Somogyi Hírlap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)
2017-10-04 / 232. szám
2017. OKTÓBER 4., SZERDA TARCA A te idődnek ez a forrásvidéke...” Lorincz Sándor sonlme@sonlme.hu 12 MEGYEI KÖRKÉP - KULTÚRA Posztumusz díjat kapott a Mezőcsokonyán született világhírű animációs rendező Generációk nőttek fel Varga Csaba csodálatos rajzfilmjein az öröklét küszöbén. Búcsúzni sem maradt ideje... Ámulva a hullámok táncán, azon kapom magam, hiányaimat siratom. A szántódi születésű pécsi író, irodalomszervező, szerkesztő Tüskés Tibor is már égi íróasztal mellé telepedett, pedig még élhetne, hogy Szárszón is megossza gondolatait irodalomlétről és a líra hatalmáról, mint ahogy oly sok éven át tette a Költészet Napi Versmondóversenyek megnyitóján. Csakúgy, mint a Fonyódi Helikont szervező Simon Ottó költő-tanár, vagy Matyikó Sebestyén József író, költő, etnográfus, ki „szent őrültként” tevékenykedett a Balatonért; megalapozva a Kál- mán-kultuszt, és feltárva-össze- gyűjtve azt a bámulatos szellemi kincset, amelyet az „Oh Füred, drága Helikon...” című, vaskos kötetekbe rendezett. Baráti parolájuk helyett ma már csak műveiket, leveleiket őrizhetem, s azt a balatoni co- leur locale-t, amely csak rájuk jellemző. Keresem is e helyeket, színeket hogy felfedezzem mindazt, amit a Boglárról induló Somlyó György érzett, és Mese a szülőföldről című versébe tömörített: „Ezek a hajlatok, ez a láthatár, ezek a viszonyok, ezek a falak, ez a növényzet, ez a holdhíd a tavon / a lépték minden útjainkra, / rámérni a tengerekre, a városokra, a csók közeire, a tudás szintjeire, a katasztrófák féktávolságaira. /Bármilyen messze kanyarogjon, bárhová torkolljon - a te idődnek ez a forrásvidéke. ” Újra életre keltek bennem e sorok, amikor a Vörös és a Kék kápolnák körül kialakított Árpád-házi Szent Erzsébet Emlékparkban sétáltunk. A régi temetőben szimbolikus sírhelyet kaptak a bogiári díszpolgárok, köztük Somlyó is. Levendulaillatot hoz a koraesti szél, s a túlparton, mint apró szentjánosbogarak, fokozatosan gyúlnak ki a fények. Petrás Mária Szent Erzsébet-reliefjénél gyertyát gyújtunk, hogy hálát adjunk e „forrásvidékért”, a „természet örömkönnyéért”, és mindazokért, akik érte élnek, s halnak. 27 évesen, 1972-ben, ám nem sokáig hagyták szabadon, be- kényszerítették a kecskeméti Pannónia Filmstúdióba, ahol a rendszerváltásig dolgozott, közben megkapta a Balázs Béla-díjat - írtuk a lapunkban 2012 tavaszán, két évvel a tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála előtt megjelent, vele készített portréinterjúban. Olyan, mára bátran örök értékű alkotásként említhető művek kerültek ekkor innen ki, mint a Pity- ke őrmester, a Gusztáv, a Kérem a következőt! Varga Csaba Pécs után Budapesten folytatta, 1989-ben megalapította a Varga Filmstúdiót, amelynek a legnagyobb népszerűséget és elismerést az hozta meg, hogy ők készíthették el a 2002-es, hatmillió dollárból készült Mr. Bean rajzfilmsorozatot. Az ismert brit komédiást ábrázoló rajzfilm bemutatóján négymillió ember nevethetett végig világszerte. New York-i Modern Művészetek Múzeuma több művét is őrzi, s 2000-ben a világ tizenöt legbefolyásosabb animációs rendezője közé választották. Későbbi kutatói-alkotói tevékenysége során az írás, az íráskutatás felé fordult, de festészettel, költészettel, szobrászattal és zeneszerzéssel is foglalkozott. Főként a kőkor műveltségét, nyelvét, írásbeliségét kutatta. Megalapította a Fríg Könyvkiadót, mely a hivatalos tudományos állásponttal szembemenő írókat és azok műveit is felkarolta. Szent időtlenségben ringatózom, kihasználva a szabadság utolsó napjait. Rabul ejt a fény-árnyék-játék, az arany- híd, a mozdulatlan tótükör vagy a habos-tarajos hullámhad, Badacsony párába vesző koporsó-kontúrja. Türki- zek-kékek-zöldek-sárgák színorgiájába feledkezem, melyet oly sokan vászonra álmodtak, versbe, prózába, dalba sűrítettek az évszázadok során. Évről évre igazat adok Jókainak, aki szerint a Balaton „egy bájos menyasszony, ki vőlegényre vár, minden ponton új bájait tárja fel; mentül tovább nézzük, annál szebbnek látjuk. (...) Az egész táj mosolyog.” Nem véletlenül volt oly boldog Füreden, ahova jó pár éve feleségemmel, s két fiammal hajóztunk át, és az emlékmúzeummá lett villában nyomban felfedezték a srácok: az előrelátó kiállításrendezők az ágy lábához kötötték a míves porcelán éjjeliedényt... Az egyik nyáron a fonyódi „örömhírnöktől” Siess Zsuzsa Fotó: L. R. Egy korszakot nyitott az animációban A szél című filmje 1985-ben ikonfestőtől keltünk útra Badacsonytomajba. A kikötő Eg- ry-szobránál Udvardy Erzsébet várt, nyomban megjegyezve: szép ez a mű, de miért van mezítláb a Balaton festője, soha sem így alkotott. A Kossuth-dí- jas festőművésszel együtt indultunk műtermébe, ahol II. János Pál pápa életnagyságú festménye fogadott bennünket. A régi bánya alatti részen, sziklatömbök közelében felépített bazaltfülkébe szánta alkotását, amely egy kis kápolna oltára előtt, apostoli botjára gyöngéden ráhajolva, aranypalástban ábrázolja a szentatyát. Mintha csak azt mondaná: Legyetek derűsek, én is az vagyok! Erzsébet is az maradt, ám mindmáig fáj a halála, mint ahogy a Molnár Piroskával készült „beszélgetőkönyvem” előszavát író Kossuth-díjas Fodor Andrásé is. A fiatal írókat, költőket útnak indító „pünkösdi hírnök” húsz éve a fonyódi part közelében, térdig érő vízben kapott a szívéhez, és átlépett Őszi hattyúetetés a siófoki hajókikötőben Fotó: Kovács Tibor Magyar Örökség Díjjal ismerték el az elmúlt hét végén Varga Csaba, az 1945- ben Mezőcsokonyán született és 2012-ben Pilisszent- ivánon elhunyt filmrendező-könyvkiadó sokrétű életművét. A kitüntető cím és oklevél átadására szeptember 23-án került sor. Szűcs Tibor tibor.szucs@mediaworks.hu BUDAPEST, MEZŐCSOKONYA Varga Csaba szerteágazó és színes, alkotói életéről, szakmai munkásságáról szóló la- udációt Mészáros Géza festőművész, ábrázoláskutató tartotta meg az ünnepség előtt a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Mezőcsokonya díszpolgára eleinte osztályidegennek számított, mert családját klerikális reakciósnak minősítette a korabeli kultúrpolitika (édesapja a helyi református parókián dolgozott). Emiatt a középiskolát nem Kaposváron, a Táncsics-gimnáziumban, hanem a nagyszülőknél, Mohácson kezdhette csak el. Később a pécsi tanárképző főiskolán matematika-rajz szakon szerzett diplomát. Eleinte csak utóbbit kamatoztatta, karikaturistaként dolgozott a Tolnai Népújságnál, majd a nagymama által vásárolt golyóálló szovjet filmfelvevővel kisfilmeket kezdett forgatni. Az országos ismertséget hozó, Yxilon- ra keresztelt animációs műhelyt Pécsen alapította meg Varga Csaba előadás közben Kaposváron (2010) Auguszta gyurmafiguráját is Varga Csaba keltette életre 1983-ban A láthatatlan szellemi múzeumunk A Magyar Örökség díjat 1995- ben Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma hozta létre, 2003-tól a Magyar Örökség és Európa Egyesület gondozza. A díj azon magyar intézményeknek, csoportoknak adható, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, azaz a magyar társadalom erkölcsi, szellemi felemeléséhez. Ezek együttesen alkotják a magyarság „láthatatlan szellemi múzeumát”.
