Somogyi Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-02 / 178. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2017. AUGUSZTUS 2., SZERDA Ezek a huszárok még íjazni is megtanultak, jóllehet a többségük még nem jutott el a kamaszkorba Fotó: MW Trombitaszóra kelnek a kiskorú huszárok Fonyódon Táborozok mentében, sarkantyús csizmában Csákó, mente, dolmány vagy éppen sarkantyús csizma. Ilyen viseletben táboroznak ezekben a na­pokban a gyerekek Fonyó­don. Csaknem húsz kicsi huszár lovagol, fogatozik, sőt még íjazni-nyilazni is megtanul. Góz Lilla sonline@sonline.hu FONYÓD Trombitaszóra kel­nek minden reggel a kishu- szárok a fonyódi táborban. A helyi múzeum tövében sát- ráznak és az erdőszélén egy különleges kiképzőrész vár­ja őket. Mondhatni katonás, inkább huszáros rend fogad minket is. 18 gyerek huszár­ruhában sajátítja el az íjá­szat, a lovaglás és a fogathaj­tás alapjait. De nemcsak fiúk, hanem lányok is táboroznak. Jázmin a markotányos lányok ruháját viseli. Tudja, hogy ha csata lenne, az lenne a fel­adata, hogy a sérüléseket ne­ki kellene ellátni. Szerencsé­re a csatajelentben senki sem Csöpp huszár és a hozzá illő paripa Fonyódon sérült meg. A kicsi huszárok egy betyárral küzdöttek meg. Dörgött az ágyú, csattanak a kardok. Barnabás szerint az ügyesség mellett elengedhe­tetlenek a huszárerények. - Bátornak kell lennie és szófo­gadónak, meg becsületesnek - mondta el a kishuszár. Domina Barnabás évek óta szervez huszártábort felesé­gével. Helyi egyesületükben több fiatal tagjuk van. - Úgy gondolom, már óvodáskorban meg kell szólítani a gyere­keket. Iskoláskoruktól pedig mindegyik tagunkat huszár­ruhába öltöztetjük, a bandéri­um napján pedig esküt tesz­nek, így válnak a csapat tel­jes jugú tagjaivá - mondta el a táborvezető. Hozzátette: ha óvodáskor­ban a magyarság kicsi mag­ját el tudjuk ültetni a szivük­be, és jó földbe hullik, sokáig megmaradnak. A fonyódi kis- huszárok a tábor után se pi­hennek. A Nemzeti Vágtára mennek, ahol megmutatják majd, milyen jól tudnak ko­csit hajtani. Újratemetnék a tizenhárom elfelejtett katonát ÖTVÖSKÓNYI Tizenhárom hősi halált halt, elfeledett magyar katonát temetne újra katonai tiszteletadás mellett Szabó Sán­dor. A honvédek a második vi­lágháború végnapjai óta egy ma már használaton kívüli ötvös- kónyi temetőben alusszák örök álmukat, de a fakeresztjeik már elporladtak.- Először is fel kellene tárni a sífokat, mind a tizenhárom sírhelyet exhumálni kellene - mondta Szabó Sándor. - A Ka­posvár és Somogyszob vasút­vonaltól északra van egy nem használt temető, ott nyugod­nak. Tízméteres eltéréssel meg­mutatta ezt a helyet egy idős helybeli férfi egykor, aki sajnos azóta már meghalt. Ha lesz sír­bontás, ahhoz a járási hivatal engedélye is kell, már utánajár­tam. Sajnos nagyon nehézke­sen halad minden. A katonák neve ismert, sze­repelnek a veszteséglistán. Az első 1945 februárjában esett el, az utolsó április 10-én vesztet­te életét, valószínűleg belehalt a korábban szerzett súlyos sebe­sülésébe.- Bolgár katonák fegyverei végeztek velük, mert a szov­jet Vörös Hadsereg bolgár szö­vetségesei 1945 március 29-én foglalták el Ötvöskónyit és Se- gesdet - idézte fel Szabó Sán­dor. - Komoly harcok voltak. Somogyszobon még egy pán­célvonat is áthaladt, amely tűztámogatást adott a magya­roknak, akik a Bakony ezred katonái voltak. Voltaképpen ti­zennégyen voltak a magyar ál­dozatok. Egyikük, egy zenész őrvezető Segesden halt meg, amikor felrobbant egy lőszer- raktár. Számomra az őrt ál­ló katona mintaképe volt. Az ő segesdi sírját sikerült felújí­tani, emlékhellyé tenni, egy tanárnő gondozza. A tizenhá­rom Ötvöskónyiban eltemetett bajtársa viszont olyan díszko- porsós újratemetést érdemel­ne, amely hetven éve nem volt Magyarországon. Böhönyére helyeznénk át a maradványa­ikat a német-magyar katonák temetőjébe, ehhez már Német­ország katonai képviselője is hozzájárult. Szabó Sándor címzetes dan­dártábornok a szabadidejét azon áldozatok emlékének fel­kutatására fordította, akik a hazáért harcoltak. Segesden született, édesapja erdész volt. Ahogy fogalmaz: addig nem nyugodott, amíg meg nem ta­lálta azt bombázógépet, amely a segesdi erdőben zuhant le a má­sodik világháborúban. Később Szabó Sándor kezdeményezésé­re egy 3,5 méter magas obelisz- ket emeltek a magyar ÁSZ-piló- ták emlékére Segesden. Az ün­nepségen az USA légügyi atta­séja is részt vett, mert egy lova- gias amerikai pilóta előtt is tisz­telegtek, aki nem lőtte le, ehe­lyett inkább figyelmeztette egy magyar vadászrepülő vezető­jét, hogy ugorjon ki, mert ég a gépe. Negyvenszeres túlerő el­len szálltak fel a magyarok, tet­te hozzá Szabó Sándor, akinek a kezdeményezésére a Dongó és Puma vadászpilóták mellett ifjabb Horthy Istvánnak is em­léktáblát avattak a böhönyei re­formátus templom falán. 2011- ben ezt megtekintette ifj. Hort­hy István özvegye, az akkor 93 éves gróf Edelsheim-Gyulai Ilo­na is, aki katonai helikopterrel érkezett Böhönyére. Kovács G. Kisvonatra ültek gyerekek és szüleik NAGYATÁD-KASZÓ Sikerrel pá­lyázott és kirándulást szervez­hetett a Vöröskereszt által meg­hirdetett pályázaton a nagyatá­di Családok Átmeneti Otthona. Az otthonban élő gyerekek szü­leikkel együtt sétáltak végig a tanösvényen, utazhattak az er­dei kisvasúton. A kiadós sétát követően lángállóval csillapítot­ták az éhségüket. Negyvenen vettek részt az élményekkel te­li napon - mondta Horváth Ist­ván az otthon vezetője. Gy. J. HIRDETÉS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom