Somogyi Hírlap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-03 / 231. szám

4. MEGYEI KÖRKÉP 2017. OKTÓBER 3., KEDD Katonadalos találkozót rendeztek a szépkorúak TASZAR A Nyugdíjasok Szerve­zeteinek Somogy Megyei Szö­vetsége a tavaszi kistérségi be­mutatók után október, a szép­korúak hónapja keretében me­gyei gálákat szervez. Ennek el­ső rendezvénye volt Taszáron a katonadalos találkozó, ame­lyen huszonegy műsorszám szerepelt. A megnyitóban a me­gyei közgyűlés alelnöke, Husz- ti Gábor méltatta a rendezvény jelentőségét, és meleg szavak­kal köszöntötte az időseket. Ta- szár immár ötödik alkalommal adott otthont a rendezvénynek, melyen Pataki Sándor polgár- mester az önkormányzat ne­vében is ajándékkal köszön­te meg Stikel János elnöknek a katonadalok hagyományte­remtésében játszott személyes közreműködését. A gála a ka­tonazenekar produkciójával A dalkincs fontos része a katonanó­ták gyűjteménye kezdődött, a fúvósok minikon­certjükkel megadták az alap­hangulatot, amelyet a kórusok és szólisták tovább fokoztak a gyönyörű katonadalokkal. A felhozatalban a vidám nóták és indulók mellett a világhábo­rús érzelmeket megszólaltató énekek voltak többségben, de elhangzottak kevésbé ismert dalok is. Stikel János zárszavá­ban a magyar dalkincs fontos részének tartotta a katonanó­tákat, azok megőrzését kiemelt feladatként megjelölve további gyűjtésre bíztatta a jelenlévő­ket. - Az mindenképpen bizta­tó, hogy a kórusokban a fiata­labb korosztály is képviseltette magát - mondta. Végül méltatva a rendez­vény színvonalát, emléklapot adott át valamennyi szereplő­nek. Varga László Rögtönzött ünnepséggel kö­szönték meg az anyukák és apukák a Kaáli Intézet dol­gozóinak, hogy gyermekál­dáshoz segítették őket, s egyben így búcsúztak az in­tézettől. Koszorús Rita rita.koszorus@mediaworks.hu KAPOSv Sorra érkeztek a szülők és a lurkók a Kaáli In­tézetbe hétfőn délután. Az ap­róságok és szüleik azért jöt­tek az intézetbe, hogy köszö­netét mondjanak a szakembe­reknek. Hiszen egytől egyig olyan párokon segítettek az intézetben, akik természe­tes úton nem tudtak gyerme­ket nemzeni. A ma már to­tyogó apróságokkal gyarapo­dott családok úgy köszöntöt­ték Mánfai Zoltán orvos igaz­gatót, mintha csak hazajöttek volna. A nővérek és műtősnők is könnyeikkel küszködve fo­gadták a kicsiket. Egy apuka a falra kihelyezett kisbabák ké­pét szemlélte. - Látod ott van­nak a babák - mondta az apa a néhány éves fiának. - Mi is voltunk babák! - mondta a kisfiú, akinek ikerhúga éppen egy másik kislánnyal játszott a Kaáli Intézet folyosóján. Volt olyan kismama, aki öt beültetés után esett teher­be. Rengeteget segítettek ne­künk az intézet munkatársai - mondta Imréné Nemcsók Zsuzsanna. - Mi még az ele­jén érkeztünk, amikor nem volt ilyen foglalt a doktorok naptárja, úgyhogy elég gyor­san kaptunk időpontot. - Há­Nem szűnik meg a lombikbébiprogram, zökkenőmentes átvételt szeretnének rom évvel ezelőtt derült ki, hogy nem lehet természetes úton gyermekünk - idézte fel a nehézségeket Szabó Katalin. - 2015-ben a második beülte­tés volt sikeres és ma már két­éves a kislányunk. Nekünk hatalmas segítség volt a Ka­áli Intézet, hogy itt van a kö­zelben és ide mindig úgy jöt­tünk, mintha hazajöttünk vol­na. Nagyon kedvesek és segí­tőkészek a dolgozók. Az anyukák egyöntetű vé­leménye az, hogy a közvetlen­ség és gondoskodás roppant fontos. Főleg egy olyan nő szá­mára, akinek hosszú ideje nem adatott meg a gyermek- áldás. A kaposvári Kaáli In­tézet azonban sok házaspárt hozzásegített ahhoz, hogy iga­zi családdá váljanak. - Hét éve kezdtünk dolgozni - idéz­te fel a kezdeteket Mánfai Zol­tán, a kaposvári Kaáli Intézet orvos-igazgatója. - Nagyjából évi száz szüléssel lehet szá­molni, melyekből voltak iker­szülések is, így körülbelül ezer gyermek született meg a közreműködésünkkel. Október közepétől a kaposvári Kaáli Intézet megszünteti a te­vékenységét. Ám a mestersé­ges megtermékenyítéseket to­vábbra is itt végzik majd. Erről a szülők által szervezett ünnep­ségen Moizs Mariann főigaz­gató számolt be. - Ne menje­nek máshova a leendő kisma­mák - mondta a Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatója bízom benne, hogy minél több kisgyermek fog születni. Az ál­lam a tevékenység átvételé­hez szükséges anyagi támoga­tást biztosítja. Meglesz a hely, a pénz és lesznek a dolgozók is - summázta a főigazgató. - Az eszközökről tárgyalunk a Ka­áli Intézettel. Zökkenőmentes átvételt szeretnénk és ugyan­olyan színvonalú szolgáltatást. Mánfai Zoltán orvos igazgató (szemben középen) és a köszönni érkező családok csemetéikkel Fotó: Lang Róbert A kórház veszi át a lombikbébiprogramot a Kaáli Intézettől Megköszönték, hogy a két emberből család lehetett Muszáj védekezni az élősködők ellen, csak nem mindegy, mivel Tojásügy: vedd, edd a hazait Nagy volt a sorban állás az egyetemi tojásért Fotó: Lang Róbert Viski Lajos halai TOPONÁR Sokan még ma is ódz­kodnak a tojásvásárlástól, ami­óta kirobbant a holland tojás­botrány. A szakember szerint azonban a magyar szárnyasok tojásaitól nem kell tartanunk. A fipronilt a tyúktetű irtásá­ra használták Hol­landiában. A szak­emberek ott úgy ol­dották meg az élős­ködő elleni védeke­zést, hogy a tyúkok szabad bőrfelületé­re juttatták a szert, ami bekerült a ma­darak véráramá­ba, így nyújtott védelmet a vér­szívó rovarok ellen. - Ám arra valószínűleg nem gondoltak, hogy a gyógyszer maradványai a tojásban megjelennek majd- mondta el érdeklődésünkre Tossenberger János, a Kapos­vári Egyetem Agrár- és Kör­nyezettudományi Karának dé­kánja, kutatásfejlesztési ügyek­ben illetékes rektorhelyettes.- Európa-szerte egy „baromfi- tetű”, vagy „tyúktetű” járvány­nyal küzdünk. Sokan vitatkoz­nak azon, hogy ez a koncentrált állattartásból adódik, vagy az általános felmelegedés hozadé- ka. Egy azonban biztos: ennek a fertőzöttségnek olyan a mérté­ke, hogy védekezni kell ellene.- A gond csak az, hogy iga­zán hatásos védekezési mód egyelőre nincsen - tette hozzá Tos­senberger János. - Mindenki próbál­kozik az általa leg­jobbnak vélt mód­szer alkalmazásá­val. így kerülhetett néhány nyugat-eu­rópai országban termelt tojásba a rovarirtószer maradványa. A Kaposvári Egyetem tan­üzemében szükség esetén egy természetes alapú takarmány- keveréket használnak, amely­nek használata nem jár ilyen kockázattal. A probléma egyébként nem új keletű, tudtuk meg, hiszen né­hány évtizede is számolni kel­lett ezen rovarok kártételével. S akkoriban, a szakember szerint gyakran jóval „agresszívebb” szerekkel irtották a vérszívó tet­veket, a szermaradványok eset­leges megjelenésének vizsgála­ta azonban valószínűleg kevés­bé volt szigorú, így az nem is ke­rült nyilvánosságra.- A „tyúktetű” a baromfi vé­rét szívja - magyarázta Tos­senberger János. - Az inten­zív tojóhibridek egy év alatt 340 tojás termelésére is ké­pesek. Ebben a szituációban a vérveszteség komoly telje­sítménycsökkentő tényezőt je­lenthet, vagyis jóval kevesebb tojás kerül a fészekbe. Egy dolgot tehet a fogyasztó, szögezte le Tossenberger Já­nos: mivel Magyarországon az esetek döntő hányadában egé­szen más módszert alkalmaz­nak az élősködők elleni véde­kezésre, egyfajta biztonságot is jelent a magyar tojás vásár­lása, illetve fogyasztása. K. R. mindent LIPÓTFA Az évek során már hozzáedződhettünk ahhoz, hogyha a babócsai Viski La­jos is nevez a lipótfai horgász­versenyre, akkor azt ő is nye­ri. Az Unitrade-Seres Kupán sem történt ez másként. Míg a legtöbben azért ri- mánkodtak, hogy valahogy meg­akasszanak egy nagyobbacska ha­lat, addig Viski La­jos szákjába három termetesebb amur és négy ponty ke­rült, amivel maga­san verte a mezőnyt. Tegyük hozzá, hogy beszámolója sze­rint vagy öt hala elment az akadok miatt... Ő fogta egyéb­ként a legnagyobb amurt és pontyot is; előbbi majd öt kilót nyomott, utóbbi pedig alig ma­radt el a négy kilótól. A 45 indulót számláló ha­gyományos Unitrade-Seres Kupán a barcsi Sümegi Er­nőnek jutott a második, a kő­kúti Lengyel Gézának pedig a harmadik hely. A nőknél a Csökölyből érkezett Orbán nyertek Ernőné diadalmaskodott. Ki­tett magáért az utánpótlás is: a gyermekeknél győztes bar­csi Németh Mátyás a felnőttek mezőnyében is felkapaszko­dott volna a képzeletbeli dobo­gó harmadik fokára, az ifjúsá­giaknál pedig a ka­posvári Fenyő Ba­lázs nyert. Amúgy a fiatalok - Deme­ter Györggyel, a rekordbajnok Fi- no-Kaposvár férfi röplabdacsapatá­nak a mesterével, a válogatott volt szövetségi kapitányával egye­temben - a lipótfai törpehar­csa-állomány ritkításában je­leskedtek. Folytatás október 21-én, amikor is a Zsivótzky Gyu­la-emlékversenyre várják majd a horgászokat. Az olim­piai bajnok kalapácsvető - aki Bánya rabjává vált - tíz év­vel ezelőtt távozott közülünk. A szervezők célja, hogy a hor­gász-emlékversennyel egyben hagyományt is teremtsenek. Fenyő Gábor A probléma nem újkeletű, néhány évti­zede is volt tyúktetű A babócsai horgász fog­ta Lipótfán a legnagyobb amúrt és pontyot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom