Somogyi Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-06 / 155. szám

2017. JÚLIUS 6., CSÜTÖRTÖK 12 SPORT - MEGYEI KÖRKÉP Súlycsoportjában alig van nála erősebb a világon, már a siófoki versenyre készül Évekig gyötörte magát a bajnok erőemelő a garázsedzéseken A Nagyatádon élő és Nagyka­nizsán tűzoltóként ténykedő csendes, szerény fiatalember­ről kevesen tudják, hogy do­bogós helyeket szerzett fek- venyomó-világbajnokságon. Szabó Kornél Európa-bajnok- ságokon és súlycsoportjában többszörös országos tűzoltó fekvenyomó- bajnok. Györke József sonline@sonline.hu NAGYATÁD Kitartó, elszánt, mi­közben saját magát menedzse­li és „zsebbóT” fizeti a verse­nyek költségeit. Igaz, legutóbb a nagyatádi önkormányzat adott némi anyagi támogatást felkészüléséhez.- Miért kezdett súlyzót emelni?- Nagyon vékony gyerek vol­tam és szerettem volna erősöd­ni. Kezdetben az egyik nagy­atádi garázssoron kezdtem a súlyzózást, ami nyáron felért egy szaunázással is egyúttal, télen pedig a magammal vitt víz is befagyott az üvegbe. Ez így ment 5-6 évig. Elértem azt, hogy a testsúlyomhoz képest már fiatalon is erősnek érez­tem magam. 2009 környékén hivatalos erőemelő oldalon né­zegettem az eredményeket és akkor láttam, hogy az én kor­osztályomban és súlycsopor­tomban lehetne keresni valóm akár egy versenyen is.- Hogyan folytatódott az erő­emelő pályafutása?- Súlyzós edzéssel 15 éve foglalkozom és 7 éve járok fekvenyomóversenyekre. Az első versenyemen még junior korosztályban indultam, ahol 80 kiló alatti súlycsoportban 140 kilót teljesítve megnyertem a versenyt. A következő évtől átléptem a felnőtt mezőnybe. Többször nyertem fekvenyomó kupákat, illetve voltam dobo­gós. 2015-ben Világkupán a 82,5 kiló alatti kategóriában a 4. helyet sikerült elérnem, vala­mint több hazai versenyen vol­tam dobogós. 2016-ban az Eu- rópa-bajnokságon 2., a világbaj­nokságon 3. helyezést értem el szintén a 82,5 kiló alatti kategó­riában. A 2017-es Európa-baj- nokságon felállhattam a dobo­gó legfelső fokára, 81 kilós test­súllyal 175 kilogrammot telje­sítve. Tűzoltóként is megmé­rettem már magam, s így több­szörös tűzoltó fekvenyomó or­szágos bajnok vagyok, két különböző súlycsoport­ban,- Melyik szakosztály tagja?- Semmilyen csa­patnak nem vagyok a tagja. Ezt a spor­tot helyben egye­dül én csinálom versenyszerűen. Erőemelő szak­osztályban, vagy bármilyen klub­ban, csapatban való részvét­elem nem lehet­séges. Saját ma­gam készülök, edzőm sincs, illet­ve saját pénzből oldom meg a felkészülést, utazást, a nevezési díjak kifizetését.- A párja mit szól a versenyek­hez, a hosszú felkészülési idő- szakokhoz?- Szerencsére még a verse­nyekre is elkísér. Az elmúlt év­ben a németországi világbaj­nokságra, valamint a mosta­ni osztrák versenyre is eljött velem. Ez egyfajta kirándulás is egyben, ám igazából a ver­seny van előtérben. Amikor fo­gyasztanom kell, hogy befér­jek a súlycsoportomba, akkor már nem eszem és iszom, ak­kor a pihenésen van a fő hang­súly. Ilyenkor elmaradnak a meghitt séták, csak pihenek és koncentrálok.- Ma már nem a garázsban kell edzenie?- A nagyatádi vulcan gym edzőterem vezetője, Lovkó Ta­más segített, így már edzőte­Csirkemell az alap, szigorú az étrend olykor Enni én is szeretek, ahogy min­denki más, viszont felkészülési időszakban nagyon szigorú ét­rendem van - mondta érdeklő­désünkre. Jobbára csirkemell, lazac, és a millió, fehérjetartal­mú étel, persze, mind zsiradék nélkül készítve és dekára ki­adagolva. Akkor még gyümöl­csöt sem eszek a fruktóz miatt, olykor nem is iszom másfél na­pig egy-egy verseny előtt. Mert az így kiszálkásított izom más­ként működik, mint a hidratált. Ez az étrend nagyon költséges, ám a szükséges táplálékki­egészítők sem olcsóak. A tisz­ta, „szemétmentes” étkezésre azonban a versenyek közti pi­henőidőben is figyelek. Szeren­csére, nincsenek túlkapásaim, viszont ahhoz ragaszkodom ilyenkor - napi szinten -, hogy „betoljak” egy doboz vaníliás­karikát, és jó pár muffint. remben készülhetek, s vitami­nokkal és különféle táplálék­kiegészítőkkel is támogatja a felkészülésemet.- Hol és mikor lesz a következő versenye?- Jelenleg a siófoki Nemzetkö­zi Fekve Nyomó Kupára készü­lök. Ezt követi majd a csehor­szági világbajnokság, valamint a miskolci Világkupa és a ter­mészetesen az Országos Tűzol­tó Fekve Nyomó Bajnokság. Július 6-án, 125 évvel ezelőtt hunyt el a magyar lótenyésztés somogyi származású, nemzetközi eredményeket elérő alakja Több ezeren követik a magyar telivérek versenyét a Városligeti Lóversenytéren (1905) Fotó: Fortepan SÖRNYE, SORNYE-PUSZTA Koz­ma Ferenc Somogy megyé­ben, Sörnyén született 1826 szeptember 19-én. Tanulmá­nyai végén egyértelműen ka­tonai pályára készült. A be- lovári kadétiskola elvégzése után apja kérésére Somogy vármegye a bécsi nemesi lo­vas testőrségbe ajánlotta. Ahol hamar alhadnagyl ran­got kapott. Az 1848-as év forrongás­ba hozta a fiatal magyar lo­vas testőröket is. Hazafias ér­zelmei mindennél erősebb­nek bizonyultak. Kérték el­bocsátásukat, de nem telje­sítették. Ekkor levetették dí­szes testőrruhájukat, és mint katonaszökevények távoztak társaikkal, köztük volt a sza­badságharc legendás kato­nai stratégája, Komárom vé­dője, Klapka György is. Ké­sőbb a Vilmos huszárezred kapitányként végigharcolta a szabadságharcot egészen a pákozdi csatától a szabadság- harc végső bukásáig. Távollé­tében mint katonaszökevényt halálra ítélték. Kozma Ferenc tanácsosként Bujdosása után Baracskán telepedett le, megházasodott és gazdálkodásba kezdett bir­tokán. Lótenyésztőként ko­moly tekintélyt szerzett magá­nak, s ezen kívül aktívan részt vett Fejér vármegye politikai életében. Az 1867-es kiegye­zést követően Deák Ferenc személyes kérésére állami szolgálatba lépett a Földműve­lés, Ipari és Kereskedelemügyi Minisztériumban, ahol a lóte­nyésztés ügyosztály vezetésé­vel bízták meg, később minisz­teri tanácsos lett. A király I. Ferenc József döntése alapján a minisztérium átvette a Császá­ri Hadügyi Tanácstól a katonai méneseket és méntelepeket. Kozma ferenc a rá jellemző kiváló szervező munkával és szakértelemmel irányította az állami ménesbirtokokat. Örök érdeme a magyar lótenyész­tés minőségi fellendítése. Fel­ügyelete alatt a hazai méne­sek Európa-hírű mintagazda­ságokká váltak. Az 1878-as párizsi világ- kiállítás már átfogó sikere­ket hozott számára is. A kiál­lított magyar lovakat a létező legnagyobb kitüntetéssel, kü­lön erre a célra veretett arany­éremmel jutalmazták. Koz­ma Ferenc érdemei elismeré­seként megkapta a Becsület- rend tiszti keresztjét a Fran­cia Köztársaság elnökétől. A magyar lótenyésztés ak­kori színvonalát fémjelzi a Kincsem nevű verhetetlen csodakanca. Telivér lovaink, mint Kisbér és Tokió, Európa minden versenyéről győzel­mekkel tértek haza. Az állami lótenyésztés és szervezete Kozma Ferenc ve­zetése alatt oly mértékben tö­kéletesedett, hogy az egész világ követendő példaként is­merte el. A világ minden ré­széből érkeztek hozzánk ta­nulni a szakemberek. A ha­lála is hivatásának tejesítése, ménosztályozás közben érte 1892. július 6-án Mezőhegye­sen, a legszebb alkotásainak színhelyén. Kozma Ferenc páratlan lel- kiismeretességű szakember és hivatalnok, valamint pu­ritán jellem volt. Személyé­ben megtestesítette a később megfogalmazott igazi köz- tisztviselő típust: „a tisztvise­lő a maga helyén álljon olyan erkölcsi magaslaton, hogy a társadalmat a maga példá­jával irányítsa.” Szaktudása és hivatásszeretete, életvite­le és erkölcsi nagysága való­ban példaként állítható min­den köztisztviselő és köztiszt­séget vállaló elé. Nagy Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom