Somogyi Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-03 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 35. szám

0 INTERJÚ 2017. SZEPTEMBER 2., SZOMBAT Az idei nyár hőmérsékleti re­kordját augusztus 4-én mér­ték, akkor Kübekházán 40,3 Celsius-fok volt. 1901 óta pedig az idei volt a negye­dik legmelegebb nyarunk. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke azt mondja, bár hűvösebb nya­rak előfordulhatnak, a ten­dencia a jövőben is a for­ró napok számának emelke­dése lesz, a század végére 30 nappal több ilyen lehet, mint most. Radics Kornéliá­val, az OMSZ elnökével be­szélgettünk. Fábos Erika- Az átlagember tapaszta­lata alapján extrém nyarunk volt. így látja ezt a meteoroló­gus is?- Ha azt nézzük, hogy a jú­nius és a július is melegebb volt az 1981-2010-es átlag­nál, akkor igen. 1901 óta a ne­gyedik legmelegebb júniust élhettük át idén. Augusztus­ban háromszor kellett elren­delni a hőségriasztás valami­lyen fokozatát. Az idei nyár legmelegebb napján 40,3 Cel- sius-fokig emelkedett a leve­gő hőmérséklete, ezt az érté­ket augusztus 4-én, Főnyed és Kübekháza állomásunkon mértük. A július, bár a me­legebb júliusok közé sorol­ható, „csak” a 28. legforróbb 1901 óta, így nem tekinthető kiemelkedőnek. A július vé­gén kezdődő, augusztusra is átnyúló hőhullám azonban rendkívüli volt Európában is, Dél-Spanyolországtól Közép- Európán keresztül a Kauká­zusig hatalmas területeket érintett. Névjegy: RADIOS KORNÉLIA 1973-ban Nagykanizsán született A középiskola elvégzése után az ELTE meteorológus szakán folytatta tanulmá­nyait. Véletlenül lett mete­orológus, csillagásznak ké­szült, ehhez pedig muszáj volt még egy szakot válasz­tania, mégis ez lett a fonto­sabb számára. 1997-ben meteorológus, majd 1999-ben csillagász oklevelet szerzett. PhD foko­zatát 2004-ben kapta meg. 2001-től a Magyar Honvéd­ség Meteorológiai Szolgá­latánál dolgozott meteoro­lógus főtisztként, majd osz­tályvezető-helyettesként. 1997-ben, tanulmányai mel­lett kezdte meg oktatói pá­lyafutását az ELTE Meteoro­lógiai Tanszékén. 2013 óta az OMSZ elnöke. Kedvenc évszaka nincs, min­den évszakot kedvel, ha an­nak megfelelő az időjárás. orológiai Szolgálathál adap­tált regionális klímamodellek eredményei alapján a hőhul­lámos napok száma akár 30 nappal is növekedhet a szá­zad végére.- Mennyivel előre tudnak meg­bízható előrejelzést adni?- Általában tíz napra lehet megbízható előrejelzést készí­teni, de a tudomány fejlődésé­nek köszönhetően napjaink­ban már a 10-30 napos időtáv­latra készített, tendenciajelle­gű, tehát nem napra lebon­- Minek köszönhető ez?- Nagyon fontos az aktuá­lis időjárási helyzet ismerete, ami nélkül elképzelhetetlen a pontos ultrarövidtávú, né­hány órára előre szóló előre­jelzés készítése. Az elmúlt év­tizedekben ezen a téren is hi­hetetlen fejlődés következett be. Az 1980-as években még csak napi egy műholdkép állt rendelkezésünkre, ma már a műholdképek időbeli felbon­tása eléri az 5 percet. Orszá­gos meteorológiai radarháló­zatunk az 1980-as évek kő­ként álltak rendelkezésre az információk. Az OMSZ által fejlesztett, és nemzetközi si­kernek is örvendő megjelení­tő rendszeren a szakemberek naponta több száz, eseten­ként több ezer térképet tud­nak áttekinteni, ami a koráb­bi technikai feltételek mellett elképzelhetetlen volt.- Nyomon követik, hogy milyen a találati aránnyal dolgoznak?- Az előrejelzések beválá­sa függ az időjárási helyzet­től, attól, hogy milyen időjá­zonyos helyzetekben igen ne­héz előre jelezni a lokálisan várható zivatarok pontos ide­jét és helyét. Eközben a fron­tokhoz kapcsolódó csapadék­rendszerek előrejelzése sok­kal megbízhatóbb. A hőmér­séklet előrejelzése ma már középtávon is elfogadható be­válást nyújt, például az ener­giaszolgáltatók számára.- Idén a szokottnál is több olyan vihar volt, ami nagy ká­rokat okozott. Háztetőket vitt le, fákat csavart ki. Számolha­tunk úgy, hogy ez egy olyan tendencia, ami­vel meg kell tanulnunk együtt élni?- Az idei nyár időjá­rása eddig összhang­ban alakult a régión­kat érintő éghajlati változásokkal: tartós, komoly hőségperiódu­sok, majd az ezeket le­záró, rendszerint he­ves zivatarokkal, szél­viharokkal járó ese­mények sora. De va­lóban gyakoribbá vál­tak egyes éghajlati szélsőségek az OMSZ éghajlati adatbázisá­ban tárolt megfigyelé­sek szerint. Az éghaj­latváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás elkerülhetetlen, en­nek egy fontos lépése az időjárás-előrejelzé­sek folyamatos nyomon köve­tése. Az élet- és vagyonbizton­ságot veszélyeztető időjárási jelenségek előrejelzése, illet­ve azokhoz való tudatos fel­használói hozzáállás valóban életet menthet és csökkenti a katasztrófahelyzet kialakulá­sának kockázatát.- Az OMSZ ezzel mennyire tart lépést?- Az elmúlt években szá­mos fejlesztést hajtottunk végre honlapunkon (www. met.hu), amelyek az állam­polgárok minél könnyeb­ben érthető, minél ponto­sabb, hatékonyabb tájékozta­tását szolgálják. Olyan speci­ális aloldalakat - repülésme­teorológia, agrometeorológia- is útjára indítottunk, me­lyek az alkalmazott meteoro­lógia egy-egy speciális ágaza­tának kiszolgálásában vesz­nek részt. Folyamatosan fej­lesztjük a mobileszközökre kifejlesztett, országosan és ingyenesen elérhető Meteora alkalmazásunkat, amelyből helyi riasztások, az időjárá­si paraméterek aktuális érté­kei és az előrejelzések ismer­hetők meg. Nem utolsósor­ban komoly erőfeszítéseket teszünk az időjárási informá­ciók folyamatos, gyors eléré­sét biztosító infokommuniká­ciós rendszerének fejlesztése érdekében is.- A hírek szerint hétvégére is­mét érkezik a kánikula. Azt már látjuk, hogy meddig ma­rad? Hosszú nyarunk lesz, vagy a szeptemberrel az őszi idő is beköszönt?- A hétvégén valóban visz- szatér a kánikula, a sok nap­sütés mellett a csúcshőmér­sékletek 30-35 fok között ala­kulnak. A legfrissebb számí­tógépes előrejelzések szerint bár a jövő hét elején pár fok­kal mérséklődik a meleg, de továbbra is alapvetően napos idő várható, és csak helyen­ként valószínű zápor, zivatar. A távolabbi kilátások szerint pedig a szeptember első fele is a sokévi átlagnál kissé me­legebb és szárazabb lesz.- A nyarat lassan el is felejt­jük, nemsokára jönnek a hí­rek, hogy rekordhideg télre kell készülnünk. Ha a statisz­tikákból indulunk ki, a tele­ink hogyan változtak az elmúlt évtizedekben, mire kell felké­szülnünk?- A felmelegedés a leghi­degebb évszakban is megmu­tatkozik: a legutóbbi intenzív melegedés kezdetétől, a nyolc­vanas évek elejétől közel 2 fo­kos a téli középhőmérséklet emelkedése. Ez többek között azzal jár, hogy a téli csapadék nagy része eső formájában hullik, rendszerint elmarad a komoly fagyok ellen védő hótakaró, és gyakoribbá vál­tak az ónos esős helyzetek is. Az idei január eleji hideghul­lám azonban emlékeztet min­ket arra, hogy a Kárpát-me­dence térségében az éghajlat változékonyságából adódóan a melegedő tendencia mellett is adódhatnak az átlagosnál jóval hidegebb, zord időjárási körülmények is.- Az, hogy évről évre megdőlnek a globális hőmérsékleti rekor­dok, azt jelenti, hogy már minden nyáron ilyen hosszú, meleg időszakokra keli szá­mítanunk?- Noha a globális felmelegedés töret­len, ez nem azt jelen­ti, hogy évről évre fo­kozatosan egyre me­legebb lesz. A válto­zó éghajlatban is elő­fordulnak az átlagos­nál hidegebb évsza­kok, évek, sőt akár többéves időszakok is. Ha csupán a leg- ^ utóbbi nyarakat te­kintjük, 2015-ben például ötször kellett elrendelni a hőség­riadó legmagasabb fokoza­tát, míg 2016 nyarán csak egy komolyabb hőhullám fordult elő. Az idei nyár illeszkedik a melegedő tendenciába, per­sze nem kizárt, hogy a globá­lis melegedés ellenére a jövő­ben is előfordulnak hűvösebb nyarak. De az Országos Mete­Az idei évben meghaladott nyári rekordok Június 1-én megdőlt a fővárosi minimum-hőmérséklet rekordja, i.ngymányoson 21,3 Celsius-fokig süllyedt a levegő hőmérséklete. A korábbi rekord 20,9 Celsius-fok volt, Istvánmezőn, 1940-ben. *i Augusztus 1-jén megdőlt a fővárosi melegrekord. Újpesten 37,3 Celsius-fok volt a maximum-hőmérséklet A korábbi rekord 36,5 Celsius-fok volt, a Gellérthegyen 1917-ben. & m ^ Jr y, ?: Július 17-én megdőlt a minimum-hőmérséklet országos rekordja is. A Nógrád megyei Zabaron hajnalban 5,5 Celsius-fokig csökkent a hőmérséklet. A korábbi rekord 5,6 Celsius-fok volt Szécsényben, 1996-ban mérték. A budapesti maximum-hőmérséklet rekordja is megdőlt, Újpesten 38,7 Celsius-fokot mértek. A korábbi rekord az 1948-as 37,8 Celsius-fok volt, Budatétényben. Korábbi rekord Aktuális rekord Megdőlt a napi abszolút maximum-hőmérséklet országos rekordja. Augusztus 3-án Békéssámsonon 40,1 Celsius-fokot mértek. A korábbi rekord 40 Celsius-fok volt Jászberényben, 1927-ben. MW-grafika tott prognózisok is léteznek. Az előrejelezhetőség terén az elmúlt évtizedekben nagyon sokat lépett előre a meteoroló­gia tudománya. Napjainkban 8-9 napra ugyanolyan jó be- válású prognózist tudunk ké­szíteni, mint 20 évvel ezelőtt a 4-5 napra. zepétől van, de annak időbe­li felbontása még 10 évvel ez­előtt is csak 15 perc volt, mi­közben manapság ez 5 perc. Ma már 250 automata állo­másról érkeznek a 10 per­cenként az adatok, miközben 30-40 évvel ezelőtt a meglévő 25-30 állomásról csak órán­rási elemről van szó, és ter­mészetesen az időtávtól. Mi­nél rövidebb távú előrejelzést készítünk annál jobb lesz az előrejelzés beválása, de bizo­nyos időjárási helyzetekben akár ultrarövidtávon is nagy lehet a prognózisaink bizony­talansága. Például nyáron, bi­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom