Somogyi Hírlap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-14 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 41. szám

2017. OKTOBER 14., SZOMBAT SZTORI g Varga Csabának köszönhetően a Manaszlura is feljutott a magyar zászló, „Odafenni minden) más;. ott cs a csúcs van Varga Csaba szeptember 1-jén indult el Budapest­ről, hogy meghódítsa a világ nyolcadik legmagasabb he­gyét, a 8163 méteres Ma- naszlut. Erre évente úgy nyolcszázan tesznek kísér­letet, de csak 60-70 mászó- nak sikerül, többségüknek oxigénpalackkal. A nagyvá­radi építész - harmadik ma­gyarként - segítség nélkül és egyedül hódította meg a csúcsot. Ez a harmadik nyolcezres hegy volt, ahova kitűzhette a magyar zászlót. Fábos Erika- Hónapokig készül, hetekig küzd érte, esetleg napokig vár a legalkalmasabb körülmények­re. Olyankor mit érez, amikor fel is ér a csúcsra, vannak, lehetnek egy ilyen helyzetben érzelmek egy emberben?- Azok csak később, az alap­táborban bontakozhatnak ki. A hegycsúcs a legfontosabb ré­sze annak, amit csinálok, de az mindig csak az út fele. Onnan vissza is kell jutni az alaptábor­ba élve, hogy azt mondhassuk, sikerrel jártunk.- De azért lefelé csak könnyebb, nem?- Sokszor akár megeről- tetőbb is lehet, mint felfelé. Olyankor nagyon kell vigyázni, hogy fejben nagyon éles legyen az ember, és, mondjuk, ne en­gedjen ki, ne hagyja eluralkod­ni az érzelmeit, az örömét, ha­nem megfontoltan és tudatosan haladjon, hogy minden rend­ben legyen. 11 Varga Csabát Eröss Zsolt néhai hegymászó teljesítménye is inspirálja- A hegyen tudatos, az életben ösztönösebb?- Ha munkáról van, abban a hétköznapok során is céltuda­tos vagyok és arra törekszem, hogy hatékony legyek. De azért a magánéletben nem így van, ott lazábban élem meg a pil­lanatokat és érzelmesebb va­gyok. igaz, a munkámban sem azt jelenti a tudatosság, hogy nagyon hideg fejjel végzem, amit kell, építészként az em­ber szükséges, hogy képes le­gyen az érzéseire is hallgatni és hagyni, hogy inspirálja a kör­nyezet. A hegyen minden más, ott csak a csúcs van, ott csak a hegyre szabad figyelni, az szá­mít, hogy a ritmus és a tempó a helyzetnek megfelelő legyen.- Legek vannak? A legemlékeze­tesebb, a legnehezebb, a legjobb mászás...- Mondjuk az első igazi ex­pedíció, a Khan Thengri Ka­zahsztánban, nagyon fontos emlék. De azért ez mindig úgy van, hogy később találja meg az emberben a helyét. Három éve nem jártam nyolcezres csúcson, ezért is a Manaszlu most a legemlékezetesebb, a legszebb is amiben valaha ré­szem volt. Nehéznek nem kife­jezetten nehéz ez a hegy, egy nyolcezres mászás persze so­Fotó: MW sem lehet sima, de mondjuk nem tartozott a nehezebb má­szások közé.- Amire azt mondaná, hogy ne­héz mászás, az milyen?- A K2 - annak a csúcsára magyarok még nem értek fel. Az nagy álmom. De ha igazi hegymászásról beszélünk, ak­kor az olyan, ami nem a szok­ványos. Nehezebb úton, vagy olyan új utakon jutni fel a csúcsra, amit más még nem próbált, vagy másnak nem si­került. Ez az, amivel hozzá le­het tenni a hegymászáshoz. Ha valaki csak saját magáért má­szik, ha azt akarja megmutati, Névjegy: 1982-ben született Belénye- sen, a Bihar-hegység lábánál. Tanulmányait a nagyváradi Premontrei Főgimnáziumban, majd a Kolozsvári Műszaki Egyetem Építészeti Karán foly­tatta, 2007-ben ott diplomá­zott. A világ nyolcezresei kö­zül 2013-ban a Gasherbrum II, 2014-ben a Broad Peak tetején tűzhette ki a zászlót, most a Manaszlun járt sikerrel. Példaképe, Jerzy Kukuczka lengyel hegymászó, akinek 11 év alatt sikerült megmásznia a Föld mind a 14 nyolcezres csúcsát úgy, hogy közülük so­kat télen vagy egyedül teljesí­tett, esetleg járatlan úton - és természetesen oxigénpalack nélkül. hogy neki ez is sikerült és az egoizmusa mozgatja, az nem az igazi.- Pont a napokban olvastam, hogy azt mondta, a hegymászás egy egoista sport.- Igen, ezt úgy értettem, hogy a hegyen az ember csak magá­ra számíthat, csak a saját erejé­vel számolhat, önmagáért kell, hogy. csinálja, mert különben elveszik. Az viszont, hogy mi­lyenek egy ember céljai, akkor derül ki, ha megnézzük a vá­lasztásait. Ha azokhoz valódi teljesítmény szükséges, akkor az nem egoizmus.- Maga akkor igazi hegymászó?- Nekem van egy célom az­zal, hogy mászok, ha ez nem lenne, csak azért, hogy az erő­met fitogtassam, nem biztos, hogy csinálnám. Minden csúcs­hódításra magammal viszek egy magyar zászlót, Nagyvá­rad felirattal. Ez városunk ma­gyar közösségének létezését és élni akarását tükrözi. Azért csi­nálom, hogy a határon túli em­berek ebből is erőt meríthesse­nek a hétköznapokhoz. Engem igazából ez a cél, és nem a csú­csok tesznek elkötelezetté.- Ez egy küldetés?- Azt azért túlzónak érzem. Inkább egy határozott üzenet, ami arról szól, hogy igaz ugyan, hogy az elmúlt 20 év alatt 70 000 főből több mint 20 000 magyar eltűnt Nagyváradról, de elfogyni nem fogunk, min­dig leszünk, meg kell marad­junk. Felmegyek egy hegy te­tejére, meglengetem a magyar zászlót, mert magyar vagyok és az is maradok, én ezt vállalom és ezt hirdetem, hogy mások is tegyék ezt meg abban, amit csi­nálnak, éljenek magyarként.- Hegymászó miért lett? Főleg kíváncsiságból. A sport, a teljesítmény, a termé­szet mindig része volt az éle­temnek. Erőss Zsolt eredmé­nyei is nagyon inspiráltak, és az első hegy óta biztos volt, hogy én ezt komolyan akarom.- Legközelebb hol akarja meg­mutatni a magyar zászlót?- Még nem tudom, egyelő­re még azt szeretném megélni, hogy aminek nekivágtam, sike­rült. A következő cél még nem érdekel. A kormány tervei szerint ingyenes lesz az első KRESZ- és elsősegélynyújtási vizsga Olcsóbb lehet jövőre a jogsi megszerzése Jogosítványhoz szükséges vizsgák 2012 2013 2014 2015 2016 Kresz-vizsgák száma Magyarországon 86 384 93 486 104 762 110 892 117 891 B” közlekedési alap- „B” közlekedési alap­ismeretek alapvizsgazók ismeretek vizsgázók száma (fő) átlagéletkora (év) 79 481 86 198 94 877 96 230 101178 21,60 21,89 22,42 22,76 23,23 MW-grafikla JOGOSÍTVÁNY A kormány azt tervezi, a jövő évtől ingyenes­sé teszi a gépjárművezetői jo­gosítványhoz szükséges első KRESZ-tanfolyamot és az el­ső KRESZ-vizsgát. A minőségi oktatástól és a magasabb szin­tű tudástól a balesetek szá­mának csökkenését várják. A szakmabeliek viszont in­kább a többfázisú jogosítvány bevezetését szorgalmazzák ugyanebből a célból. Magyarországon 201ó-ban közel 118 ezren rugaszkodtak neki a KRESZ-vizsgának, 101 ezren közülük sikerrel vették a jogosítványhoz vezető út el­ső akadályát. Ez a szám évről évre emelkedik, de nem min­denki engedheti meg magá­nak az ezzel járó költségeket. A kormány azt tervezi, hogy - életkortól függetlenül - 2018- tól ingyenessé teszi az első KRESZ- és elsősegélyvizsgát. Sőt, a tervek szerint átvállal­ná az állam a díját, ha vala­ki digitális formában, e-lear- ning keretében végzi el a tan­folyamot. A tapasztalatok sze­rint ugyanis ebben a formá­ban eredményesebb lehet az oktatás és a vizsgák is. Magyarországon jelen­leg 920 képzési szerv oktat­hat B kategóriás jogosítvány­hoz szükséges ismereteket. Érdemes körültekintően vá­lasztani és alaposan átnéz­ni a képzés feltételeit. Ar­ra is van ugyanis bőven pél­da, hogy az egyes iskolák ál­tal nyújtott szolgáltatás mesz- sze elmarad az ígéretektől. A Nemzeti Közlekedési Ható­ság előtt nem ismeretlen ez a jelenség, ezért folyamatosan arra törekszik, hogy a kor­rekt képzési gyakorlatot erő­sítse és megfelelő tájékozta­tással segítsen választani a megyei kirendeltségein és a honlapján is. Eközben a szakma egy része a többfázisú jogosítvány beve­zetését szorgalmazza, mert szerintük ez jelentősen csök­kenthetné a végzetes balese­tek számát. Igaz, a jogosítvány megszerzése drágább lenne. Az egy- vagy kétéves próba­jogsinak Európában már van­nak mért eredményei. Auszt­riában két éven át csak úgy le­het használni a próbajogosít­ványt, ha az autóban olyas­valaki is ül, akinek már van vezetői engedélye és a papírt csak akkor véglegesítik, ha az ifjú sofőr a két év alatt nem követ el komolyabb közlekedé­si szabálysértést, emellett ve­zetéstechnikai tréningen is részt vesz. Miután az osztrá­kok bevezették ezt, a fiatalok körében 36 százalékkal csök­kent a balesetek száma. Több fázisban lehet megszerezni a jogosítványt Németországban, Svájcban és Szlovéniában is. Norvégiában a kötelező tan­anyag részeként kell vezetni csúszós úton, Svédországban pedig az ecodriving, vagyis a takarékos autózás begyakor­lása is a jogsi megszerzésének feltétele. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom