Somogyi Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-21 / 168. szám

IV_ SOMOGYI GAZDA 2017. JULIUS 21., PENTEK Szép somogyi borokat ismert el a szakma az egri mustrán EGER, SOMOGY A májusban Egerben megrendezett orszá­gos mustrára nagy számban ne­veztek a balatoni borászok. Kö­zöttük is kiemelkedően szere­pelt a balatonboglári borvidék. A neves borverseny eredmé­nyeit június végén hirdették ki. Kimagasló eredményt ért el a Garamvári Szőlőbirtok, mely a legjobb illatos fehérbor kate­góriát is megnyerte az arany minősítéssel elismert Balaton- lellei Irsai Olivér borával. A Garamvári szőlőbirtok 2016- os Balatonboglári Roséját, a 2008-as Brut Nature borát és a Tokaji Furmint Brut borát ezüst minősítéssel értékelték az ítészek. Az IKON Borászat Kiemelkedően sze­repelt a balaton­boglári borvidék 2011-es Tulipán bora arany minősítést érdemelt, 2016-os Roséja, s a szintén 2016-os Chardonnay-ja ezüstöt kapott. A Konyári Pince 2016-ös Sigil- lum Loliense borát ezüst minő­sítéssel jutalmazták. A Kristi- nus Borbirtok 2016-os Char­donnay-ja arany minősítést ér­demelt, a 2015-ös Sziget Fehér bora, s a szintén 2015-ös Rét­helyi Olasz rizlingje ezüst ér­met nyert. Arany minősítéssel jutal­mazták a Légii Szőlőbirtok 2015-ös Légii Gesztenyés bo­rát és a 2013-as Légii Pezsgő Méthode Traditionelle Brut bo­rát is. A Pócz Pincészet 2011- es Kokas-hegyi Olasz rizlingje ezüst minősítést kapott. Ara­nyat érdemelt a Rádpuszta Sző­lőbirtok - Rád-Vin Kft. 2016- os Balatoni Roséja. A Vársze­gi Pincészet 2016-os Várszegi Chardonnay-ja szintén arany minősítést szerzett. Gy. Zs. Az ízzel nem lehet baj, kiváló minőségű a somogyi meggy. A zamatos gyümölcsöt népszerűsítették a közelmúltban egy nagyszabású kampány során Fotó: Lang Róbert Komoly gondot jelentett gyümölcsszedéskor a munkaerőhiány Jó meggynek is kell a cégér Alig volt, aki málnát akart szedni Az elmúlt hetekben gőzerő­vel szedték a meggyet Kis­korpád határában, lassan véget ér a málnaszezon is. A termelők elégedettek a sze­zonnal. Góz Lilla, Koszorús Rita rita.koszorus@mediaworks.hu KISKORPÁD, SOMOGYIAD, POR­ROG Kerti Norbert húsz hek­táron termeszti a gyümöl­csöket. Az idén közepes ter­mése lett. Elmondta: az idő­járás kedvezett a meggynek és a cseresznyének, de egyes fürtös fajták esetében a tava­szi fagy károsította a virágo-. kát, így abból jóval keveseb­bet szüretelhetnek. Tóth Ist­ván növényvédelmi szakmér­nök elmondta: az időjárás drasztikusan nem csökken­tette sem a korai, sem a késői meggytermést. Somogy egy­ötödében, a fagyzugos helye­ken kevesebb lehet a termés. Tóth István szerint a meleg, csapadékmentes idő kedve­zett a meggy fejlődésének, nem kellett gombabetegsé­gekkel megküzdeniük a ter­melőknek. Meggyel teli dobozokkal és százszázalékos meggylevek- kel népszerűsítették f gyü­mölcsöt Somogybán. Nem­csak az utcán lehetett megy- gyet kóstolni: több étterem is csatlakozott a kampány­hoz. A 212 zöldség- és gyü­mölcstermelőt tömörítő Bala­ton Kertész Szövetkezet 3500 tonna meggyet és cseresznyét termeszt. Tömösváry Máté, a szövetkezet kereskedelmi ve­zetője elmondta: az a céljuk, Az időjárás viszontagságai mi­att hirtelen kezdett el érni a mál­na, de a termésre nem panasz­kodnak a termelők. - A fonyódi piacon adjuk el a leszedett mál­nát - mondta a somogyjádi ős­termelő, Harsányiné Somogy- vári Mária. - Ezenkívül lekvárt és szörpöt is készít, amit ugyan- - csak a piacon értékesít. Kérdé­sünkre elmondta: náluk jó aT*' “ idei termés. - Somogyjádon nem volt fagy, nem is tett kárt az ültetvényben. Ráadásul a vár­va várt eső is megérkezett idő­ben, így igazán szép, teli szeme­ket szüretelhettek. Dél-Somogyban más volt a hely­zet, ott a téli fagyok rányom­ták bélyegüket az idei málnater­mésre. Madarász Zoltántól meg­tudtuk: nem hozott nagy bevé­telt idén a leszüretelt gyümölcs. - Kevés málna termett, mert a téli fagyok megviselték az ültet­vényünket és a nyár eleji aszály sem tett jót neki - mondta. Az is nehezítette az idei málnaszüre­tet, hogy gyakorlatilag nem volt, aki szedje a gyümölcsöt. Mint minden szektorban, itt is mun­kaerőhiányra panaszkodnak az ágazati szereplők. - Komoly a probléma kétkezi idénymun­kást találni, itthon szinte lehetet­len - magyarázta Porrog polgár- mestere. - Volt korábban fertő- di zamatos málnánk is, amely­nek ilyentájt volt a szezonja, de kivágtuk, mert elöregedett. S amúgy se lett volna elég mun­kás a szedésére - tette hozzá. hogy a magyar meggyet nép­szerűsítsék és a fogyasztást ösztönözték. Sokan hagynak ugyanis fel a termesztéssel, mert annyira keveset kapnak a gyümölcsért, hogy már nem éri meg nekik. Hozzátette: idén úgy tűnik, emelkedtek a felvásárlási árak: a meggy­nek 2-300 forintért, a cseresz­nyének pedigitlagosan 600- 800 forintért vették kilóját. A biztató bevételek és a jó termés ellenére a szakembe­rek szerint a gyümölcsterme­lő gazdák többfelé annyira el­keseredtek az évek óta tartó alacsony felvásárlási ár miatt, hogy inkább felhagytak a föld adta hivatásukkal. Szerintük egy somogyi gyümölcsfeldol­gozó segíthetne helyzetükön, a környékbeli feldolgozók kül­földi tulajdonban vannak. Ingyenes szabadidős szolgáltatások megyeszerte Erdőgazdálkodás közcélokért Fotó: Szellő Gábor Két százalékkal nőttek a somogyi termőföldárak Köztudott, hogy az ország egyik legnagyobb állami er­dészeti cége - a SEFAG Zrt. - gazdálkodik megyénk mint­egy 80 ezer hektáros közva­gyonban álló erdőterületén. A termelt faanyag jelentős ré­sze hasznosul saját tulajdonú faipari gyárában, Csurgón. Erdészeti, vadászati és faipa­ri tevékenységük kiemelkedő szintjének garanciája a ma­gasan kvalifikált szakember- gárda és a társaság irányításá­ban szerepet játszó személyek kiváló érzéke a cég jövőképé­nek, küldetésének meghatá­rozására. Az már kevésbé is­mert, hogy megyénkben mint­egy 2200 fő számára nyújt biz­tos megélhetést az erdőgazda­ság saját alkalmazottai, illet­ve alvállalkozói foglalkozta­tottak révén. Teszi mindezt úgy, hogy közben eleget tesz a magas fokú szakmai elvárá­soknak, kiemelt figyelmet for­dít az őshonos fafajok előtér­be helyezésének - mely szá­mos esetben jelentős többlet- költséget jelent - és mindeh­hez nem igényel állami támo­Zselici kilátó gatást, vagy egyéb forrásbevo­nást. Tevékenysége kiegyenlí­tett pénzügyi eredményt hoz évről évre. A fentiek mellett a somogyi erdőgazdaság a leg­jelentősebb szereplője a szoci­ális tűzifaprogramnak. Fele­lős a társadalomért, így lehe­tőségeihez mérten támogatja a megyei tudományos, sport- és kulturális rendezvényeket. Napjainkban a társadalom erdőkkel szemben jelentkező többletszolgáltatási igényeit felismerve kormányprogram indult az erdei turizmus fel­lendítésére. Ebben - mond­hatjuk országos szinten - út­törő a SEFAG Zrt. Megelőzve korát nyitotta meg vadászhá­zait a civil turizmus számá­ra. Immár tíz éve vonzó úti cél a Zsebe szívében megbújó Hotel Kardosfa***, mely erdei wellness szolgáltatásait reme­kül egészíti ki a nemrégiben átadott Zselici Csillagpark, a Deseda Kalanderdő, vagy az ősz folyamán debütáló Erdők Háza Látogatóközpont. Az új turisztikai attrakciók mellett évtizedek óta kedveltek me­gyeszerte a társaság által ki­épített és üzemeltetett park­erdők, arborétumok, turista­utak, melyek az év bármely napján ingyenesen nyújta­nak felüdülést az erdőbe láto­gató kicsiknek és nagyoknak. Ez a megyét behálózó turisz­tikai infrastruktúra nem jö­hetett volna létre és nem len­ne képes fennmaradni a fenn­tartható erdőgazdálkodás­ból származó gazdasági ered­mény nélkül. SOMOGY A termőföldek csak­nem két százaléka cserélt gaz­dát az elmúlt évben Somogy megyében. Jelentősnek tekint­hető szám Gombos Sándor sze­rint, hiszen míg Csongrád és Komárom megyében négy szá­zalékon áll ugyan­ez a mutató, addig Pest és Zala megyé­ben például csak fél százalék volt. A ka­mara somogyi elnö­ke elmondta: a me­gye északi és kö­zépső részén a leg­értékesebbek a ter­mőterületek. Somogy déli ré­szén alacsonyabb árak mutat­koznak, noha élénkült a forga­lom azon a részen is. Ám jelentős számú ültetvény is gazdát cserél Somogybán. A kertek és gyümölcsösök eseté­ben mintegy 1,8-2 millió forint körüli hektáronkénti árral le­het kalkulálni. A szőlőt tekint­ve ez még magasabb: kétmillió feletti átlagárat is tapasztalni. De vannak kiugró földárak is, igen magas áron kelhetnek el a külterületi és zártkerti ingatla­nok. Elsősorban a Balaton déli partján fekvő panorámás gyü­mölcsösök és kertek cserélnek gazdát kiemelkedő­en magas áron.- Sok az állami tulajdon és az osz­tatlan közös az er­dő esetében, ezért mérsékelten for­galomképes - tet­te hozzá Gombos Sándor. Átlagosan az erdők hektáronkénti ára a szántók árának egytizedéért cserél gazdát. Bár itt is vannak kivételek: egy vágásérett töl­gyes kétmillió forint körül, egy vágásérett akácos pedig egy­millió forint körül cserélhet tu­lajdonost. A nem véghaszná­latos területek többnyire 100- 150 ezer forintos áron cserél­nek gazdát. Gyeszát Zs. A balatoni pa­norámás gyü­mölcsösök a legdrágábbak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom