Somogyi Hírlap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)
2017-10-14 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 41. szám
2 KÖZÉLET 2017. OKTÓBER 14., SZOMBAT 1 Az egyesület már a mezőgazdaságból is menti a terményt a rászorulóknak Előfordul, hogy valamilyen okból nem tudják az összes megtermett gyümölcsöt, zöldséget betakarítani a gazdálkodók. Az Élelmiszerbank új programot indított, hogy megmentse, ami így elveszne. Önkénteseik a jelentkező termelőknél leszedik a felesleget és olyanokhoz juttatják el, akiknek szükségük van rá. Fábos Erika PAZARLÁS „Ez egy új terület, amivel eddig nem tudtunk foglalkozni, pedig már régóta szerettünk volna - mondta Sczí- gel Andrea, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szóvivője. - Megalakulásunk óta a kereskedelemből mentettük az élelmiszer-felesleget és arra koncentráltunk, hogy az üzletláncoktól, gyártóktól szerezzük meg az eladhatatlan, de még fogyasztható termékeket a rászorulóknak. A termelőknél most kezdtük el felmérni, hol lehetnek kárba vesző, de még számunkra értékes és még megmenthető termények - ez a Másodszüret akciónk. Európában ennek már komoly hagyománya van, néhol önkéntesek, máshol maguk a rászorulók vehetnek részt ezekben a szüretekben. Szedhető olyan zöldség vagy gyümölcs, ami nem felel meg egy-egy kereskedelmi lánc előírásainak, mert kisebb vagy hibás, de rendesen fogyasztható. Találtunk olyan gyümölcsöskertet is, ahol egy bizonyos mennyiséget, amit el tudnak adni, betakarítanak, a többit pedig ilyen célra felajánlják, bárki leszedheti. Az akciónkkal is arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy vannak nélkülözők Magyarországon és van élelmiszerpazarlás is, de egy kis odafigyeléssel, vagy kis áldozattal, bármikor lehet ezen változtatni.” A magyar családok 42 százaléka dob ki rendszeresen élelmiszert, 10-ből 8 esetben annak érzékelhető minőségváltozása, az esetek ötödében pedig a szavatossági idő lejárta miatt, néha azonban csak azért, mert megmaradt. Ez éves szinten 1,8 millió tonnás pazarlás. Sczígel Andrea azt mondta: hazánkban háztartásonként 100 kilónyi élelmiszer megy a kukákba, főként gyorsan Együnk egymásért - idén októberben is 2012 óta tart az az adomány- gyűjtő program, amelyet minden év október 1. és 31. között szervez az Élelmiszerbank. Az Együnk egymásért lényege: a csatlakozó magánszemélyek, éttermek, céges menzák, baráti társaságok azzal járulhatnak hozzá a Magyarországon élő rászorulók élelmiszer-segélyezéséhez, hogy vendégül látják barátaikat, ismerőseiket, kollégáikat, azok pedig az elfogyasztott ételekért cserébe, annak apropóján az Élelmiszerbankot támogatják pénzadományukkal. Idén is folytatódik a program, ebben a hónapban ismét lehetőség nyílik, hogy bárki étteremben, munkahelyen, és otthon Együnk egymásért programot szervezzen. Tavaly ebből 3,9 millió forint gyűlt össze, amiből közel 70 000, 3-4 kilós élelmiszercsomagot sikerült összeállítani és eljuttatni a nélkülözőkhöz. A tavalyi akcióban 41 étterem és menza vett részt, valamint lelkes résztvevők 13 vállalati sütivásárt és 17 egyéni akciót valósítottak meg. bankromlandó húsáru és tejtermékek. Ezzel a közepesen pazarló társadalmak közé tartozunk. Ahogy haladunk Európa fejlettebb része felé, úgy válik egyre nagyobbá a pazarlás. „A fejlődő és a gazdaságilag elmaradott országokban is az a jellemző, hogy inkább az élelmiszerlánc elején, a mező- gazdaságban és a feldolgozó- iparban veszik el az élelmiszer nagyobb része - mondta a szóvivő. - A kevésbé korszerű géppark és technológiák miatt ugyanis nagyobbak a termelés során keletkező járulékos veszteségek. Ahogy egyre fejlettebb egy ország, úgy emelkedik a fogyasztóknál tapasztalható pazarlás. Problémát okoznak a túl nagy elővigyázatossággal meghatározott lejárati dátumok és a szükségtelen fölvásárlás is. Sok étel még fogyasztható, amikor a szavatossági idő lejárta miatt kidobják, csak azért, mert már nem elég gusztusos vagy nem bíznak benne.” Hozzávetőleg négymilliárd tonna élelmiszert termel a világ évente, ennek mintegy 30- 50 százaléka - 1,2-2 milliárd tonna - soha nem jut el az emberek gyomrába. Vagyis a megtermelt élelem akár fele is szemétbe kerülhet, miközben világszerte 842 ‘ millió ember éhezik, ami a globális népesség 12 százaléka. 2075-re, amikorra a világ népessége eléri a Miből mennyit dobunk ki? (százalék) Zöldségek, % gyümölcsök 42 Gabonából észült termékek 38 _ Hús- „„ 22 Készítmények Mflvif Tejtermékek 20 k m .....iW MW-grafika, forrás: Elelmiszerbank Egyesület 9,5 milliárdot, a jelenleginél 3 milliárddal több embert kell élelmezni. Ezért sokkal hatékonyabb termesztési, szállítási és tárolási technikák kialakítására és az emberek élelmiszer-hulladékkal kapcsolatos gondolkodásának megváltoztatására van szükség ahhoz, hogy ne növekedjen az éhínség. Az ENSZ ezért már két éve bejelentette: 2030-ra a felére akarja csökkenti az élelmiszerpazarlás mértékét. Ez ugyanis környezetvédelmi szempontból sem mellékes. Beszédes adat, hogy 550 milliárd köbméter vizet használnak fel a mezőgazdaságban olyan termények előállítására, amelyeket azután soha nem fogyasztanak el, de az élelmiszerek árának alakulására is hatással van a pazarlás. HIRDETÉS SOKKAL TÖBBET ADUNK! 6 ajándék magazinnal többet, változatlan áron! Előfizetése megrendeléséhez vagy további információért hívja ügyfélszolgálatunkat a 06-40-510-510-es telefonszámon, vagy egyeztessen kézbesítőjével. Nagyobb lesz a környezetvédelmi termékdíj Áremelés, aminek a teknősök is örülnek NEJLON Az ember által előállított egyik legkárosabb termék a műanyag zacskó. Általában egyszer használatos, több évtized alatt bomlik le, vízbe kerülve pedig nincs olyan élőlény, amelyikre ne lenne halálosan veszélyes. Most újra a termékdíj emelésével próbálja csökkenteni a számát Magyarországon is a kormány. Jövő januártól ismét módosulhat a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény, amelynek tervezete a napokban már fel is került az Országgyűlés honlapjára. Új termékek is bekerülnek a törvény hatálya alá, és a díjtételek is változnak. A fémből készült italcsomagolások, egyes elektromos és elektronikai berendezések termékdíja csökkenni fog, a reklámhordozó papíroké, illetve a műanyag zacskóké viszont emelkedik. Utóbbiak körében a zöldség, illetve pékárunál használt könnyebb zacskók is a drágább termékdíj hatálya alá kerülnek, így várhatóan jövőre ezeket sem használhatják a vásárlók ingyen. A környezetvédelmi szakemberek ezt a drágulást nem bánják. „Van még hova fejlődnünk a hulladékcsökkentés terén, ugyanis a hulladék nagy része kis odafigyeléssel is már könnyen elkerülhető lehetne - mondta el Urbán Csilla, a HUMUSZ Szövetség program- vezetője. - Egy átlag magyar például évente nagyjából 100 kilónyi csomagolási hulladékot termel. Idetartoznak a nejlonzacskók, a PET-palac- kok, az eldobható ételszállító dobozok és társaik. Vásárláskor elég lenne magunkkal vinnünk a saját vászonszatyrunkat, táskánkat, a zöldségek, gyümölcsök többségét sem szükséges bezacskóz- ni, a palackozott vizek, üdítők helyett pedig saját kulacsunkat tölthetjük meg csapvízzel, szörppel vagy teával. Ezek a legtöbb esetben költséghatékonyabbak is, a műanyag zacskók ma már a legtöbb helyen fizetősek. A csomagolóanyagok elkerülésével pedig máris 25 százaAz összes ma ismert nejlonszatyor ősét a svéd Celloplast cég állította elő 1960-ban. Az eredeti verzió csak egy fél oldalról nyitott műanyag cső volt, amiből nem esett ki, amit beletettek, amíg aztán a cég egyik munkatársa rá nem jött, hogy van mód fülek képzésére is ugyanabból a darab műanyagból. így született meg az 1965-ben szabadallékkal csökkentettük hulladékunk mennyiségét és eny- nyivel több erőforrást kíméltünk meg a jövőnek. A nejlonzacskó - amúgy jogosan - mára a természetpusztítás és a felesleges fogyasztás negatív szimbólumává vált, amit a kétezres évek eleje óta egyre több állam kezd el üldözni adókkal vagy teljes tiltással. Érdekes módon elsőként Afrika és Ázsia több országában léptek fel ellene keményen, mert a szétdobált szatyrok a fejlődő országokban okozták a legsúlyosabb környezeti károkat. Kenyában négy év börtön vagy akár 10 millió forint értékű bírság is járhat egy eldobott műanyag zacskóért. A tiltási hullám aztán Európát is utolérte, az EU 2020-ra nem akar már szatyrokat látni sehol. FE maztatott T-shirt műanyag zacskó, aminek pofonegyszerű formája az elmúlt fél évszázadban semmit nem változott, és máig ez a leggyakoribb eldobható táska, amivel találkozni lehet. Mivel egy idő után kiderült, olcsóbb, mint az addig használt papírtáska, a nagy szupermarketek rákaptak és a 70-es években beindult a zacskógyártási iparág. Kis szatyortörténelem
