Somogyi Hírlap, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-12 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 32. szám

^ A HÉT TÉMÁJA 2017. AUGUSZTUS 12., SZOMBAT Már a szúnyogcsípés sem olyan, mint régen. Egyre ve­szélyesebb lehet. Magyaror­szágon is megint megjelent egy újabb szúnyogfaj, ame­lyiknek semmi keresnivalója nem lenne itt. A koreai szú­nyog Ázsiába való. Mégis, a Pécsett csapdázott szúnyo­gok közül idén már minden ötödik ilyen volt, pedig csak tavaly tűnt fel. Csúnya be­tegségeket terjeszthet. Fábos Erika VÉRSZÍVÓ A koreai szúnyogot Európában eló'ször Belgium­ban fogták be 2008-ban, 2011- ben Olaszországban, 2015- ben Németországban, és ta­valy már Magyarországon is találtak beló'le. A feltétele­zések szerint külföldi gumi­abroncsokban érkeztek a pe­ték Európába. A klímaválto­zás miatt pedig ezek a szú­nyogok életben tudtak marad­ni, sőt szaporodóképesek is. „Az mindenkit meglepett, hogy nemcsak átteleltek, de ilyen ütemben szaporodnak is - mondta Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai lános Kutatóköz­pont munkatársa. Ez nemcsak nálunk probléma, Európában is egyre nagyobb gond, ezért a kutatásokat komoly nemzet­közi figyelem kíséri.” Nem ez volt az első ilyen új szúnyogfaj sem Magyar- országon, sem Európában. Az ázsiai bozótszúnyog is ilyen, és a sokkal veszélye­sebb tigrisszúnyogból is talál­tak már hazánkban. Kemenesi Gábor azt mond­ta: az új fajok megjelenésében az is kellemetlen, hogy nem­csak éjszaka, hanem fényes nappal is csípnek. Ráadásul nagyon kedvelik az emberi vért. Magyarországon 53 szú­nyogfaj él, de csak körülbelül tíz ártalmas és csak a nősté­nyek szívnak vért. A különbö­ző fajok különböző vért része­A tópartokon és mocsarakban könnyen elszaporodhatnak az idegen fajok Fotók: MW, Shutterstock sítenek előnyben. Van, ame­lyik csak madarakat csíp meg, van amelyik csak az embert. A nőstények tovább is élnek: a szúnyogok hímjei csak 7-10 napig, de a nőstény szúnyogok 4-8 hétig. Szaglásuk és hőér­zékelésük rendkívül kifino­mult. A testből kisugárzó hő, valamint a kilélegzett szén-di- oxid alapján akár már negy­ven méterről is megtalálják az embert. Nagyon gyorsan szaporodnak Ha megfelelőek a körülmé­nyek, a szúnyogok nagyon gyorsan szaporodnak. Ehhez csupán meleg és egy kevés víz kell. Egy pocsolya vagy egy ál­latoknak kihelyezett itatótál éppen elég. „Az a veszélyes abban, ha nem az adott országban honos szúnyogok kezdenek szapo­rodni egyes területeken, hogy nem tudjuk, milyen vírusokat képesek terjeszteni - mond­ta Kemenesi Gábor. - Azt sem tudhatjuk, hogy az országban ismert betegségeket intenzí­vebben terjesztik-e, mint a hagyományos, jól ismert, itt­honi szúnyogfajták. írtak róla ijesztő dolgokat az elmúlt he­Szerbiában két haláleset, Olaszországban járvány Olaszországban néhány éve megjelent az ázsiai tigrisszú­nyog. 2007-ben egy turista In­diából behurcolt a mediterrán országba egy egzotikus beteg­séget, a chikungunya-lázat. A beteget megcsípte az ázsiai tigrisszúnyog, amely rövid időn belül tovább terjesztette a ví­rust, és országos járvány lett belőle, kétszázan betegedtek meg. Szerbiában három éve, ketten is belehaltak egy szú­nyog terjesztette betegségbe. tekben, de annyi biztos, hogy a japán enkefalitiszt és a szív­ás bőrférgességet bizonyítot­tan terjesztik. Vizsgálataink­kal éppen ezeket a kérdéseket akarjuk tisztázni.” Nem a távoli jövőről van szó A szúnyogokkal több olyan trópusi betegség is megjelent Európában, amiről azt hit­tük, nálunk nem terjedhet el, és hogy a hordozó szúnyogok sem képesek szaporodni itt. Az afrikai eredetű chikungu­nya-lázat terjesztő ázsiai tigris­szúnyogot is kimutatták már 12 európai országban. Ugyan­csak a szúnyogok terjesztik a kutyák szúnyogcsípéssel ter­jedő szívférgességét, az ese­tek száma pedig évek óta emelkedik. A nyugat-nílu­si láz és a szarvasmarhákat veszélyeztető kéknyelv-be- tegség pedig több környe­ző országban megjelent az elmúlt években, nálunk is okozott megbetegedése­ket, és ez a két betegség is a szúnyogok közvetítésé­vel terjed. Járványokkal akkor kellene számolni, ha a jelzett betegségek elter­jedtek lennének az or­szágban és az azokat ter­jesztő szúnyogok annyi­ra el lennének szaporod­va, mint az őshonos fa­jok. Egyelőre még egyik veszély sem fenyeget. A szúnyogok által ter­jesztett betegségek nem véletlenül az alacsony jövedelmű országokban szedik tömegével az ál­dozatokat. A szúnyog terjesz­tette maláriában hal meg a leg­több ember, évente 247 millió­an fertőződnek meg és egymil- lióan meg is halnak. Azt azon­ban fontos tudni, ennek rész­ben az az oka, hogy nagyon le­gyengült, rossz immunrend­szerű emberek kapják meg a betegséget. Európában az em­berek egészségügyi állapota és az egészségügyi ellátás is sok­kal jobb, tömeges betegség­gel ma még nem kell számol­ni, nincs közvetlen veszély, fél­ni nem kell. Az előrelátás és a tájékozottság azonban nem fe­lesleges aggodalom. Mielőbbi kampányra lenne szükség A szúnyogok elleni védeke­zés a klímaváltozással egy­re fontosabb üggyé válik. A melegebb égöv változatos be­tegségeit terjesztő szúnyogok a felmelegedő kontinensen észak, így hazánk felé ter­jeszkednek, illetve a világke­reskedelem révén behurcolt egyedek nem pusztulnak el. „Külföldön már most inten­zívebben bevonják a lakos­ságot a szúnyogok elleni vé­dekezésbe, és kampányok is indultak, hogy az embere­ket felvilágosítsák a megjele­nő szúnyogokról és a tünetek­ről - mondta Kemenesi Gábor. - Szeretnénk eljuttatni a ku­tatási eredményeinket az or­vosokhoz és az emberekhez, hogy mindenki megismerhes­se, mire lehet számítani a jö­vőben, hogy tudják, egy-egy trópusi betegség milyen tü­netekkel jár. A járványokat meg kell előzni, ezek a beteg­ségek nem szaporodhatnak el hazánkban. Fontos, hogy az emberek tudják, a szúnyog­csípéseket ha csak lehet, el kell kerülni, mert más beteg­ségeket is okozhatnak, mint amelyeket megszoktunk. Az ugyanis biztos, hogy újabb és újabb szúnyogfajták teleped­nek meg Európában, Magyar- országon is, és ezzel nő az eg­zotikus betegségek esélye is.” aaaaa . . < ■ H a nem lennének szúnyogok... ...nem kerülne pénzbe a malá­ria elleni védekezés. - A WHO becslése szerint a Szaharától délre eső területeken átlago­san a GDP 1,3 százalékát for­dítják a malária elleni küzde­lemre, de még így is belehal évente egymillió ember. ...kevesebb lenne a kakaó.- A szúnyogok a beporzásban is részt vesznek, rengeteg hasznos trópusi növény, példá­ul a kakaócserje sem teremne nélkülük. ...halfajok pusztulnának ki.- A szúnyoglárvákkal táplálko­zó halak még fennmaradásuk érdekében sem nagyon képe­sek változtatni étrendjükön. ...több fenne a fecske. - Ha­bár a szúnyogirtó szerek nem ártalmasak más fajokra, de megfigyelték, hogy ahol nem kémiailag irtják őket, nagyobb a fecskeszaporulat. ...megváltozna a rénszarva­sok vonulási útvonala. - A rénszarvasok úgy választják meg vonulási útvonalukat, hogy minél kevesebb legyen a szúnyog. Ha ez megváltozna, a tápláléklánc is változna eze­ken a területeken, ami a kuta­tók szerint veszélyes lenne. ...bizonyos madárfajok éhez­nének. - A sarkvidéki tundrát Észak-Kanadától Oroszorszá­gig minden évben hatalmas szúnyograjok árasztják el. Bi­zonyos vándormadaraknak ez a fő tápláléka. Itthon is van áldozata Évente 8-10 beteg jelent­kezik maláriás tünetekkel a Szent László kórházban, 4-5 évente egy magyar ember is meghal emiatt. Ezek mind olyan esetek, amikor trópu­si országból hozzák haza a betegséget, mert nem véde­keztek megfelelően. 1959-ig volt malária Magyarországon is, akkor sikerült felszámolni. A kórokozót terjesztő ma- láriaszúnyog-fajok ma is él­nek hazánkban. Állományuk azonban csekély, csak bizo­nyos fajaik embervérkedve- lők, és ami a legfontosabb, jelenleg nem hordozzák a váltólázat okozó egysej­tű kórokozót, ami 18 Celsi- us-fok alatt nem szaporodó- képes. A mostanihoz hason­ló nyarak azonban kedvez­hetnek a szaporodásuknak, ezért hosszú távon a malária kockázata is fennáll. A szúnyogok miatt trópusi betegségek terjedhetnek el Halálos, isfehgt; egy szúnyogcsípés Magyar, kutatók vizsgálják, hogy % köv^tkez^izedeRgent hogyan kell megváltoztatnunk a gondolkodásunkat^# 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom