Somogyi Hírlap, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-12 / 213. szám

2017. SZEPTEMBER 12., KEDD 12. MEGYEI KÖRKÉP Kapaszkodót jelent a megtisztelő cím a minőségi borfogyasztók számára Jelentős elismerést kapott a balatonföldvári Podmanicz- ky Pincészet és Szőlőbirtok a Földművelésügyi Miniszté­rium által meghirdetett prog­ramban. Rozé boruk borkivá­lóság címet kapott, míg raj­nai rizlingjük a legjobb kilenc fehérbornak járó TOP borki­válóság címet érdemelte ki. Gyeszát Zsolt zsolt.gyeszat@mediaworks.hu KŐRÖSHEGY-BALATONFÖLDVÁR Több mint ezer borral nevez­tek a hazai borászatok a mi­nisztérium kezdeményezésé­re, melynek során csak félezer bor kaphatott borkiválóság cí­met - tudtuk meg Podmanicz- ky Jánostól, a pincészet tulaj­donosától. A 2016-os évjára­tú rozé boruk borkiválóság cí­met érdemelt. Ám kilenc fe­hérbort is kiválasztottak a ne­dűkből, melyek a borkiváló­ság viselésére jogosult termé­kek között is magasabb minő­séget testesítenek meg. Egy határon túli bor, hat tokaji bor, és két dél-balatoni bor is beke­rült ebbe a körbe. Ahogy a Ko- nyári Pincészet bora, úgy a Podmaniczky Pincészet 2015- ös rajnai rizlingje is TOP bor­kiválóság címet kapott. |Egy családi borá­szat csak minősé­gi borokkal tud ver­senyre kelni Egy kiadvány fogja majd ösz- sze az elismert borokat és ter­melőiket, mely nagy segítség a borászatoknak Podmanicz­ky János szerint. A borkivá­lóság cím egyfajta kapaszko­dó is az igényes borfogyasztó közönség számára. - Hiszen szükség van arra, hogy fo­lyamatos tájékoztatást kapja­nak a fogyasztók az aktuális trendekről, évjáratokról - tet­te hozzá a borász. v - Akkor lehetséges a maga­sabb minőségű borok fogyasz­Podmaniczky János örökölte a szőlőtermesztés, borkészítés szeretetét. Fiai, Péter és Róbert ugyan­csak kiveszik a részüket a családi borászat mindennapos feladataiból Fotó: Böcz Z. tását bővíteni, ha a társada­lomban is jelen van a fizetőké­pes kereslet - mondta Podma­niczky János. - Úgy gondolom, hogy ezen az úton járunk, ha lassan is, de növekedni látszik a fizetőképes kereslet, mely­nek következtében bővülhet az értékesebb borok forgalma. De összefügg azzal is, hogy a fi­atalabb felnőtt generációnak is legyen lehetősége megismer­ni a borfogyasztás szépségét. Hogy megtudják, melyik faj­tának milyen értékei vannak, mikor és mihez kell fogyaszta­ni az adott bort. A hegyközség, a Nemzeti Agrárgazdasági Ka­mara, a megyei önkormányzat és a borászatok közös rendez­vényei mind azt a célt szolgál­ják, hogy közelebb hozzuk a fogyasztóinkhoz a jó minősé­gű bort. Ez a folya­mat a fiatalok kö­reiben is érezhető­en elindult. Ők a mi jövőbeni fogyasztó­ink, ezért is kell kiemelten figyel­nünk rájuk. Jóllehet nem csak a fiatalabb fo­gyasztói réteget tartják szem előtt, hanem a felnövekvő ge­neráció képzését is. - Sok családnál az utódok pályavá­lasztásában szerepet játszik a szülői példamutatás, az én esetemben is nagyon jelentős volt az a tény, hogy már a szü­lők is szőlőtermeléssel, borké­szítéssel foglalkoztak - idéz­te fel a borász. - Persze, az ő esetükben ez korlátozottabb tevékenységet jelentett, ak­kor a bortermelésnek meny- nyiségi oldalról komoly kor­látái voltak. De a szőlő szere- tete, a borkészítés módszeré­nek tanulmányozása már gye­rekkorban elkezdődött nálam is. Ma fiaim, Péter és Róbert is kiveszik a részüket a csalá­di borászat feladataiból. Péter egy nagyobb borászatban dol­gozik, de amikor hazalátogat, az elejétől a végéig megkóstol­juk borainkat és átbeszéljük a szükséges feladatokat. Ró­bert az értékesítést vette át, magára vállalta a fogyasztók­kal való kapcsolattartást. Mi egy kis pincészet vagyunk, s nem tudunk versenybe száll­ni a nagy társaságok költsége­ivel, akik ipari módon terme­lik a szőlőt és készítik a bort. Egy családi vállalkozás akkor tud gazdaságosan működni, ha a fogyasztói számára ma­gas minőségű bort készít. Húsz hektáron termeszt a borászat, öt fajta fehér és há­rom fajta vörös szőlőt. Tizen­hat hektáron Kőröshegyen, négy hektáron pedig Szólád határában. A szőlőfeldolgo­zók, az erjesztőpince, a palac­kozó üzem Kőröshegyen van, az értékesítőhely már Bala- tonföldváron épült ki. Podmaniczky János ab­ban bízik, hogy az elmúlt hónapok szakmai összefo­gása segíteni fog­ja a szőlőtermesz­tők helyzetét, s hogy ennek révén a szőlőtermeszté­si kedv nem hagy alább. - Látjuk, hogy a széttagolt szőlőterme­lésnek milyen hátrányai van­nak, hogy az alacsony szőlő­felvásárlási árak milyen ne­héz helyzetbe hozzák a ter­mesztőket - magyarázta a bo­rász. - Gazdasági értelemben sem szerencsés, hogy a meg­termelt szőlő közel kéthar­mad része idegen borvidéken kerül palackba. Ezért azt remélik, hogy a jö­vőt illetően tartósan is meg­maradhat az összefogás révén a szőlőtermesztés gazdasági jelentősége a borvidéken. Tart a szüret a Podmanicz­ky pincészetben, a korai sző­lőfajtákat már feldolgozták, a késői fajták egész sora még tőkén van. Mennyiségben kö­zepes, minőségben jó az idei termés, ahogy a cukorfokok is jónak mutatkoznak. A borász szerint az idei esztendő külö­nösen kedvező lehet a vörös­bort készítőknek. Podmaniczky János ázt re- fneléli, hosz- szú távon is megmarad az összefogás Borkiválóságok közt bizonyított a Podmaniczky pince szép rozéja Uszoda a sátor alatt KAPOSVÁR A nyári szezont kö­vetően sátrat építenek a Ka­posvári Virágfürdő ötven méte­res uszodája fölé. Mint megtud­tuk, közel két hétig tart majd a munka. Ha az időjárás nem akadályozza a sátorépítést, leg­később szeptember 25-én is­mét visszakaphatják a sporto­lók és a vendégek a medencét. A sátorállítás ideje alatt a hu­szonöt méteres medencében a sportolóknak kettő, a vendé­geknek három pályát biztosí­tanak reggel 5 óra 30 perctől este 18 óra 30 percig, közölte a fürdő vezetése. Gyeszát Zsolt Fagymentes helyre húzódik a poloska SOMOGY Kellemetlen élőskö­dők: a legtöbb poloskafajnál a lakosságot érintő probléma a teleléssel függ össze. Ősszel próbálnak behúzódni a fagy­mentes, védett helyekre. - Je­lenleg nincs információnk ar­ról hogy az ázsiai márványos- poloska Somogybán megje­lent volna - közölte érdeklődé­sünkre a Megyei Kormányhi­vatal Kaposvári Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédel­mi Főosztály Növény- és Talaj- védelmi Osztálya. - Meg kell említeni, hogy formája alap­ján az őshonos bencepoloská- val összetéveszthető. A már- ványospoloska a szárazabbá váló időjárás és az egyre eny­hébb telek miatt tudott meg­maradni a mi éghajlati viszo­nyaink között is. Szakemberek állítják: a fia­tal lárvák alapján ellen lehet hatékonyan védekezni. A töb­bi, Magyarországon koráb­ban megjelent vagy őshonos poloskafaj -a többi közt me­zei-, címerespoloskák - jelen­tős faj és egyedszámban van­nak jelen a megye növényká- rosítói között. Az egyre me­legebb, forró nyári időjárás­nak köszönhetően évről évre nő az egyedszámuk, a növé­nyek nedvének szívogatásával okoznak kárt. H. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom