Somogyi Hírlap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-06 / 234. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2017. OKTÓBER 6., PÉNTEK Szaktanárok hiányoznak a somogyi falvakból SOMOGY Szaktanárokból van hiány Somogybán, ez általá­ban a kisebb településeken je­lent problémát, derült ki a Pe­dagógusok Szakszervezete ka­posvári tanévnyitó értekezle­tén. Szigethy Marianna megyei elnök kérdésünkre elmondta: német, technika, rajz és ma­gyar nyelv szakos pedagógu­sokból van hiány a megye több kisebb településén. - A tárgya­kat tanítják, csak nem szakta­nár tartja az órákat. Országos probléma «a pedagógushiány A tanévnyitó értekezleten Galló Istvánná a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke el­mondta: országszerte probléma a pedagógushiány. - Ha a kor­mány feloldaná a pedagógusok esetében a nyugdíjasok mun­kavégzésére vonatkozó korlá­tozást, rövid távon, de javulhat­na a helyzet - mondta Galló Ist­vánná. - Az ország 170 telepü­lésén jelent gondot, hogy nincs elég pedagógus és nem csak a Klebelsberg központ által fenn­tartott iskolákban, hanem a Nemzetgazdasági Minisztéri­umhoz tartozó szakképző in­tézményekben is. Koszorús R. Gyorsabban hízik és jobban bírja a meleget európai társainál Fejlesztik a drávai vízi turizmust DRÁVA A Dráva hajózhatósá­gát és déli határfolyónk ví­zi turizmusát is fejlesztené a Dél-Dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság. A magyar hatóság a horvát Víziút Ügynökséggel közösen egy nemzetközi pá­lyázaton összesen 277 ezer euró támogatást nyert erre a célra. A projekt keretében elő­ször felmérik a Dráva közép­vízi medrét és meghatároz­zák a hajóút fejlesztésének le­hetséges irányait. Ezen kívül egy a vízi turizmust és a ha­jóforgalmat könnyítő digitális térképet is elkészítenek majd a szakemberek, s háromnyel­vű turisztikai kiadvány is ké­szül a drávai hajózásról és a látnivalókról. Koszorús Rita I Egyre többet beszélünk a klímaváltozásról, amely új kihívások elé állítja mind a növénytermesztéssel, mind az állattenyésztéssel foglal­kozó szakembereket. Új faj­tákra van szükség tehát, amelyekkel Kaposváron is kísérleteznek. Koszorús Rita rita.koszorus@mediaworks.hu TOPONÁR Az éghajlatváltozás miatt új feladatokat kell meg­oldaniuk az állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglal­kozó szakembereknek. - Ebbe beletartozik az is, hogy a hir­telen fellépő éghajlati változá­sokra jól reagáló fajtákat kell nemesíteni - emelte ki Tossen- berger János, a Kaposvári Egye­tem Agrár- és Környezettudo­mányi Karának dékánja, kuta­tásfejlesztési ügyekben illeté­kes rektorhelyettese. - Ez vala­mennyi gazdasági haszonállat­fajra érvényes, úgy mint a ba­romfi, a sertés vagy a szarvasmarha. Tossenberger Já­nos hozzátette: a legfontosabb állat­fajok esetében a ku­tatók feladata, hogy minden korábbinál intenzívebb kutatá­sokat végezzenek, s így húsz év múlva is bizton­sággal tudjunk előállítani álla­ti eredetű termékeket. A szarvasmarhák eseté­ben el kell választani a tejelő és húshasznú fajtákat, hiszen másként reagálnak a klíma­változásra. - A húsmarha faj­ták, például a Murray Grey, a vegetációs időszakban is kint tartózkodnak a legelőn, tehát őket közvetlenül is érik ezek a klimatikus hatások - mondta Húth Balázs, a Ka­posvári Egyetem egyetemi docense. - Nálunk vannak korszerű világfaj­ták, 2014-ben ke­rült Magyarország­ra a Murray Grey, amelyet hőtűrő faj­tának is nevez­nek. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy ez a képesség jelent-e tel­jesítménybeli fölényt az eddig ismertekhez képest. A Kaposvári Egyetem Tan­gazdaságába egyébként 2015- ben kerültek az első Murray Grey embriók, amelyeket az egyetem tehenészeti telepén termelő recipiens, vagyis úgy­nevezett befogadó egyedek- be ültettek be. Az embriók be­ültetését a Kaposvári Egyetem Embrióközpontjának igazgató­ja, Zubor Tibor végezte. A be­ültetett embriók hazai embrió­programból származnak, a do­norok Mihalecz András által Angliából importált tenyész- üszők voltak. Ennek eredmé­nyeképpen öt nő- és hímivarú egyed született, a tenyészálla­tok szeptemberben már betöl­tötték az egyéves kort. Az öt hím állat mindegyikét tenyészbikának minősítették. Egyiküket kiállították az Or­szágos Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Kiállítás és Vásá­ron, ahol különdíjat is kapott. Gyarapodók A Murray Grey bikák a 150 napos saját teljesítményvizs­gálat alatt átlagosan napon­ta 1600 gramm súlygyarapo­dást mutattak, a legjobbé pe­dig meghaladta a napi 1900 grammot. A legszebb külle­mű tenyészbikát a minősítés­kor a küllemi bírálat során 99 pontra értékelték, teljesítmé­nye, származása és külleme alapján mesterséges termé­kenyítésre alkalmas minősí­tést is kapott. Az öt nagy ge­netikai értékű donor tehén egy embrióprogramban vesz részt. Az embriókat a tervek szerint hazai piacon értékesí­tik, s így a növekvő tenyésztői igényeket is kiszolgálják. Az éghajla­ti változások­ra jól reagáló fajtákat kell nemesíteni Murray Grey. Jól tűrik a meleget, s úgy fest, a simogatást is. Tossenberger János (elöl) és Húth Balázs a Kaposvári Egyetem tangazdaságában Fotó: MW Ausztrál fajta, de nálunk is különdíjat érdemelt Milliókra volna szükség a fejlesztésekhez, de minden segítség jól jön a somogyi iskoláknak Öreg hangszer nem vén hangszer, de kell pár új BARCS, MARCALI, KAPOSVÁR Hárommilliárd forintot fordít a kormány az iskolai hang­szerállományok fejlesztésé­re. Minden tankerületbe ke­rül két pianínó, de a somo­gyi zeneiskolák többi eszköze is megérett a frissítésre. Bíz­nak benne a zenepedagógu­sok, hogy nem csak az általá­nos iskolák kapnak majd új pi- anínót az Emberi Erőforrások Minisztériumának koordiná­lásával. A barcsi Vikár Béla Mű­vészeti Iskolába is elkelné­nek az új eszközök, tudtuk meg Vránicsné Jancsi Erika igazgatótól. - Elúsz-harminc éves hangszerekkel oktatjuk a gyerekeket - mondta a pe­dagógus. - Szükségünk len­ne új hangversenyzongorá­ra, hiszen rendezvényeinken is használjuk, és az már több, mint harminc éves. De a réz- és fafúvós, valamint a vonós­hangszerek állománya is fel­újításra szorul. A marcali Hidas Frigyes Ze­neiskolában is elöregedett a hangszerpark, ott is szüksé­ges volna frissítés. - Az előző tanévben hétszázezer forintot költhettünk a cselló tansza­kunk javítására - mondta el Hajas Béla igazgató. - Az idei évre még maradt tíz hangszer, amelyekre húrokat és vonókat kell vennünk, ez is több száz­ezer forint. A vonós hangszerek tekin­tetében a kaposvári Liszt Fe­renc Zeneiskola jsem áll jól. - Két évvel ezelőtt volt egy nagy fejlesztés nálunk - mondta el kérdésünkre Nagy Tamás igazgató. - Akkor Ka­posvár városától és a Klebels­berg Központ Kaposvári Tan- kerületétől kaptunk közel 15 millió forintot, illetve a Rota­ry Klubtól nemrégiben 400 ezer forintot. Ebből tudtunk hangszerjavításra fordítani, s talán tudunk venni belőle kez­dőcsellókat. Fagottosok Fotó: L. R.- Ám összességében elöre­gedett a hangszerpark az in­tézményben, tette hozzá Nagy Tamás. Sőt van olyan zongora a Liszt Ferenc Zeneiskolában, amely közel 100 éves. Mivel az intézmény növen­dékei számos szereplést vál­lalnak, szükség volt egy hor­dozható digitális zongorára, ennek állapota mára lerom­lott. Ha forráshoz juthatna a kaposvári zeneiskola, vásárol­na egy ilyet, ám több kisebb eszközre is szükség van. - De nagyon kellene egy F tuba - tette hozzá Nagy Tamás. - En­nek az ára körülbelül másfél millió forint, s mellette még fúvós hangszerekre: fuvolák­ra, klarinétokra is szükség volna. Nagy Tamás a Zeneiskolák Országos Szövetségének me­gyei küldöttjeként folyamato­san figyelemmel kíséri a so­mogyi zeneiskolák helyzetét. - A kistelepülési, vagy kisebb városi intézményekben még ennél is rosszabb állapotban vannak a hangszerek - sum­mázta az igazgató. Utalva ar­ra, hogy minden anyagi segít­ség jól jön az iskolák számá­ra, hiszen a zenei nevelés na­gyon fontos a fiatalok érzelmi, erkölcsi fejlődése szempontjá­ból. Koszorús Rita

Next

/
Oldalképek
Tartalom