Somogyi Hírlap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)
2017-10-14 / 241. szám
12 TÖRTÉNELEM 2017. OKTOBER 14., SZOMBAT HÍREK Janus Pannonius szobra Padovában OLASZORSZÁG Janus Panno- nius-szobrot avattak kedden a Padovai Tudományegyetemen, ahol egykor a költő is tanult. A műalkotást Oláh Arré Éva készítette. Szőcs Géza, a Magyar Pen Club és a Janus Pannonius-díj Alapítvány elnöke kiemelte, Janus Pannonius a quattrocento legjelentősebb költői közé sorolható. Neve helyet kapott az intézmény híres külföldi diákjait felsorakoztató Negyvenek Csarnokában, akárcsak Zsámboki János és Báthori István erdélyi fejedelem. MW Atomrobbantás a Holdon? MOSZKVA A Szovjetunió 1958-ban atombombát akart robbantani a Holdon a most nyilvánosságra került iratokból ítélve, erőfitogtatás céljából. A töltetet egy rakétára szerelték volna. Végül elvetették az ötletet, mert attól tartottak, a bomba felrobbanhat az indítás során. MW Ókeresztény vértanúk IRÁN Megtalálták Urmiában a mintegy 1700 évvel ezelőtt keresztény hitük miatt vértanúságot szenvedett Szent Szergiosz és Szent Bakkhosz maradványait. Mindketten magas rangú római katonák voltak, akiket keresztény hitük miatt beárultak és halálra kínoztak. MW 5700 éves leprás lelet Abonynál RÉGÉSZET A világ legkorábbi leprás megbetegedésének nyomára bukkantak Abonynál. A kutatók 5700 éves rézkori emberi maradványok csonttani tünetein mutatták ki a kórt. A lelet mintegy ezer évvel korábbi az eddigi legidősebb, Anatóliában fellelt feltételezett esetnél. MW/MTI Limes: nevezés a világörökségre BUDA1“ Elkészült a Római Birodalom egykori határa, a limes világörökségi nevezésének Magyarországot, Németországot, Ausztriát és Szlovákiát érintő közös nevezési dokumentációja. A Duna mentén húzódó határvonal magyarországi szakaszát 65 helyszín képviseli, két légiós tábor, számos segédcsapat- tábor, őrtorony és egyéb katonai létesítmény, több polgári település, valamint az ezeket összekötő limesútvonal néhány szakasza. MW Megemlékeztek a fejedelemről TÖRÖKORSZÁG II. Rákóczi Ferenc fejedelem török földre lépésének 300. évfordulóját ünnepelték Isztambulban a helybeli magyarok szerdán és csütörtökön. Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta, Rákóczi elsődleges üzenete ma a felelősségvállalás, akár úgy, hogy ki-ki megtanítsa gyermekéta magyar szóra. MW Mi vethetett véget a tatárjárásnak? A tatárok betörésének ábrázolása Thuróczy János 1488-as krónikájában Az oldal fotói: MW A tatárok 1241-42-es dúlá- sának egyik talánya mindmáig az, hogy Batu kán hadai miért hagyhatták el egyik napról a másikra Magyarországot. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu KIVONULÁS A Nature Scientific Reportsban megjelenő tanulmány cáfolta azt a nagy visszhangot keltett hipotézist, amely szerint a tatárok hirtelen kivonulása Magyarországról 1242-ben környezeti, mégpedig elsősorban klimatikus okokkal magyarázható. A mongolok hirtelen kivonulása már a kortársak számára is érthetetlen volt, és az elmúlt száz évben is számos kutató igyekezett feltárni a tatárjárás utolsó felvonásaként értelmezhető váratlan esemény mozgatórugóit. A kivonulás hátterében környezeti okokat sejtő hipotézist Ulf Büntgen és Nicola Di Cosmo, a Berni Egyetem és a Princeton Egyetem vezető kutatói közölték 2016 májusában, cikkük nagy figyelmet kapott a nemzetközi sajtóban. Tanulmányukban famaradványok évgyűrűadatai alapján rekonstruálták az 1238 és 1242 tavasza közötti rendkívüli időjárási eseményeket, az 1238 és 1241 közötti súlyos aszályt, a szokatlanul hideg telet 1241-ben, majd a rá következő csapadékos időjárást 1242 első hónapjaiban. Azzal érveltek, hogy a kora tavaszi esős időjárás korlátozta a legelőterületek fűhozamát és a mongol hadsereg manőverezési lehetőségeit, és ez vezetett a hirtelen kivonuláshoz. Egy magyar-kanadai kutatócsoport környezet- és klímatörténeti, valamint régészeti, történeti és ökológiai érvekkel cáfolta ezt a leegyszerűsítő, az egész eseményt egyetlen okra visszavezető magyarázatot - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján. Érvelésük szerint a mongolok sokkal jelentősebb környezeti kihívásokhoz szoktak, és had- járataik'során ilyenekkel dokumentáltan is megbirkóztak, ráadásul Magyarországról visszavonulva Batu a V0I- ga-deltában alapította meg hatalmi központját. Utóbbi tény semmiképp sem igazolja a mongolok idegenkedését a kiterjedt vizes élőhelyrendszerektől. A szerzők részletesen bemutatták, hogy az Alföldön a csapadékos időszakok nem korlátozzák és nem is korlátozták a terméshozamot, és rámutattak arra a belső ellentmondásra, hogy a környezeti hipotézis képviselői figyelmen kívül hagyták: a mongolok épp egy hároméves aszályos periódus végén érkeztek Magyarországra, valamint arra, hogy a magyar- országi termésátlagokat nem a csapadékos időszakok, hanem épp az aszályesemények veszélyeztetik, amelyek más pusztító hatásokkal társulva komoly éhínségekhez vezethettek hazánkban. A bemutatott történeti források (régészeti leletek, éremkincsek, korabeli írásos emlékek stb.) és ökológiai megfigyelések együttesen azt bizonyítják, hogy az országnak éppen azt a részét sújtották leginkább a tatár hadak pusztításai, ahol, a hódító seregeknek a környezeti hipotézis szerint súlyos problémákkal kellett volna szembenézniük. Mindezek alapján a tatárok hirtelen kivonulásának okát csak több tényező együttes elemzésével magyarázhatjuk, és ebben a környezeti elemek mellett'más tényezők legalább olyan fontosak, mint a rendkívüli időjárási események. Ilyen ok lehetett például a nagykán utódlási viszályokkal fenyegető halála, a mongol hadak rendkívül hosszúra nyúlt utánpótlási útvonala, illetve az, hogy a könnyűlovassági harcmodorhoz szokott tatárok nem voltak felkészülve a várostromokra. Tanulmány a Székelyföldben A tatárjárással kapcsolatos eddigi kutatások eredményeit olvashatjuk a Székelyföld című folyóirat szeptemberi számában, ahol Obru- sánszky Borbála részletesen elemzi az 1241-es pusztítás eddigi elméleteit is. A tanulmány a Hargitakiado.ro oldalról letölthető. Rákóczi bronz mellszobrát avatták fel Erdélyben II. Rákóczi Ferenc bronzszobra MEZŐPANITII. Rákóczi Ferenc emlékutat alakítanak ki Erdélyben, a terv első stációjánál, Mezőpaniton ma a fejedelem büsztjét avatják fel a községháza előtt. A bronzszobrot - Pogány Gábor Benő szolnoki képzőművész alkotását - Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és L. Simon László országgyűlési képviselő, volt államtitkár adományozta a Marosvásárhely melletti településnek, részt is vesznek a szertartáson. II. Rákóczi Ferenc 1707-ben haladt át Mezőpaniton, feljegyzésekből nagyjából ismerik a helyet, ahol az uralkodó és kísérete a falu határában megpihent. A fejedelem Rad- nótról jövet, Mezőbánd és Marosvásárhely között állt meg Paniton, útban az április 5. és 21. közötti országgyűlésre. A követek a vártemplomban tartott gyűlésen teljhatalommal ruházták fel a fejedelmet, és ezzel a történelmi döntésükkel Erdély kijelentette, hogy elszakad a Habs- burg-háztól. A Rákóczi-kultusz megteremtését Barabási Endre küküllővári református lelkész kezdeményezte. MW Paluelben is forgatott Louis de Funés Elárvereztek egy várat A délnyugat-franciaországi vár története során négyszer is leégett, legutóbb a második világháborúban Múzeum marad a csúcsai kastély FRANCIAORSZÁG Egy luxemburgi befektető 940 ezer eu- rót, mintegy 292 millió forintot fizetett Paluel 14. századi várkastélyáért. Az impozáns erősség filmtörténeti jelentőségű: 1968-ban itt forgatták a két francia színészlegenda, Louis de Funés és Jean Gabin főszereplésével a Nicsak, ki tetovál? című vígjátékot. A délnyugat-franciaországi vár története során négyszer is leégett, legutóbb német katonák gyújtották fel a második világháború végóráiban, azóta folyamatosan romlott az állapota. Megóvásáért nemrég gyűjtést indított egy francia örökségmegóvó internetes oldal, 256 ezer euró össze is gyűlt. A portál 50 eurós felajánlásokat kért, és félmillió euró ösz- szegyűjtése esetén kft.-t hozott volna létre, amelynek tulajdonosai az adományozók. A civilek terve végül nem teljesült, mert kalapács alá került a műemlék. Paluel ugyanis egy pénzügyi nehézségekkel küszködő, Monacóban bejegyzett brit cég birtokában volt, és a várat a hitelezők árverésre bocsátották szeptemberben. Az aukción egy helyi étteremtulajdonos, Etienne Cluzel lett a győztes, aki 853 ezer eurót (266 millió forint) kínált, szertefoszlat- va ezzel a civilek reményeit. Mielőtt azonban lejárt volna a törvény által előírt 10 nap, még erre az árra is rálicitált 10 százalékkal a luxemburgi Eram Advisors részvénytársaság, így végül hozzá került a tulajdonjog. Az új „várurak” tervei egyelőre nem ismertek. MW ERDÉLY Tizenkét év pereskedés után eldőlt: köztulajdon marad az Ady Endre által is lakott csúcsai Boncza-birtok. A bíróság immár jogerősen az Octavian Goga Emlékmúzeumot működtető Kolozs Megyei Tanács javára ítélt a Goga rokonok indította perben. A trianoni döntést követően Bonczáék eladták a kastélyt a környező területtel együtt Ady egykori barátjának, Octavian Goga költőnek, a későbbi román miniszterelnöknek. A kommunizmus idején a politikus özvegye úgy tudta megmenteni a kastélyban található értékes gyűjteményt, hogy 1966-ban az ingaüant a román államnak adományozta azzal a kikötéssel, hogy Goga-em- lékmúzeumot működtessenek benne. 2005-ben azonban Vetu- ria Goga távoli rokonai bíróságon támadták meg az adománylevelet azt állítva, hogy az özvegy kényszerítő körülmények hatására mondott le a birtokról. Az asszony azonban végrendeletet írt, melyben nyomatékosította: az államnak hagyja a birtokot emlékmúzeum működtetése céljából. A bíróság most ennek alapján ítélte jogerősen az önkormányzatnak az értékes gyűjteményt és az ingatlant. A rég várt döntés immár lehetőséget ad a helyi önkormányzatnak is arra, hogy különféle sberuházásokat hajtson végre az E60-as főút mentén található birtokon, melyekre eddig a pereskedés miatt nem volt lehetőség. A következő lépés a terület újbóli telekköny- vezése lesz. A Nagyvárad és Kolozsvár között félúton található kastélyt Boncza Miklós földbirtokos, magyar országgyűlési képviselő építette feleségének, aki kilenc nappal azután, hogy világra hozta gyermekét, Boncza Bertát - Ady Endre későbbi, Csinszkaként emlegetett feleségét elhunyt. A férfi gyászában Budapestre költözött és bezárta a kastélyt. Miután 1914-ben Ady feleségül vette Csinszkát, Csúcsán éltek, a főépület melletti fehér házban, mely ma Ady-emlék- kiállításnak ad helyet. MW v
