Somogyi Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-29 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 30. szám
16 SPORT VASÁRNAP REGGEL 2017. JÚLIUS 29., SZOMBAT Tom Daley, nyolc év, megpróbáltatásai után Budapesten tért vissza a csúcsraj szén álltam arra, hogy megmutassam, mire vagyok képes, márpedig egy ilyen ugrást én is be tudok mutatni. Hatalmas küzdelem volt, a kezdetektől fogva egészen az utolsó ugrásig. Tekintve, hogy Rióban be sem jutottam a döntőbe, most viszont visszatértem, és győzni tudtam, kicsit nehéz elhinni, mi is történt. Még most sem igazán dolgoztam fel, hogy győztem...- 2009 után szerzett újra toronyugrásban vébéaranyérmet. Össze lehet hasonlítani a két sikert? : - Teljesen más élmény a kettő. Nyolc éve nem számítottam rá, hogy aranyat nyerhetek, könnyebb ugrásokat mutattam be, nem is gondoltam a győzelemre, csak tettem a dolgomat és élveztem. Azóta mindig az járt a fejemben, hogy nyerjek, de most, annak tudatában, hogy az olimpián nem jött össze, változtattam: az egykori tizenöt éves önmagam mentalitásával álltam újra a torony tetején.- Ha a 2012-es olimpiai bronzérmét és a mostani, 2017-es vébé- aranyat hasonlítjuk össze, akkor melyik a fontosabb?- Teljesen más ezeknek a sikereknek megítélése. Életem első olimpiai érmét megnyerni hazai közönség előtt valami őrületes volt. Most viszont pályafutásom legszörnyűbb tapasztalatát, a riói leszereplést kellett kitörölnöm az agyamból, és legyőznöm az olimpiai bajnokot. Sikerült - fantasztikus érzés.- Nem gondolt arra, hogy kihagyja a vegyes szinkron döntőjét?- Nem, sőt! Könnyedén és lazán akartam venni, és lehetőség Tom Daley-nek most már nincs más célja, mint az olimpiai aranyérem Fotó: AFP Az elmúlt években hullámzó volt a teljesítménye a toronyugrás budapesti világbajnokának, a brit Tom Da- ley-nek, aki földöntúli boldogságáról, a nyolc évvel ezelőtti angliai vb meglepetéssikeréről, valamint az akkorihoz hasonlóan őrületes pesti hangulatról is beszélt. MW-összeállítás/Nemzeti Sport Az uszodán kívül 2009-ben, egy évvel azután, hogy bemutatkozott az olimpián Pekingben, berobbant a legjobbak közé egy Tom Daley nevű 15 éves iskolásfiú, és sokkolta a világot azzal, hogy megnyerte a toronyugrást Rómában. Az ezután Nagy-Britanniában hatalmas népszerűségnek örvendő tini mégis súlyos lelki válságba került, ugyanis 2011-ben agytumorban elhunyt az édesapja, az akkor még mindössze 40 éves Robert. Tom Daley aztán 2013-ban a YouTube-on közölte a világgal, amit a szigetországiak már akkor is tudtak, hogy élettársi kapcsolatban van egy másik férfival. Ráadásul egy, a The Timesnak adott interjújában elmondta, hogy a 2012-es olimpián a vakuk elvonták a figyelmét, és meg kellett ismételnie az ugrást, ezután poszttraumatikus stressz szindrómában szenvedett, és csak párja, Dustin Lance Black miatt folytatta a műugrást. A Londonban rendezett olimpia mégis sikeres volt, hiszen bronzérmes lett, mire az ITV tévécsatorna meghívta, hogy szerepeljen az új valóságshow-jában, a Splash!-ben. Daley a show premierjén mint a versenyzők mentora jelent- Boldog?- Az nem kifejezés! - válaszolta Tom Daley, a britek to- ronyugró-világbajnoka. - Földöntúli boldogságot érzek, hogy győzelemmel tértem visz- sza. Ez az aranyérem mindennél fontosabb nekem.- Tavaly az olimpián még a döntőbe sem jutott be...- Nagyszerű érzés tudni, hogy képes vagyok nyerni. Riót már elfelejthetem, végleg túl lehetek az ott történteken. Rengeteget kellett dolgoznom azon, hogy akkor tudjam a legjobbamat kihozni magamból, amikor igazán számít, és hihetetlenül jó érzés, hogy folyamatosan csúcsteljesítményt produkáltam egy olyan világ- eseményen, mint ez a világ- bajnokság itt, Budapesten.- Nagy bajnokokra jellemző erényeket csillogtatott a toronyugrás versenyében, hiszen az olimpiai bajnok kínai Csen Aj-szen volt a legnagyobb riválisa.- Figyeltem, hogy amikor a vízbe csapódott, kor a kínai delegáció más üdvrivalgásban tört ki, és óriási ünneplésbe kezdett. Ettől nálam is megemelkedett az adrenalinszint, s azt mondtam magamban: rendben, ha ezt játsszuk, akkor játsszuk ezt, de én is beszállok! Mert készerint minél többet akartam szórakozni, bolondozni. Az ugrások között a zuhany alatt táncoltam, az önkéntesek azt hihették, totál őrült vagyok, hogy magamban énekelem az összes soron következő számot... Később a torony tetején is ezt tettem, és hogy ilyen volt a hozzáállásom, az segített az ugrásokban.- Nyolc év telt el azóta, hogy 15 évesen Rómában a dobogó tetejére állhatott toronyugrásban. Gondolta volna, hogy ilyen hosz- szú ideig a világ élmezőnyében tud maradni?- Egyáltalán nem, hiszen még kölyök voltam 2009-ben. Ugyanezt a címet megnyerni nyolc évvel később... - ugyan! Ehhez az kellett, hogy ugyanazzal az elánnal dolgozzak, és fejlődni is tudjak közben. Én eny- nyit tehettem. Most viszont egy nap alatt két érmet nyertem, a másikat a háromméteres vegyes szinkronugrásban Grace Reiddel. Ez az egész hihetetlen!- Meg tudja már fogalmazni az új céljait?- Nem nehéz. Nyilvánvaló, hogy miután nyertem már Eu- rópa-bajnokságot, világbajnokságot és a Nemzetközösségi Játékokon is voltam első, nem lehet más a célom, mint hogy olimpiai bajnok legyek. Bevallom, kissé már a megszállottja is vagyok az ötkarikás aranynak... Ehhez persze még rengeteget kell edzenem és melóznom, de Tokió messze van. Ha ezt a világbajnokságot holnap újrakezdenénk, lehet, teljesen más versenyzők végeznének az első ötben, ebben a számban nem lehet semmit biztosra venni, nagyon kiegyenlített a mezőny. Az olimpiáig kétszer annyit kell gyakorolni, mint eddig, mert a csúcson maradni a legnehezebb. HIRDETÉS 0YURTA HOSSZÚ CSEH tTDECKY MURPHY PEftTY PELLI Boldog reneszánsz ember