példa lehet Tajvan, ahol a fővárosban, Taipeiben nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy csökkentsék a műanyag palackok okozta káros hatásokat. BDA HIRDETÉS exkluzív Jcisbab, S2iÍ-?^ zuicíróivi KERESSE A MAGAZINT AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL! HALUNK MINDIG IZZIK A LEVEGŐ
