Somogyi Hírlap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-27 / 251. szám

2017. OKTÓBER 27., PÉNTEK BELFÖLD-KÜLFÖLD 0 A kommunista időket idézik a franciák keresztényellenes lépései Leparancsolták a pápa szobráról a keresztet + II. János Pál pápa-szobra a francia kisvárosban. Most még van rajta kereszt Fotó: AFP Hat hónapot kapott a fran­cia államtanácstól Ploérmel városa, hogy eltávolítsák a keresztet II. János Pál köz­téri emlékművéről. A törté­nelem eddigi legismertebb és legközkedveltebb pá­páját megformázó szobor­együttest korábban teljes egészében el akarták bon- tatni a hatóságok, mert „hivalkodónak” találták. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu FRANCIAORSZÁG Ploérmel vá­ros pápaszobrát többen már felavatásakor megtámadták. Egyeseknek szúrta a sze­mét, de nagyon - fogalma­zott az esetről szóló tudósítá­sában a 20minutes.fr portál. A Szabadgondolkodók Szövet­sége már évekkel ezelőtt el akarta mozdítani az emlék­művet, a rennes-i közigazga­tási bíróság pedig nekik ad­va igazat 2015-ben el is ren­delte a szobor eltávolítását, mert „hivalkodónak” talál­ta. A katolikus bretagne-iak nem hagyták annyiban, tilta­kozó akciójuk mellé állt Hervé de Charette volt francia kül­ügyminiszter is, az emlékmű megmentésére pedig még ma­gyar csoport is alakult a Face- bookon. A „szabadgondolko­dók” által kiharcolt határoza­tot azonban Nantes közigazga­tási bírósága megsemmisítet­te, úgyhogy II. János Pál végül maradt az eredeti helyén, a nagy múltú kisváros róla elne­vezett főterén. Ploérmel egy­kori polgármestere boldogan jelentette ki akkoriban, hogy a kedvező ítélettel a legszebb karácsonyi ajándékot kapták, amit csak adhattak nekik. Az Államtanács, Franciaor­szág legfelsőbb közigazgatá­si bírósága azonban megszün­tette a másodfokú határozatot, és elrendelte a szoborkompo­zíción elhelyezett kereszt eltá­volítását. Az indoklás szerint a keresztény szimbólum el­lentmond az egyház és az ál­lam különválasztását elrende­lő 1905-ös törvénynek. A bre- tagne-i eset a mintaliberális Emmanuel Macron Francia­országában történt meg, ahol a „másságra” egyébként oly­annyira vigyáznak. Miközben Franciaország­ban sorra épülnek az új me­csetek, ezzel egy időben egy­re több hír érkezik keresztény templomok lebontásáról. Már a 2000-es években is olvashat­tunk olyan esetekről, hogy 19. századi neogótikus templomo­kat bontanának le a franciák az épületek költséges fenn­tartása miatt. 2016 augusztu­sában nemzetközi felháboro­dást váltott ki az az eset, ami­kor rohamrendőröket vetettek be a párizsi Szent Rita-temp- lom lebontása ellen tüntetők­kel szemben. A közösségi por­tálokon többen meg is jegyez­ték ekkor, hogy bárcsak a mu­zulmán terroristák ellen is ilyen hatékonyan lépne fel az állami erőszakszervezet. Az eset ráadásul egy nap­pal azután történt, hogy iszlamisták elvágták egy idős római katolikus pap torkát mi­se közben Saint-Etienne-du- Rouvray templomában. Azóta már megkezdődött a meggyil­kolt Jacques Hamel atya bol­doggá avatási eljárása. HÍREK Biztonságban a magyarok BUDAPEST Megnyugtatónak nevezte az iraki Erhüben szol­gálatot teljesítő magyar kato­nák biztonsági helyzetét Né­meth Szilárd, a Fidesz frak­cióvezető-helyettese a sajtó- tájékoztatóján. Simicskó Ist­ván honvédelmi minszter a nemzetbiztonsági bizottság­ban arról beszélt, hogy több terv is elkészült arra az eset­re, ha a térségben esetleg to­vább fokozódna a helyzet. Hangsúlyozta, a magyar kato­nák olyan térségben vannak, ahol nem fenyegetik őket konkrét harcok. MW Példaértékű együttműködés BUDAPESl Magyarország tesz azért, hogy tovább erősödjön Közép-Európa szerepe és hangja - erről Kövér László beszélt egy, a Parlamentben tartott konferencián. A házel­nök bízik benne, hogy a ma­gyar-lengyel barátság példa­mutató a EU-ban. Hozzátet­te, „csak együtt lehetünk erő­sek”. MW Párbeszéd Oroszországgal BRÜSSZEL Három nap után is­mét összeült a NATO-Orosz- ország Tanács, a felek az uk­rajnai és az afganisztáni hely­zetről egyeztettek - közölte Jens Stoltenberg főtitkára. Ki­jelentette, hogy rendkívül fon­tos párbeszéd kezdődött el Moszkvával. MW Lejáratnák a kormánypárti politikusokat Fidesz: Brüsszel Sorosék fogságában Az osztrák és a magyar miniszterelnök Brüsszelben Fotó: MTI Kurz vagy Orbán Közép-Európa élén? Visszahozzák a kitoloncolt afgánt NÉMETORSZÁG A sigmaringeni közigazgatási bíróság döntése alapján minél hamarabb vissza kell szállítani Németországba egy 23 éves afgán migránst, hogy elindulhasson ügyében az eljárás. Az illegális bevándorló idén júniusban nyújtotta be mene­kültkérelmét. A szövetségi be­vándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) viszont úgy határozott, hogy mivel az illető Bulgáriában lépettbe az EU te­rületére, ott kell elbírálni a ké­relmét. Ezért szeptemberben visszatoloncolták Bulgáriába, ami a bíróság szerint helytelen lépés volt, mert az afgán férfi jogorvoslati kérelmet nyújtott be a bírósághoz, aminek ha­lasztó hatálya van, vagyis a bí­rósági eljárás végéig fel kellett volna függeszteni a határozat végrehajtását. Közben azonban a migránst Bulgáriából visszaszállítot­ták Afganisztánba, így most a hazájából kell visszavinni Németországba, hogy lefoly­tathassák az eljárást. A me­nekültek befogadását a hiva­talos politika szintjén támo­gató Németországban egyéb­ként rengeteg afgán ad be me­nekültkérelmet, de körülbelül minden másodikat elutasítják. A BAMF az idén szeptem­ber végéig 99 724 afgán me­nedékjogi kérelmét bírálta el, 49 259 kérelmet közülük el­utasított. Ha valakinek eluta­sítják a kérelmét, akkor az il­letőt az ország elhagyására kötelezik. MW BUDAPEST A Soros-terv feltá­rásával kapcsolatos újabb fej­leményekről tartott sajtótá­jékoztatót a Fidesz szóvivője. Hidvéghi Balázs elmondta: bi­zonyítékok állnak rendelkezés­re arról, hogy Brüsszel a Soros­hálózat fogságába került. Hid­véghi ezt a DC Leaks által ki­szivárogtatott iratokra alapoz­za, amelyek szerint a Soros-há­lózat a Nyílt Társadalom Alapít­ványon keresztül jelentős befo­lyást gyakorol a brüsszeli dön­téshozatalra. A szóvivő utalt ar­ra is, hogy a Washington Post mértékadó amerikai lap is azt írta: Soros egy filantróp szuper- hatalmat épített ki, amellyel be­hálózza a világot. Ez azt jelenti - fejtette ki -, hogy olyan intéz­mények, mint a Világbank, de különösen az Európai Unió és annak szervezetei is Soros há­lójába kerültek. Hidvéghi Balázs arról is be­szélt, a Soros-hálózat a mene­kültválságra lehetőségként te­kint, hogy a saját ízlése sze­rint alakítsa Európát. Ennek érdekében pedig „polipszerűen hálózza be” az EU döntésho­zó fórumait. Ezt az is bizonyít­ja, hogy a jelentések szerint a 751 európai parlamenti képvi­selő közül 226 megbízható So­ros-szövetséges, és valameny- nyi pártfrakcióban jelen van­nak. Az európai parlamenti vá­lasztások előtt Soros 6 millió dollárt adományozott 90 szer­vezetnek annak érdekében, hogy befolyásolják az európai döntéshozatalt. Hangsúlyozta, a hálózat kifejezetten aktívan fellép Magyarország ellen. Tá­mogatja a Magyarországot el­ítélő jelentéseket, fellép a So­ros-egyetem és a magyarorszá­gi Soros-szervezetek támogatá­sa érdekében. Sőt, magyar po­litikusok lejáratására és el­távolítására törekszik. A há­lózat tevékenysége közreját­szott abban is, hogy az Euró­pai Parlament belügyi, állam- polgári és igazságügyi szak- bizottsága (LIBE) olyan hatá­rozatot hozott, amely szerint támogatni kell a felső korlát nélküli bevándorlást. Azt is el kívánják érni, hogy Magyar- országon megbukjon a jelenle­gi, a bevándorlást ellenző kor­mány, és egy új, bevándorlás­párti kormány alakuljon - tet­te hozzá Hidvéghi Balázs. A Magyar Idők szerint Or­bán Viktor kormányfő és Lá­zár János kancelláriaminisz­ter mellett 2015-től Hollik Ist­ván KDNP-s képviselő neve is szerepel Soros György lejáratá- si listáján. A DC Leaks által ki­szivárogtatott 2500 dokumen­tum között jelentések, munka­tervek, stratégiák találhatók, és a Soros-birodalomnak dol­gozó újságírókról is szó esik. Az iratok szerint a spekuláns szervezetei azt is meghatároz­ták, hogyan kell manipulálni a migrációról szóló híradásokat a médiában. MW KÖZÉP-EURÓPA Sebastian Kurz osztrák vagy Orbán Viktor magyar miniszterelnök le­het Közép-Európa vezetője, de csak egyikük töltheti be ezt a pozíciót - írta meg a Die Welt egy Magyarországról szóló cikkében. A konzervatív né­met lap „Orbán akar a leghan­gosabb jobboldali lenni” cím­mel közölt elemzést a magyar kormányfő október 23-i ünne­pi beszédével kapcsolatban. A lap az írásban hangsúlyozza: ha az Európai Unióban újra­osztják a lapokat, Közép-Eu­rópa hatalmi tényezővé válik, Andrej Babis csehországi és Sebastian Kurz ausztriai győ­zelme után „a közép-európai­ak majd kicsattannak az önbi­zalomtól”. Mint írja: a visegrá­di négyek és „Kurz új Ausztri­ája”, de a szomszédos országok is, köztük Horvátország, a bal­ti államok vagy Románia egy­általán nem vagy csak nagyon kevés bevándorlást akarnak, és „kiemelt helyet követelnek maguknak az asztalnál az EU jövőjéről folytatott viták­ban”. Azonban egyelőre kér­dés, hogy ki lesz a térség ve­zetője. Megemlítik, hogy Or­bán Viktor és Sebastian Kurz gyakran beszél egymással te­lefonon, és úgy tudni, nagyon jól kijönnek egymással, de mindketten vezetni akarnak, és csak egyikük töltheti be a vezető tisztséget. Ezért „nem meglepő”, hogy Orbán az ok­tóber 23-i ünnepi beszédében különösen kemény hangot ütött meg, de a szerző szerint kétséges, hogy az „EU-szkep- tikusok” vezetőjévé válhat. MW

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom