Somogyi Hírlap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-26 / 250. szám

2017. OKTÓBER 26., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD y Üzemanyag lesz az áram év végére az e-kocsikhoz BUDAPEST Az idei év végétől hi­vatalosan is üzemanyagnak számít majd az áram a villany­autóknál. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hamaro­san elkészíti az elektromobili- tást szabályozó törvényterve­zetet, amely tartalmazza majd azt is, hogy amint áthalad az áram az e-töltőponton, jogi ér­telemben villamosenergia-ter- mékből üzemanyagtermékké változik - írja a Világgazdaság. A lap cikke szerint néhány he­lyen már most is kérnek pénzt az elektromos autók töltésé­ért, de ott rendszerint „becso­magolják az áram árát” a par­kolási díjba. Kiskapu egyelőre az is, amikor az otthoni töltés árát az egyetemes szolgáltatá­si tarifával fizetteti meg a szol­gáltató. Ezek egyelőre megen­gedhető^ később viszont nem lesz rájuk mód. Az NGM-ben készülő törvény életbeléptetésével Magyaror­szág az uniós direktíváknak tesz eleget. Meghatározza pél­dául a szükséges fogalmakat, az állami és önkormányzati jogköröket és kötelezettsége­ket. A direktíva fő elvárása az, hogy átlátható és átjárható, ösz- szehasonlítható legyen az idő-, illetve a mennyiségalapú töltés elszámolása. Az még kidolgo­zásra vár, hogy az elektromos autókhoz az áram értékesítését hogyan kell fizetős, kereskedel­mi szolgáltatássá tenni. MW Kúria: a tao közpénznek számít BUDAPEST Közpénznek minő­sülnek a sportkluboknak nyújtott pénzügyi támogatá­sok, felhasználásuk pedig közérdekű adat - mondta ki szerdán a Kúria jogerős ítéle­tében. Ez azt jelenti, hogy ké­résre ki kell adni az adatokat. A tao-rendszert a kormány 2011-ben indította el a sport támogatására. Eddig tartotta magát az a vélemény, hogy a kluboknak juttatott összegek felhasználása nem minősül közérdekű adatnak. A pert a Transparency International in­dította. MW Czeglédy-kölcsön: tiltott hitelezés? BUDAPEST A Fidesz-KDNP szerint azok a diákok, akik nem kapták meg munkabérü­ket Czeglédy Csaba cégétől, tulajdonképpen az MSZP-nek, a DK-nak és Gyurcsány Fe­rencnek a károsultjai - mond­ta Hollik István, a KDNP or­szággyűlési képviselője. A gazdasági bizottság teg­nap megtárgyalta a kormány­pártok javaslatát, amelyben felkérik a kormányt, kártala­nítsa az érintett diákokat. Köz­ben Budai Gyula (Fidesz) azt kérte a pénzügyi felügyelettől, vizsgálja meg, hogy a Gyur­csány Ferenc DK-elnök érde­keltségébe tartozó Altus Port­folio Kft. folytatott-e tiltott hi­telezési tevékenységet, ami­kor kölcsönt adott Czeglédy cégének. MW Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu Az ágazati bérmegállapo­dásnak köszönhetően a jövő hónaptól tovább nő az or­vosok, az ápolók és a kór­házi gyógyszerészek fizeté­se. A szakorvosok és kórhá­zi szakgyógyszerészek brut­tó 100 ezer forintos alapbér- emelésre, a teljes munka­időben dolgozó szakdolgo­zók pedig bruttó 12 száza­lékos béremelésre számít­hatnak. BUDAPEST Az év első hét hó­napjában az egészségügyben 277 617 forint volt az alkal­mazottak havi bruttó átlagke­resete - derül ki a KSH legfris­sebb adataiból. Ez 32 ezer fo­rinttal magasabb a tavalyi ösz- szegnél, a 2015-ös átlagkere­setnél pedig 57 ezer forinttal több. Mindez elsősorban tavaly a kormány és az ágazati érdek- képviseletek között létrejött megállapodásnak köszönhe­tő, amely egy többlépcsős bér­emelési programot tartalma­zott. A teljes munkaidőben dolgozó szakorvosok és kórhá­zi szakgyógyszerészek így ta­valy szeptember 1-jétől bruttó 107 ezer forint alapbéremelés­ben részesültek. A teljes mun­kaidőben foglalkoztatott egész­ségügyi szakdolgozóknál már Novembertől az orvosok 100 ezer forinttal kapnak többet. Köztes bérrendezés is lehetséges Fotó: AFP az új bértábla lépett életbe, ami átlagosan bruttó 26,5 százalé­kos fizetésemelést jelentett. A fizetések idén novembertől ismét emelkednek. A szakor­vosok és kórházi szakgyógy­szerészek bruttó 100 ezer fo­rintos alapbéremelésre, a tel­jes munkaidőben foglalkoz­tatott egészségügyi szakdol­gozók pedig bruttó 12 száza­lékos béremelésre számíthat­nak. Idén a szakvizsgával nem rendelkező orvosok és kórházi gyógyszerészek bére is emel­kedik, bruttó 50 ezer forinttal. A következő, már beharan­gozott fizetésemelés 2018, il­letve 2019. november 1-jén ese­dékes, akkor bruttó 8-8 száza­lékos alapbéremelésre számít­hatnak a nővérek és az ápolók. Az egészségügyi államtit­kárság szerint azonban a bér­megállapodást át kell dolgoz­ni. A szakdolgozói bértáb­la ugyanis nem tükrözi a ta­valy júniusi bérmegállapodás során kialakított belső fizeté­si arányokat. A szakdolgozók 18 százaléka, mintegy 15 ezer ápoló fizetése nem haladja meg a garantált bérminimu­mot, januártól esedékes újabb központi béremelés után az érintettek száma tovább növe­kedhet. Az egészségügyi dol­gozók elveszíthetik előnyü­ket a többi ágazathoz képest. A Magyar Idők információi szerint hamarosan köztes bér­rendezésre is lehet számítani. HÍREK Egyre többet visznek majd haza az egészségügyiek Újabb béremelés jön Jót tenne több alma fogyasztása Az alma felvásárlási és piaci átlagára (2002-2016) MW-grafika, forrás: KSH KAMPÁNY Már javában tart a magyar alma fogyasztását és vásárlását ösztönző kam­pány. A november 18-áig tar­tó akcióban a fogyasztók öt kereskedelmi áruházlánc (Auchan, CBA, Metro, Spar, Tesco) fővárosi és vidéki üz­leteiben ismerhetik és kóstol­hatják meg a kiváló minőségű magyar gyümölcsöt. Az őszi napokon különösen hasznos az egészségünknek a vitami­nokban, ásványi anyagokban gazdag alma. Az áruházi kós­toltatás mellett idén az ízle­tes almát meg lehet majd íz­lelni a Decathlon Fittaréna, illetve a K&H Mozdulj, Bala­ton! maraton és félmaraton rendezvényeken. A kampány az Agrármarketing Centrum, a Földművelésügyi Miniszté­rium (FM) és a Nemzeti Ag­rárkamara (NAK) együttmű­ködésével jött létre. Az egy főre jutó almafo­gyasztás hazánkban évi 15-18 kilogramm, ennek nö­velését szolgálja a program, mindemellett a gyümölcs­fogyasztás ösztönzésére a kormány idén is meghirdette az iskolagyümölcs- és -zöld­ség-programot, amelyben több mint kétezer iskola és mintegy félmillió tanuló vesz részt. Magyarországon a gyü­mölcsök közül az alma termő- területe a legnagyobb. Évente átlagosan 550-600 ezer tonna gyümölcs terem, ennek 30 százaléka étkezé­si alma, 70 százaléka az ipa­ri. A fagyok miatt emelked­tek a termelői árak: az ipa­ri alma kilónkéntt 40-50 fo­rint között, az étkezési alma pedig 100-150 forint közöt­ti áron értékesíthető. Európá­ban nagy kereslet van az al­mára, mivel az idén 3 millió tonnával kevesebb termett. A tavalyi almaakcióval kö­zel 20 ezer embert értek el, akik mintegy hat tonna ki­váló minőségű magyar almát kóstoltak meg. MW Két Heineken- gyárat venne a Csíki Sör 4-es metró botrány: jön az ügyészség SZÉKELYFÖLD A Heinekennel vívott „szabadságharcáról” is­mert Csíki Sör megvásárol­ná a sörmulti martfűi gyártó- egységét és a holland cég Csík­szeredái gyárát, a Hargita sör­márkával együtt. A Heineken a Csíkszeredái gyárat állítólag Marosvásárhelyre költöztetné, Martfűn pedig januártól meg­szüntetné a sörfőzést. Adófizetők pénze, állami tá­mogatás vagy állami hitel so­ha nem volt a Csíki Sörben, és nem is lesz - mondta a Világ- gazdaságnak Lénárd András, a csíkszentsimoni vállalat tu­lajdonosa. A lap szerint a vásárlási szándék dinamikus fejlesztési tervekről árulkodik, ám a fej­lemények két okból is pikáns­nak mondhatók: egyrészt a Csíki és a Heineken közötti er­délyi névhasználati per, más­részt a székely cég csődközeli állapotáról szóló hírek miatt. A Csíkinéi cáfolták az anyagi nehézségekről szóló híreszte­léseket, növekvő értékesítési mutatókról, sikeres ingyenes házhozszállítási akcióról szá­moltak be. Lénárd elmondta, kényszerből kellett új megol­dásokat keresniük a hagyo­mányos értékesítési eszközök alkalmazása mellett, a sör­gyártó multik ugyanis sze­rinte árháborút indítottak el­lenük. A nagyáruházakban a Heineken vagy a Dreher ugyanazon kategóriájú sörét nagyságrendileg 200 forin­tért forgalmazták, míg a Csí­kit a duplájáért. MW BUDAPEST A Fővárosi Közgyű­lés tegnap elfogadta a 4-es metró korrupcióját vizsgá­ló munkacsoport jelentését, amely az akkor kormányzó és Budapestet irányító MSZP- SZDSZ-t nevezi meg felelős­ként az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt sza­bálytalanságokért. A képvise­lők 22 igen szavazattal, 6 tar­tózkodás mellett fogadták el az előterjesztést, amely felkéri a főpolgármestert, hogy küldje meg a Legfőbb Ügyészségnek az anyagot. A jelentés szerint a BKV Zrt. volt vezetőinek és felügyelőbizottsági tagjainak meghallgatásaiból kiderült, a cég döntéshozatalai formálisak voltak, azokat a valóságban Demszky Gábor volt főpolgár­mester, helyettesei és kabinet­je hozta meg. A beruházás így „közveüen MSZP-SZDSZ-es befolyás és kézi irányítás mel­lett valósulhatott meg 2010-ig”. A 4-es metró végül 452 mü- liárd forintba került, ebből a gyanú szerint 272 milliárd fo­rint érintett csalással vagy sza­bálytalan felhasználással, 166 milliárdot pedig elloptak. Bor­bély Lénárd (Fidesz-KDNP), a ' munkacsoport elnöke elmond­ta: ez Magyarország legna­gyobb korrupciós ügye. Szerin­te a pénzek egy része magán­zsebekbe és pártkasszákba ke­rülhetett, ebből a szempontból pedig Gyurcsány Ferenc kor­mányzása és Demszky Gábor volt főpolgármester és helyet­tesei működése a legproblémá­sabb. Horváth Csaba (MSZP) „fideszes politikai haszonlesés­re készült fércműnek” nevezte a jelentést. MW Uj dimenziókra van szükség BUDAPEST Új dimenzióba kell léptetni a magyar gazdasá­got, hogy az ország ne csak termelési, hanem Közép-Eu- rópa legvonzóbb kutatás-fej­lesztési (k+f) központja lehes­sen - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügymi­niszter, az Itron új központjá- , nak megnyitóján. Az energia- és vízgazdálkodási megoldá­sokat fejlesztő amerikai cég 2 milliárd forintos beruházá­sa 412 millió forintos költség- vetési támogatást kapott, mi­után a kormánydöntés értel­mében a k+f-befektetések- hez 25 százalékban adható állami hozzájárulás. A gödöl­lői Ganz Mérőgyárban ezzel száz magasan kvalifikált ál­láshelyjön létre. MW 13. havi bér a SPAR-nál BUDAPES r A hazai láncok kö­zül egyedülálló módon bizto­sít 13. havi fizetést a SPAR mintegy 13 ezer munkaválla­lójának még a karácsony előt­ti időszakban. Emellett a vál­lalat 2018-ban is elkötele­zett a bérfejlesztések mellett. „A SPAR már 2016-ban is 4 milliárd forint bérfejlesztést hajtott végre, és ez a szám 2017-ben eléri a 8 milliárd fo­rintot” - írták. A kevesebbet keresők kapták a legnagyobb emelést, de a középvezetők bérét is korrigálták. A válla­lat évi 100 ezer forintnyi kész­pénzes, béren kívüli juttatást is biztosít. A több mint 5 éve dolgozó munkatársak továb­bi 40 ezer forint értékű bé­ren kívüli juttatást kapnak SZÉP-kártyán. MW Demszky és Gyurcsány a Budapest-szerződés aláírásakor Fotó: MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom