Somogyi Hírlap, 2017. október (28. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-10 / 237. szám

2017. OKTÓBER 10., KEDD SPORT 15 A magyar válogatott ma Feröer ellen zárja a vb-selejtezőket hírek Feledésre ítélt, de fontos Bernd Storck jövőjéről dönthet a Ferörer-szigetek elleni találkozó Fotó: MTI A magyar labdarúgó-váloga­tott hivatalosan ma este, a Feröer-szigetek elleni mér­kőzéssel (Groupama Aréna, 20.45, M4) fejezi be szerep­lését a világbajnoki selejte­zőkben. Ám nekünk ez tipi­kusan olyan sorozat, amely azzal kezdődött, hogy egy­ből véget is ért - éppen a szigetlakok ellen. Novák Miklós kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu LABDARÚGÁS Bő esztendeje- még „repültünk” az Eb-má­mortól, a kijózanodáshoz az­tán elegendő volt 90 perc. Bár többen abban bíztak, a tórs- havni 0-0 még helyrehozha­tó, ehelyett egyre mélyebbre süllyedtünk. Évtizedes mély­pontokat múlt alul a magyar válogatott a 2018-as vb-selej- tezőkön: egyetlen pontot sem szerzett az élen végző két csa­pat ellen, még az utolsó helye­zett is megalázta. Legutóbb a 2008-as Eb-selejtezőkben állt így együtt a szerencsét­len csillagzat, akkor a Bozsik Péter, majd a leváltása után Várhidi Péter vezette váloga­tott oda-vissza kikapott Gö­rögországtól és Törökország­tól, sőt még a harmadik Nor­végiától is - az északiak elleni hazai 1-4 alapozta meg a gyá­szos szereplésünket -, s akkor is kijutott egy arcpirító vere­ség, Máltától, ami Bozsik állá­sába került. Kétségtelenül a körülmé­nyek megváltozásáról árul­kodik, hogy Bernd Storck vi­szont túlélte az andorrai ku­darcot. Ha a mai meccsnek mindenáron tétet akarunk ke­ríteni, akkor a feröeriek elleni találkozó csakis Storck jövőjé­ről dönthet. S még csak nem is kell így kihegyezni a dolgot, van egy igazából jelentékte­len, de pró és kontra remekül kommunikálható szempont, megőrizzük-e a harmadik he­lyet a B csoportban. Miközben persze nem ez a lényeg, ha­nem a szakadéknyi különb­ség a magyar, valamint a por­tugál és a svájci csapat, álta­lánosságban véve nyugodtan mondhatjuk, futball között. Storck és legénysége nincs irigylésre méltó helyzetben. Illetve hát ez sem igaz. A gyá­szos szereplés dacára ma este - is - telt ház lesz a Groupama Arénában, mint ahogy a druk­kerek Svájcba is elkísérték a csapatot. Akire ez nem hat ösztönzőleg, az inkább mond­ja le a válogatottságot. További enyhítő körül­mény, hogy Dzsudzsák Ba­lázs és Fiola Attila - letölt­ve eltiltását - visszatérhet a kezdőtizenegybe. Nem meg­bántva a csapatkapitányt, kü­lönösen utóbbira lesz nagy szükség, mert Bese Barnabás még az első félidőben megsé­rült Bázelben, s a helyére be­állt Lang Ádám tankönyvi pél­dát szolgáltatott arra, mit is je­lent a meccshiány. Meglepőd­nénk, ha ez lenne az egyetlen változás a szombati összeállí­táshoz képest. Nehéz dilem­ma, Storcknak szabad-e újra pályára küldeni a Bázelben betlizett Gulácsi Pétert. Abban azonban egészen biz­tosak lehetünk, nem lesz séta­Közös múlt 2014.10.14., Tórshavn, Eb-selejtező: Feröer-szigetek- Magyarország 0-1, gólszerző: Szalai (21.) 2015.10.08., Budapest, Eb-selejtező: Magyarország- Feröer-szigetek 2-1, gólszer­zők: Bódé (63., 71.), illetve Ja­cobsen (11.) 2016. 09. 06., Tórshavn, vb-selejtező: Feröer-szigetek- MagyarországO-O 3. Magyarország 9 3 15 13-14 10 4. Feröer 9 2 3 4 4-15 9 5. Lettország 9 117 3-18 4 6. Andorra 9 1 1 7 2-19 4 galopp a mai találkozó. A fe­röeriek ellen olyanban még nem volt részünk. Még Dárdai Pál vezetésével keserves 1-0-s kinti győzelem, a visszavágón Böde fordította meg 1-0-s hát­rányból az állást, az egy évvel ezelőtti 0-0-t már felidéztük. Feledésre ítélt meccs követ­kezik, amely azonban - előre borítékolható - még napokig témát szolgáltat. A következő Eb-selejtezőre, azaz már előtte a Nemzetek Ligája szeptembe­ri rajtjára rendezni kell a soro­kat. (A B csoport további mai párosítása: Portugália-Svájc, Lettország-Andorra.) Simona Halep lett a világelső TLNIS Babos Tímea két he­lyet rontva a 45., Gálfi Dal­ma a 149. a női teniszezők világranglistáján, amelynek új éllovasa a román Simona Halep. A konstancai játékos világelsősége azután vált biztossá, hogy szombaton bejutott a döntőbe a pekin­gi tornán; igaz, ott másnap kikapott a francia Caroline Garciától. A 26 éves Halep a négy hétig uralkodó spa­nyol Garbine Muguruzát vál­totta le a WTA-rangsor élén, ő a 25., egyben az első ro­mán női világelső. Muguru- za előtt a német Angelique Kerber, az amerikai Serena Williams és a cseh Karolina Plísková is vezette a listát 2017-ben. A férfi-világrang­listán Fucsovics Márton egy helyet javítva a 104., Balázs Attila nyolc helyet javított, és a 161. Az élen a Peking- ben 75. tornagyőzelmét ara­tó Rafael Nadal már 2370 ponttal vezet a svájci Roger Federer előtt. MW Sallói Dániel a kispadon Az észak-ame­rikai profi labdarúgóliga leg­utóbbi játéknapján, a Nyuga­ti főcsoportban 2. helyen álló Sporting Kansas City 1-1- es döntetlent játszott a Min­nesota United otthonában. A vendégek magyar légiósa, Sallói Dániel a kispadról néz­te végig a mérkőzést. NSO Svájc ellen a középpályán esélyünk sem volt felvenni a versenyt az ellenfél játékosaival Tengely nélkül nem lehet hatékonyan játszani Bázelben a házigazda egyértelműen a mieink fölé nőtt Fotó: MTI LABDARÚGÁS Mindkét csapat­nak két gól az ölébe hullott a bázeli Svájc-Magyarország vi­lágbajnoki selejtezőn, de ha a szívünkre tesszük a kezünket, az 5-2-es vereség még a ma­gyar csapat számára volt hí­zelgő, mert egészen egyolda­lú mérkőzést láthattunk. Gól­jaink a „garbage time”-ban, vagyis akkor estek, amikor a meccs érdemi része már lezá­rult, a labdabirtoklási arány pedig 65:35 volt a hazaiak ja­vára. Ringathatjuk magunkat abban az illúzióban, hogy nem kezdett rosszul a Storck-csa- pat, és Gulácsi Péter kapitális hibája nélkül talán bravúrt ér­hetett volna el, de jóval való­színűbb ennél, hogy a szemet szúró hazai fölény előbb-utóbb így is gólokká érett volna. Plá­ne, mivel nem arról volt szó, hogy a bekapott gól után ne­kiestünk az ellenfelünknek, az pedig gyors szélsői révén „szétkontrázott” minket, ha­nem a nyomás folyamatos volt, és úgy zárult 3-0-s sváj­ci előnnyel az első félidő, hogy annak utolsó percében lőttünk először kapura. ■ Noha tudjuk, hogy a sváj­ciak kezdőcsapata papíron nagyjából nyolcszor értéke­sebb a miénknél, mégis adva van a kérdés: hogyan lehet­séges ilyen mértékű mezőny­fölényre szert tenni, amikor mindkét csapat ugyanabban a szisztémában, 4-2-3-1-es fel­állásban játszik? Az egyik oka ennek, hogy a hazai pályán természete­sen kezdeményezőbben fel­lépő svájciak gyakran hét­nyolc játékosukkal is a mi tér­felünkön tartózkodtak. Tehet­ték ezt azért, mert a két szél­ső védő, Stephan Lichtsteiner és Francois Moubandje rendre fel tudott lépni a középpályá­ra, segítve ezzel a támadáso­kat. Nálunk a korán megsérü­lő Bese Barnabástól, a helyére beálló Lang Ádámtól és a bal oldalon Korhűt Mihálytól nem lehetett ezt kérni (elvárni...). A nem mellékesen nagy gólt is szerző Lichtsteiner valósággal lubickolt ebben a szerepkör­ben, ami nem csoda, hiszen a Juventusban előbb Antonio Conténél, majd Massimiliano Allegrinél is gyakran játszott jobb oldali középpályást a 3-5-2-es rendszerben, amely­ben fel kellett szántania a vo­nal mentén az egész pályát. Mégsem a szélen találtat­tunk könnyűnek, hanem el­sősorban középen. A mai fut­ballban a támadásépítés alfá­ja a labdakihozatal, annak pe­dig alapkövei a belső védőpá­ros, a középső védekező kö­zéppályások (vagy azok egyi­ke, esetleg az egyetlen), vala­mint a középpálya azon tagja, aki a legközvetlenebb kapcso­latban van az előretolt és szél­ső támadókkal. Ebben a ten­gelyben viszont alig-alig volt nálunk a labda, vagy ha ná­lunk volt is, nem tudtuk ha­tékonyan megjátszani, hogy csökkenthessük a nyomást. Nálunk a két belső védő, Guzmics Richárd és Kádár Ta­más összesen kilencvenszer ért a labdához (Guzmicsnak ráadásul a passzpontossága is nagyon alacsony volt, 75 százalékos, ami ezen a posz­ton tragikusnak számít), míg a svájciak két középső vé­dője, Fabian Schär és Johan Djourou több mint kétszer ennyiszer, 199-szer. A védő­párosok passzpontossága rá­adásul nálunk csak 83,95 százalékos volt, míg a hazai­aké 93,8 százalékos. Hason­ló arányokat tapasztalunk a Ugrál Roland: üdv a klubban! A bázeli mérkőzés 89. per­cében az első válogatott ta­lálkozóját rögtön végig is ját­szó diósgyőri Ugrai Roland ál­lította be az 5-2-es végered­ményt, így az elmúlt húsz év­ben ő a 12. magyar játékos, aki első meccsén a nemzeti csapatban gólt szerzett. Leg­utóbb csaknem két éve, 2015 novemberében Kleinheisler Lászlónak sikerült ez, akkor Norvégiában 1-O-ra győztünk Eb-pótselejtezőn (más kér­dés, hogy azóta sem szerzett újabb gólt a nemzeti csapat­ban). Ebben a két évtizedben még ők mutatkoztak be gól­lal a válogatottban: Kovács Zoltán (1997), Fehér Miklós (1998), Tokody Tibor (2001), Szabics Imre (2003), Juhász Roland, Huszti Szabolcs, Pol- lák Zoltán (mind 2004), Hor­váth András (2006), Gyurcsó Ádám (2012), Varga Roland (2014) , Kleinheisler László (2015) . középső középpályásoknál is. A Storck-csapatban ezúttal Pátkai Máté és Elek Ákos ját­szott védekező középpályást, míg váratlan húzásként Nagy Ádám jóval feljebb lépett, a center Ugrai Roland mögé, ne­ki kellett volna szerveznie a játékot. Ez azonban némileg öszvérmegoldás volt: ő min­dig hátrébb szokott futballoz­ni, ráadásul klubcsapatában, a Bolognában az idén még nem kapott lehetőséget. Legutóbb már a szövetsé­gi kapitánynál is kimaradt - mégis szeretett volna most helyet szorítani neki a né­met szakember, és ezt az új szerepkört találta ki számá­ra. Nagy Ádám azonban fino­man szólva sem a kreativitá­sáról és az irányítókészségé­ről híres, és a labda is ritkán jutott el hozzá. Remo Freuler (100), Granit Xhaka (108) és Xherdan Shaqiri (85) össze­sen 293-szor ért a labdához, 88,66 százalékos passzpon- tosság mellett. Ezzel szemben a Pátkai, Elek, Nagy hármas 108-szor (81,16 százalékos ha­tékonysággal). A csaknem há­romszoros különbség még úgy is mellbevágó, hogy Elek Ákos csak 56 percet töltött a pályán. Kiváltképp sokatmondó, hogy a különbség nem első­sorban abból adódik, hogy töb­bet birtokolta a labdát a sváj­ci válogatott, hiszen a szélső­posztokon egyáltalán nem ta­pasztalható kilengés a két csa­pat játékosai között. Az, hogy a svájciakat öt­ször annyi alkalommal (öt, il­letve egy) állították meg le­sen, szintén azt jelzi: a haza­iak jóval szívesebben használ­ták a pálya vertikális síkjait a támadásépítéshez a kevés­bé célirányos oldalpasszok és labdajáratás helyett. És még így is 65:35 volt a labdabirtoklási arány... Bodnár Zalán/NS

Next

/
Oldalképek
Tartalom