Somogyi Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-21 / 221. szám

MEGYEI KÖRKÉP g 2017. SZEPTEMBER 21., CSÜTÖRTÖK A tanítványok sikere is igazolja a jó tanárt WßKtKfKKfM WKKmKKBBäi" /-ábs. Simonné Pallós Piroska: az utazás a legjobb tanulás Fotó: M. P. Arany lett a fél évszázada megszerzett diplomájuk KAPOSVÁR Ötven éve, 1967 nyarán kapta meg diplomá­ját az a hatvanegy fiatal pe­dagógus, aki a Kaposvári Fel­sőfokú Tanítóképző Intézet­ben mérettetett meg. S mi­vel nem találtattak túl köny- nyűnek, valamennyiüket ál­lás várta. Általában apró fal­vak iskoláiban kezdték pályá­jukat, s nem estek kétségbe, ha összevont osztályokban kellett a matematikát és a be­tűvetést tanítani. A félszázada végzettek a ta­nítóképzőben töltött éveket elevenítették fel, s múló ifjú­ságuk helyszínét is bejárták a hétvégén. Tanár- és diáktör­ténetek lettek maivá, miköz­ben a „régi szerelmek lábnyo­mát” is keresték-kutatták az intézményben, ahol ma a Ka­posvári Egyetem Művészeti Kara működik. Riez Ferenc főszervezőtől, az egykori mikei tanítótól, aki harminckét, oktatásirányban töltött év után a Somogy Me­gyei Önkormányzat humán­szolgálati főosztály vezetője­ként vonult nyugdíjba, meg­tudtuk: a tizedik alkalommal megrendezett évfolyamtalál­kozóra huszonnégyen érkez­tek párjukkal. Sajnos az évfolyamtársak közül tizenketten már az égi katedrához telepedtek, néhá- nyan külföldön élnek, és töb­ben súlyos betegséggel küsz­ködnek. Emlékeztek a Hajdú Tibor vezette felsőfokú taní­tóképzőben oktató tanáraikra is, akik közül már csak Ozs- váth Ferenc és Kovács László él, s arra a szeretetteljes lég­körre, ami jellemezte a taní­tóképzőt. Tudást, tartást, tisz­tességet szereztek az ódon fa­lak között, a falusi iskolák fi­atal pedagógusai közül vi­szonylag rövid idő alatt beke­rültek városi intézményekbe; többükből igazgató lett. A múltidézést a tanítókép­ző közeli étteremben fehér asztal mellett folytatták az egykori pedagógusjelöltek, s bár jólesett a nosztalgia, az aranydiplomások közül töb­ben megjegyezték: a vártnál gyorsabban száll az idő, de ar­ra törekszenek, hogy lelkűk­ben megmaradjanak örök fia­talnak. Ebben segítenek a kö­zös emlékek. Lőrincz Sándor KAPOSVÁI Életműdíjat ka­pott a Kaposvári Egyetem tanévnyitó ünnepségén Si­monné Pallós Piroska egye­temi docens. A Rippl-Rónai Művészeti Kar oktatási és minőségbiztosítási dékán­helyettese a közeli jövőben nyugdíjba vonul. A művelő­déstörténetet oktató peda­gógussal pályájáról, hob­bijáról, történelemről és a terveiről beszélgettünk. Koszorús Rita rita.koszorus@mediaworks.hu- Mi volt az első gondolata az életműdíj kapcsán?- Nagyon meglepődtem. Ez óriási elismerés. Harminc éve, talán a harmincegyedik éve dolgozom a Bajcsy-Zsilinszky utcai épületben. Végigéltem nagyon sok változást, de én maradtam.- Miért ezt a szakterületet vá­lasztotta annak idején, mi von­zotta ebben?- Az ember életében min­dig megvannak azok a meg­határozó tanítók, akik a pálya felé terelik az ember lányát.- Akkor, gondolom az Ön életé­ben is voltak ilyen kiemelkedő fontosságú pedagógusok.- Természetesen. Gimnázi­umban volt egy szigorú, so­kaknak rettegett történelem- tanárom, Zavilla Norbertné, aki nagyon megszerettette velem a történelmet. És a fő­iskolán - mert én először fő­iskolát végeztem - pedig Po- lányi tanár úr. Polányi Imre máig a példaképem.- Mit tart a pályája során leg­emlékezetesebbnek, legna-, gyobb eredménynek, amit el­ért?- Azt hiszem, egy pedagó­gusnak a legnagyobb ered­ménye az, ha tanítványai si­kereket érnek el. Név szerint nem szeretnék most senkit megemlíteni, de nagyon so­kan nagyon szép pályát futot­tak be, kiemelkedő eredmé­nyeket produkáltak. Egy pe­dagógusnak ez a legnagyobb büszkesége, sikere.- Tehát Ön tartja a kapcsolatot az egykori hallgatókkal? Követi a pályájukat?- Sokakkal van élő kap­csolatom. Valaki azt mondta, hogy a jó pedagógus ismérve az, ha az utcán nem fordulnak el a volt tanítványok, és nem nézik zavartan a kirakatot. Azt mondhatom, százból ki­lencvenkilenc nem nézi a ki­rakatot, s ez egy nagyon sze­rencsés dolog.- Milyenek a mostani hallga­tók, s milyenek voltak régeb­ben?- Azt gondolom, hogy ezt nem lehet, nem szabad össze­hasonlítani. Teljesen mások a körülmények, mások a súly­pontok, mások a hozzáférési lehetőségek az ismeretekhez. Nekünk akkor voltak a klasz- szikus könyvtárak, a jegyze­tek és előadások, ma meg ezer, millió helyről lehet informáci­ót szerezni. És az érdeklődési kör is megváltozott.- Elégedett azzal, amit a pályá­ja során elért?- Régebben ezt a kérdést én is feltettem magamnak. Ma már nem. Tudom az életben a helyemet, és azt mondom, elégedett vagyok. Van egy gyönyörű családom, nagyon szeretem, amikor együtt va­gyunk. Vannak nagyon jó kol­légáim, akik kiváló szakembe­rek, nagyon jó emberek, akik nélkül valószínűleg nem lehe­tett volna ilyen eredményeket elérni.- Művelődéstörténetet tanít. Van kedvenc korszaka a törté­nelemben?- A kiegyezés kora szerin­tem a legizgalmasabb időszak a magyar történelemben. Ami még érdekel, az Balkán és Ke- let-Európa története. Ennek szerelmese vagyok, sokat ol­vasok ennek kapcsán.- Hiányzik majd a tanítás, ha nyugdíjba megy?- Persze! Tavaly elmondtam, amikor az Apáczai-díjat kap­tam, hogy ha elmegyek nyug­díjba, kicsit meg fogok halni. A végtelenségig azonban nem lehet csinálni, át kell adni a helyet a fiataloknak. Biztosan nagyon fog hiányozni, de nem csak a tanítás, hanem az isko­la is. Az iskola hangulata, az iskola illata, a hallgatók bolon­dossága, munkája, egyáltalán a diákok jelenléte.- Hogyan tervezi a nyugdíjas­éveket, mivel fogja tölteni?- Unokázással, hamarosan születik az ötödik unokánk. Pihenéssel, olvasással, zene­hallgatással. Végre'annyi ze­nét hallgathatok, amennyit csak akarok. S akkor, amikor csak szeretnék. És utazunk, mert az nagyon jó és hasznos időtöltés. És az a legjobb tanu­lás. Mert mindenből és min­denkitől lehet tanulni.- Milyen utakat tervez?- Sosem népszerű helyekre vágyakozom, hanem a kicsit eldugott, kevésbé ismert he­lyekre. Ahova nagyon sokat megyünk, az Erdély. Erdély­nek talán minden szegletét bejártuk, az Al-Dunától Mára- marosig, ahonnan már átlátni Ukrajnába. lövőre tervezzük, hogy elmegyünk Moldvába a festett kolostorokat megnéz­ni. És dél felé is szeretek néz­ni, a Balkánra, mert számom­ra az egy nagyon izgalmas és érdekes, gazdag, színes kultú­rájú világ. Három napig tartott az ünnep Születésnap: hatvanéves a földvári Mesevár ovi BALATONFÖLDVÁR Háromna­pos jubileumi ünnepségsoro­zatot tartott a 60 éves Mesevár óvoda. A rendezvényen részt vettek Balatonföldvár elöljá­rói, a térség polgármesterei, volt és jelenlegi munkatársak. Vendégül látták az egykori óvodavezetőket, sőt a ma már szépkorú óvodásaikat is. Az ünnepségre Pálfalvi Mi­lán, az Emberi Erőforrások Mi­nisztériumának politikai főta­nácsadója, Witzmann Mihály országgyűlési képviselő, és Podráczky Judit, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának dékánja is elment. A gyerme­keknek ügyességi játékokat, jó szórakozást, az óvodapeda­gógusoknak pedig szakmai Kiemelt helyen ke­zelik a zenei és mozgásfejlesztést előadást szerveztek. Emlékfát is elültettek, majd munkájáért elismerést adtak át Varga Gyu- lánénak. Szántód önkormány­zata születésnapi ajándékként kisebb összeggel kedveskedett az óvodának. A Balatonföldvári Mesevár Óvodába hatvan kisgyermek jár. F. Széli Tünde óvodaveze­tőtől megtudtuk: az óvodások készségeit és képességeit há­rom csoportban fejlesztik, fo­kozottan ügyelve az érzelmi intelligenciára. Tudatosan ál­lítottak össze vegyes korosz­tályú csoportokat, mert meg­győződésük, hogy a szociá­lis, illetve az érzelmi képes­ségek kibontakoztatása a he­terogén összetételű közössé­gekben hatékonyabban mű­ködik. K.G. PROGRAMSOROLD SZEPTEMBER 21 KAPOSVÁR Kaposvári Egyetem 15:00 Senior program. Dr. Gom­bos Sándor: Szüret, szőlő, bor. Dr. Gáspár Ferenc: Rippl-Rónai József - Ember a képek mögött. Takács Gyula Megyei és Városi Könyvtár 17:00 Bagó Tünde és Szalai Krisz­tián: A Bodeni-tó című könyvének bemutatója. Szivárvány Kultúrpalota i$:00 Dumaszínház-Duma Roast. Cinema City Óriásláb fia 3D 14:10. Renegá­tok 13:00,17:30. Amerikai bér­gyilkos 19:50. Újra otthon 16:10, 20:30. Az (18) 14:30, 17:10, 20:10. Kingsman: Az aranykor 14:00, 16:45, 19:30. A Lego Ninjago film 3D. 13:40,18:15. A Lego Ninjago film 15:50. DESEDATÓ XIX. Pontyfogó-világbajnokság. SZEPTEMBER 22. KAPOSVÁR Vigasságok tere 14-.30-TÓL Hargita és Somogy test­vérmegyék Értéknapja. Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kar 17:00 Logiscool élményalapú prog­ramozóiskola bemutatója. Szivárvány Kultúrpalota 18:00 Ars Sacra Fesztivál 2017. Ignác/lgnacio de Loyola. Agóra 19:00 - Agóra színpad, Csiky-bér- let, bemutató: William Shakespeare: VÍZKE­RESZT, VAGY BÁNOM IS ÉN, a Csi- ky Gergely Színház előadása. Cinema City Óriásláb fia 3D 14:10 Amerikai bérgyilkos (18) 18:10, 22:30. Újra otthon (12) szinkr. ameri­kai romantikus vígjáték 16:10, 20:30. Az (18) szinkr. ameri­kai horror 14:30, 17:10, 20:10, 22:10. Kingsman: Az arany­kor (16) szinkr. amerikai vígjá­ték 14:00,16:45,19:30. A Lego Ninjago film 3D szinkr. ameri­kai animációs családi vígjáték 13:40, 18:00. A Lego Ninjago film szinkr. amerikai animáci­ós családi vígjáték 15:50. Bar­ry Seal: a beszállító (16), szinkr. amerikai akciófilm 19:50. Kings­man: Az aranykor (16) feliratos amerikai vígjáték 22:15. DESEDA TÓ XIX, Pontyfogó-világbajnokság. A reneszánsz kor világát, lelkiségét mutatták be Ünnep lett az előadás Az Ars Sac­ra Fesztivál keretében tartott Nyitott Templomok Napjához először csatlakozott a bala- tonszabadi református gyü­lekezet. A hétvégi templomi kulturális esten Lovász Irén előadóművész a viola da gam- bán és reneszánsz lanton ját­szó zenészekkel, Szabó Zsolt­tal és Győri Istvánnal adott közös műsort. A számos díjjal elismert magyar népdalénekest, egye­temi docenst, Lovász Irént ba- latonszabadi lányként, gyüle­kezetünk tagjaként tartjuk számon - mondta Győri-Da- niné Tóth Anett, helybeli lel­Virággal köszöntötték Fotó: G. A. kész. - Nem csak az esküvő­jét, hanem három gyermeké­nek a keresztelőjét is a bala- tonszabadi istenházában tar­tották. Különleges hangjával már sokszor varázsolta szeb­bé istentiszteleteinket, ünne­pi alkalmainkat - emelte ki a lelkésznő. A most elhangzott műsor­ban régi magyar népdalok, 16-18. századi világi és iste­nes énekek, a reneszánsz köl­tészet versei csendültek fel. De a sárospataki és erdélyi diákköltészet dalaiból, illetve a híres Kájoni kódex dallama­iból is hallhatott a közönség válogatást. Gamos Adrienn

Next

/
Oldalképek
Tartalom