Somogyi Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-31 / 203. szám

2017. AUGUSZTUS 31., CSÜTÖRTÖK Szerződnek a somogyi önkéntesek SOMOGY Megyénkben első­ként 24 önkéntes területvédel­mi tartalékos katona írta alá szerződését a Kaposvári Vág­tán: a honvédség azok jelentke­zését várja, akik elkötelezettek és tenni akarnak saját lakókör­nyezetük biztonságáért. Hama­rosan több somogyi rendezvé­nyen is bemutatót tartanak az érdeklődők számára. Minden nemzet hadereje a hivatásos katonákon kívül a felkészült, sokoldalú tartalé­kos erőre épül. A professzioná­lis haderőként működő Magyar Honvédség tartalékállományát önkéntes tartalékosok biztosít­ják. Idén tavasztól önkéntes te­rületvédelmi tartalékosnak is lehet jelentkezni.- A területi alapon szervezett önkéntes tartalék erő hozzájá­rul az ország védelmi rendsze­rének működtetéséhez béké­ben és különleges jogrendi idő­szakokban - áll a honvédség tá­jékoztatójában. - Az új szolgá­lati forma célja, hogy az ország összes járása rendelkezzen fel­Önvédelmi képes­ség a megyének, településeknek szerelt és kiképzett tartalékos katonákkal, akik saját járásuk­ban erősítik Magyarország vé­delmét anélkül, hogy lakóhe­lyüktől hosszabb időre el kel­lene szakadniuk. Ez a kötelék egyúttal önvédelmi képességet jelent majd a megyének, a tele­pülésnek és a lakosságnak is. Szervezettsége, felkészített­sége, s önkéntes tartalékos jel­lege miatt az önkéntes terület- védelmi egység összekötő sze­repet tölt be a profi haderő és a polgárok közösségei között. A rendszerhez a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár be­töltéséig csatlakozhat minden nagykorú, magyarországi la­kóhellyel rendelkező, büntet­len előéletű és cselekvőképes magyar állampolgár. A területvédelmi tartalékos szolgálatra azok is jelentkez­hetnek, akik civil foglalkozá­suk megtartásával vagy isko­lai tanulmányuk mellett sze­retnék kamatoztatni tudásu­kat hazánk védelmében. Ka­posváron, a toborzó és érdek- védelmi központ Baross utcai központjában is érdeklődni le­het. H. M. fi MEGYEI KÖRKÉP A nemez összeköttetés az ősökkel, és benne van a test, a szellem és a lélek egysé­ge is. Az országban egyedüli­ként kapta meg a Népművé­szet Ifjú Mestere díjat Farkas Gerely. A díjat a népművészet Kossuth-díjának tartják. Stanics Adrienn sonlinee@sonline.hu SZENNA A Szennai Skanzen múzeumpedagógusa több mint tíz éve nemezei. Farkas Ger­gely hordja is a saját maga ál­tal készített nemezmellénye­ket és süvegeket. Játékaival pe­dig azonnal elbűvöli a gyerme­keket és a felnőtteket. A csak­nem félméteres vörös manga­licamalaca azonnal mosolyra derít kicsit és nagyot. A puha nemezből készült állatot, lehet húzni-vonni, ráülni és simo­gatni. - A fazekasságot szeret­tem volna kitanulni a volt SMK egyik nyári táborában, de már ott nem volt hely, így a nemeze- lőkhöz osztottak be. Eleinte ke­véssé tetszett ez az anyag, de később igazi barátságot kötöt­tünk. Az egyetem mellett is ta­nultam nemezelést, és szakok­tatói vizsgát is tettem - mondta a kezdetekről Farkas Gergely. A 35 éves alkotó szerint a gyap­jú az egyik legtermészetesebb anyag. Nem kell hozzá kivág­ni fát, elpusztítani állatot. Nem igényel különösebb műhelyfel­tételeket, és nem gépesített. Az első munkája egy ka­lap volt, amelyhez hasonlót a mai napig szívesen készít. A Alkotó pár: gyak­ran együtt neme­zei férj és feleség hagyományos kun süvegeken kívül a Somogybán is hordott betyársüvegeket is újraalkot­ja. Készít viseleteket, gyapjú gyermekjátékokat, bábokat is. - A szennai betlehemezős bá­bokat a mai napig használják a gyermekek itt a faluban. Ezek­kel járnak betlehemezni kará­csonykor - mutatja a nemez pásztorbábokat és a királyo­kat Farkas Gergely. - A gyapjú tulajdonságait használom ki a játékok készítésénél. A rojtos­ságát, a tincsességét, a puha­ságát. Azt mondja: számára ez az anyag és kézművesség össze­köttetést jelent a magyar kul­túrával, az ősök hagyatékával. - Egy olyan ősi anyagról és mesterségről van szó, amelyet hoztunk magunkkal a kezde­tektől. Ázsiában ma is ebből ruházkodnak, s a sátruk is ne­mezből van. A honfoglaló ma­gyarok szintén hozták maguk­kal ezeket a sátrakat, és az életmódunk is ehhez az anyag­hoz kötődik. Öröm számomra, hogy a 2000-es években újra felfedezték ezt az anyagot, és most a reneszánszát éli. Farkas Gergely nem egye­dül alkot. Felesége, Earkastúri Enikő szintén nemezkészítő. A nagyobb munkákat együtt vagy táborokban több részve­vő segítségével készítik. A gyerekek kedvence lett a narancsszínű mangalica malac A pálya csúcsa Farkas Gergely az országban egyedüliként kapta meg mint tárgyi népi alkotó a Népművé­szet Ifjú Mestere címet az ál­lamalapítás ünnepén. - Ez a pályám csúcsa. Amikor átve­hettem, Balog Zoltán úgy fo­galmazott, hogy ez a népmű­vészet Kossuth-díja, és an­nak ifjúsági tagozatát nyújtja át. Büszke vagyok arra, hogy megkaphattam. Ezzel nem­csak a tárgyaimat ismerik el, hanem azt az évtizedes mun­kát is, amivel próbáljuk a kéz­művességet, a népi kismes­terségeket továbbörökíteni. Nemeztarisznyák Szennából Farkas Gergely szennai múzeumpedagógus az országban egyedüliként kapta most meg a Népművészet Ifjú Mestere díjat Fazekasnak készült a nemez mestere Összeköttetés az őseinkkel Fotók: Lang Róbert Sárközy-leszármazottak találkoztak Nagybajomban NAGYBAJOM - Felemelő érzés volt az ötszáz éves, tradicioná­lis magyar család leszármazot- taival találkozni - vallotta meg Czeferner Józsefné nagybajo­mi polgármester azon az ün­nepségen, amelyet a helyi mú­zeum létrehozásának huszon­ötödik évfordulóján rendezett a városi önkormányzat. 2002- ben a hajdani Sárközy-kúrián Deák Varga József magángyűj­teményéből hozták létre a Sár- közy István Helytörténeti Mú­zeumot, amely azóta a megye egyik legszínvonalasabb intéz­ményévé nőtte ki magát. Mivel a kiállításon jelentős Sárközy- hagyaték is fellelhető, 2012- ben született az ötlet, hogy a huszadik évfordulóra meghív­ják a família elérhető leszár- mazottait. Sárközy Szabolcs közreműködésével akkor hat­vanhárom részvevője volt a ta­- Fontos, hogy a gyermekeink is megismerjék elődeik múlt­ját, és legyenek büszkék szár­mazásukra - indokolta részvé­telük jelentőségét Sárközy Esz­lálkozónak, míg szombaton negyvenötén tettek eleget a meghívásnak, köztük gyere­kek is. A program múzeum- látogatással kezdődött, majd az önkormányzat épületében folytatódott. A polgármester méltatta Deák Varga József tér. Czeferner Józsefné szerint nem mindennapi dolog, hogy az egy nemzetséghez tartozók ilyen nagy számban jelenjenek meg egy rendezvényen. múzeumvezető érdemeit az intézmény létrehozásában és működtetésében, majd emlék­lapot adott át neki. Ezt követő­en a huszonöt év küzdelmeiről és örömeiről hangzott el elő­adás az intézet vezetőjétől. Vá- lyi Katalin családtag, a szege­di múzeum régésze a Sárkö- zyek családfáját és szerteága­zó tevékenységét mutatta be a XV. század elejétől napjainkig. Megtudtuk tőle azt is, hogy a 18-20 generáció nagyjából 250 főt számlál, és a leszármazot­tak közül nem kevesen élnek a határainkon túl is. V. L. Ismerjék meg a gyermekeink is Múzeumlátogatáson a családtagok Fotó: MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom