Somogyi Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-22 / 222. szám
2017. SZEPTEMBER 22., PENTEK MEGYEI KÖRKÉP g Betörnek a piacra a kelevízi kosárfonók Hatvannégy vármegye címeréből nyílik kiállítás a kaposvári főutcán KELEVÍZ Mindenféle méretben és célra fonnak fűzfavesszőből kosarakat a kelevízi közmunkások. Tavaly tanulták meg, részben egymástól sajátították el a kosárfonás alapjait. A közmunkaprogram keretében az önkormányzat vásárolt egy ingatlant a településen, azt felújítják, hogy legyen hol fonniuk a közfoglalkoztatottaknak. Nyolcán dolgoznak a kosarakon, nők és férfiak vegyesen.- Az önkormányzat kezdetben saját felhasználásra szánta a termékeket, ezt használjuk a mezőgazdasági kertünkben kukorica- vagy krumpliszedésre - mondta Vargáné Balatincz Krisztin polgármester. - A felesleget értékesítjük, a kormányhivatal munkaügyi főosztályán keresztül léptünk be egy virtuális piacra, ahol az önkormányzatok egymásnak kínálják az áruikat. Most jött el az idő, amikor annyi kosarunk lett, hogy érdemes árulni őket. Büszkén mondhatom, hogy bárhol megállják a helyüket a közmunkásaink termékei, és ezzel is csökkentjük a munkanélküliséget. Amerikai fűzfavesszőt vásároltak alapanyagként, naponta egy kosarat tud megfonni egy munkás. A használatuk a környezetvédelemre is ösztönöz, ez vidéken is fontos szempont. Az érdeklődők az önkormányzat épületében vásárolhatják meg a termékeket munkaidőben. Egy drótfonó üzemet is működtetnek a helyi közmunkaprogramban, ahol kerítésdrótot állítanak elő. Jelenleg 22 embert foglalkoztatnak Kelevízen a közfoglalkoztatásban. K. G. Elkészültek a kosarak Kelevízen A lehetetlennel is dacol a Príma-díjas keramikus Ficzere Mátyás Príma-díjas keramikusművész régóta dédelgetett álmát váltaná valóra. Nagymagyarország 64 vármegyéjének és vármegyeszékhelyének címerét jelenteti meg dísztányérokon. Az elképzelés ettől még nem lenne különleges, ám ezek a tányérok fél méter átmérőjűek lesznek. Turbéki Bernadett sonline@sonline.hu KAPOSVÁR - A méretet a kemencém határozza meg: ez a legnagyobb, ami belefér - mondta Ficzere Mátyás, miközben egy könyvet lapozva illusztrálta, mire is gondolt pontosan. - Az alapanyag egy kemény fajansz, ami nem más, mint félporcelán, s elefántcsont színűre ég. Ezt az anyagot 1995 óta használom, bár nagyon nehéz vele bánni. A habán és szász kultúra színvilága szépen érvényesül rajta. A művész gyerekkorában régész-restaurátor szeretett volna lenni, ehhez járult hozzá az atyai házból hozott különös szemlélet, amely- lyel megtanulta a történelmet egyedi szempontból elemezni. - Édesapámnak az volt a szava járása, hogy legyen egy dolog, amihez nagyon értek - folytatta Ficzere Mátyás. - Nekem ilyen volt gyermekkoromban a rajzolás. Az osztálytársaimnak szünetben mindig alkottam valamit. Varrónő édesanyámtól megtanultam hímezni, varrni, szóval mindig járt a kezem. Ha azt mondták ezt, vagy azt nehéz megcsinálni, a dac hajtott előre, hogy csak azért is létrehozom. így lettem keramikus is. 1972-ben egy zsűrizésen Domanovszky György profesz- szor azt monda, hogy nehéz út, amin járok, de úgy döntöttem, hogy végigmegyek rajta. Ebben segítette legnagyobb mestere: Rétfalvy Sándor. Eleinte agyaglapátolásra alkalmazták a fazekas háziipari szövetkezetben, ám mindig próbált bizonyítani. Végigjárta a leghíresebb műhelyeket, mindenhol tanult valami újat a kerámiáról. Előfordult, hogy vizsgatárgyait a Zsolnay-gyár kemencéjében kellett kiégetni, mert olyan nagyra sikerültek. - Az én fizikumom és a tenyerem lehetőséget adott arra, hogy az átlagnál nagyobb méretű használati tárgyakat készítsek - emlékezett vissza a művész. - Nem csak a méretükben és díszítettségükben voltak egyedülállóak, de tudtam sorozatot is gyártani bármiből. Ficzere Mátyás most is sorozatgyártásba kezd, mert a címeres tányérok készítésénél az agyag előkészítésétől a kiégetésig minden munkamozzanatát ő végez majd. A régi Magyarországhoz már gyökereiben is kötődik, anyai ágon Hont megyéből, apai ágon pedig a Szepesség- ből származik, vagyis Matyóföldről. Ezért is nevezték el Mátyásnak a szülei, akik egyébként Marosvásárhelyen házasodtak össze. A 64 vármegye-címeres tál mellé elkészíti a megyeszékhelyek címerével ellátott párjukat is, így összesen 128 tányér készül majd, amelyeket 64 méter hosszan akar kiállítani a kaposvári sétálóutcán. A tervei szerint 2020. június 4-én mutatná be őket a nagy- közönségnek a 100 éves évfordulóra. Azok a vármegyék, amelyeket elcsatoltak, áttört tányérra kerülnek majd. A munka során egy tonna agyagot használ fel. Ficzere Mátyás szerint egy tányér körülbelül 30 óra alatt készül majd el, amelyhez szükséges az anyagismeret és az ötvenéves tapasztalat, amellyel rendelkezik. FizikuA művész szerint egy-egy tányér körülbelül 30 óra alatt készül el Ficzere Mátyás előreláthatólag egy tonna agyagot használ majd fel mára is jócskán szüksége lesz a művésznek, ugyanis egy tál a korongról a segédformával együtt csaknem 25 kilogrammosán kerül le. Kiégetés után a díszítést is maga végzi, valamennyi címert begyűjtötte, kinyomtatta már.- A címerek ugyanabban a korban születtek, a XVI-XVII. században, így stílusuk is hasonló - tette hozzá Ficzere Mátyás. - A tányérok szélét pedig saját motívumaimmal díszítem majd, bár nem tervezek két egyformát, azért színvilágukban kapcsolódnak majd egymáshoz. Diákkoromban a heraldika és a kalligráfia „szórótantárgy” volt, én azonban jeleskedtem belőlük, így nem jelent gondot a címerek tányérra rajzolása sem. A tűz ismerete is fontos, mert égeFotóillusztráció: Lang Robert tés után kijöhetnek az esetleges hibák. De biztos vagyok benne, hogy a szakmai tisztesség elvárásainak megfelel, ami készül majd a műhelyemben - mesélte az alkotó. A keramikus egy prototípust már elkészített a vármegyés tányérokból, ám egy Ausztráliában élő magyar házaspár megvásárolta azt, így a művész újra elkészíti majd. A családok együtt ünnepeltek csütörtökön a Városligetben Tovább lombosodott az életfa KAPOSVÁR Újabb ünnepséget tartottak csütörtökön a Városligetben. Ezúttal 102 gyermek nevét helyezték el az életfán, Szita Károly polgármester köszöntötte a családokat. A hűvös, esős idő ellenére csütörtökön délelőtt benépesült az életfa környéke: babakocsis szülők, nagyszülők vettek részt az idei negyedik rendezvényen.- Mindannyiunk öröme, hogy most együtt lehetünk - köszöntötte az ünneplőket Szita Károly polgármester. - Mindenekelőtt az édesanyáknak és az édesapáknak szeretnék köszönetét mondani azért, hogy gyarapítanak bennünket. Egy olyan közösséget gyarapítanak, amit Kaposvárnak hívunk, s megajándékoznak minket egy fiatal kaposvárival, a gyermekükkel. A gyermekszületés a legnagyobb öröm a családnak és a szülőknek, de hadd osztozzunk egy kicsit az örömükben, mert mi is ajándéknak tartjuk, amit kaptunk önöktől. Két életfa áll a Városligetben, s hamarosan a harmadik felállításáról kell gondoskodni. A csütörtöki ünnepség résztvevői oklevelet kaptak, a gyermekeket lufival és téli fagyival ajándékozták meg. H. M. Ünnepeltek a kaposvári szülők, nagyszülők Fotó: Lang Róbert PROGRAMSOROM) SZEPTEMBER 22. KAPOSVÁR Vigasságok tere 14:30-TŐL Hargita és Somogy testvérmegyék Értéknapja. 14.00 óra - Honvédzenekar a Fő utcán. 14.00 óra - Somogyi Értékek utcája - PIAC megnyitása - helyi termelők bemutatkozása. 15.00 Juhos Együttes 15.30 Marcali 3 Tenor 16.00 Ifj.Meggyes Csaba 16.30 Somogy Táncegyüttes 17.00 17.30 Szilvamag Táncegyüttes - Hargita megye 17.30 Székely Táncház Hargita megye bemutatkozó sátor a Vigasságok terén, Somogy megye bemutatkozó sátor ugyanitt. Hagyományos népi játékok a színpad melletti területen. „Somogyország Borai"- Dél-Balatoni borok, eddigi Somogy Bora díjat nyert borok kiállítása. 15.30-17.00 óra - Helyi termék kerekasztal-beszélgetés a vármegyeháza dísztermében. KE Rippl-Rónai Művészeti Kar 17:00 Logiscool élményalapú programozóiskola bemutatója. Szivárvány Kultúrpalota 18:00 Ars Sacra Fesztivál 2017. Ignác/lgnacio de Loyola, szinkronizált fülöp-szigeteki-spanyol film. Agóra 10:00 William Shakespeare: VÍZKERESZT, VAGY BÁNOM IS ÉN, A Csiky Gergely Színház előadása. Deseda-tó XIX. Pontyfogó-világbajnokság Nyílt, nemzetközi, pontyfogó csapatverseny. Helyszín: Deseda - Kaposvár.
