Somogyi Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-19 / 166. szám

12. KITEKINTŐ 2017. JÚLIUS 19., SZERDA Kirándulás, élmény az Áltál-értől a Bakony mélyén megbúvó Gaja-patakig A kíváncsiság kitartóvá tesz Sok írástudót ihletett meg a Vértes és a Bakonyerdő szépsége. Források, ösvé­nyek, vízfolyások, sűrű lom­bok tarkítják a képet: hol vadász, hol nagyvadak „té­vednek” erre a fenséges táj­ra. A nehezebb, igazi felké­szültséget igénylő terep mi­att a kalandtúrázók, vala­mint a gyönyörű táj miatt az erdei séták kedvelői ugyan­csak szívesen keresik fel a bakonyi rengeteget a nyári pihenés alatt Somogyból is. Veizer Tamás tamas.veizer@mediaworks.hu VÉRTES/BAKONY Kalandtúrá­kat, egy-egy sporttal és komoly fizikai erőpróbával, hegymá­szással egybekötött túrázást is szerveznek időnként a Turul mellett, a Kő-hegyoldalában. A meredek, sziklás falakon négy éve tehetik próbára erejüket és ügyességüket az alpinista­technikákat élvező túrázók, de van vasalt út - via ferrata - Cseszneken és a Cuha völgyé­ben is. A hegymászás eleme­it is tartalmazó pálya kiépíté­sében annak idején ott jeleske­dett Kovács Tamás is, aki a há­rom helyszínen különböző ne­hézségi fokozatú és hosszúsá­gú szakaszt épített ki alpinis­ta, barlangász és más előisme­retekkel rendelkező kollégái val. Az ügyességi erőpróba kö­zösségi kikapcsolódásnak sem utolsó. A kalandtúra sikeres kezdeményezés: jönnek távo­labbról, Tatáról, Komáromból, Győrből vagy éppen Székesfe­hérvárról is érkező „kalando­rok” is. Az eddigi kalandtú­rákon kipróbálhatják az ösz- szesen 550 méter hosszú Via Ferrata pályáit, olyan terepen, amely kiválóan alkalmas a fér­fias erőpróbára akár télen is - kivéve a csapadékos időszako­kat. A terep népszerűsítésére rendezett kalandnapok a Tu­rul emlékmű melletti terüle­ten sok izgalmat kínálnak: az egyes állomásokon bátorsági, ügyességi és tájékozódási ál­lomások várták a természet­kedvelő csapatokat és egyéne­ket. Az interaktív programon a résztvevők három állomá­son próbálhatták ki rátermett­ségüket: mászhattak a via fer­rata három útvonalának egyi­ni, hogy felkészüljünk a várat­lan esőre, a nedves-sáros-cup- panós talajra, a sziklákon való ugrálásra. Sokan felkereshetik a tá­jat csak pihenésképpen: van­nak túrázók, akik szervezet­ten, megfelelő kísérővel ki­rándulnak az emelkedőn fel, völgybe le: ez is amolyan vá­rosi séta természetjárással, olyan (szakmai) vezetéssel, ami a Bakony geológiai cso­dáit mutatja be. Legutóbb a diákönkormányzat tagjaiból verbuválódott kis csapat tú­rázott errefelé: a középiskolá­sok lázas elszántsággal hódí­tották meg a sziklákkal hatá­rolt partszakaszt. Sokan mások is errefelé ke­restek felüdülést, pihenést, elmélyülést a Római-fürdő­ben: a vízesésekben gazdag szurdokot érdemes kora ta­vasszal, hóolvadás után föl­keresni, amikor a Gaja-patak bővizűen zuhog bele a szik­lákkal körbefogott tavacská­ba, de bármelyik évszakban találni itt túrázókat. Vannak, akik a fővárosból, vagy Veszprémből is elautó- káznak a közeibe, hogy onnét gyalogosan hódítsák meg a tájat, mint pédául a Lang há­zaspár, akik régóta járják a Vértes és a Bakony erdeit, ös­vényeit. Ottjártunkkor - bár előtte egy-két nappal még ki­sebb eső áztatta a talajt - he­tek óta tartó szárazság köny- nyítette a túrázást, a sétát. A táj szinte mindegyik év­szakban vonzza a kiránduló­kat: gyakorta gyalogtúrázók és hegyikerékpárosok veszik birtokba a szépen szabdalt te­repet, a pihenő- és táborozó­helyeket. Érdemes felfedezni a kör­nyék látnivalóit is. A vízben, vadban bővelkedő Gaja-pa­tak völgye ősidők óta kedve­ző feltételeket teremt az em­ber megtelepedéséhez. Ké­sőbb, a római korban a pro­vincia egyik útja vezetett-er­re. A Római-fürdő elnevezé­se alapján nem túlzó követ­keztetés, hogy Pannónia egy­kori római lakói is itt keres­ték az enyhülést a nagy me­legben, de ha másért nem is, a környék szépségéért érde­mes idáig elbaktatni. Ez az, ami örök, sohasem megy ki a divatból. A Via Ferrata a tatabányai Kő-hegy oldalában egyre többeket vonz - nem csak a kalandnapokon Fotók: Veizer Tamás kén, amelyet különleges me­móriajátékkal kötöttek össze, tesztelhették térbeli tájékozó­dási képességüket, a bátrab­bak pedig fejleszthették egyen­súlyérzéküket a slackline (kö­télen történő egyensúlyozás) segítségével. A „vasalt túrák” már kissé a sporttal kombinált városi sé­ták karakterét idézik. Ez nem más, mint természetjárás egy témacsokor köré felfűzve: eb­ben a férfias erőpróba a vezér­fonal. Persze a lányok is szíve­sen öltik magukra a felszere­lést és a sisakot, kapcsolják be a biztonsági öv könnyen kezel­hető hevederét. Zsófi és Márta például, a „Hosszúkás” csapat tagjai - mert verseny is volt ez a kalandnap, hogy az izgalmat fokozni lehessen - minden vá­rakozás ellenére végigmász- ták a sziklás terepet, a tájfu­tókhoz hasonló nehéznek tű­nő feladatokat is időre megol­A Bakony kiterjedt erdőségei hajdan betyárok, bujdosók, sze­génylegények számára nyújtott menedéket, rejtekhelyét. Ma a bakancsos és kerékpáros turis­ták, hétvégi kirándulók, telje­sítménytúrázók paradicsoma. Nána felől először a volt prém­malom esik utunkba, félórányi gyaloglás után elérjük az erdész emlékművet, majd az egyik pi­henőhelyet, ahol erőt gyűjthe­tünk a legvadregényesebb sza­kasz meghódítása előtt. Tovább­haladva Jásd felé találjuk a Vad­dották, bár az egyensúlyérzé­ket fejlesztő slackline mászás­hoz a csapat létszáma egy fő­re szűkült. almás, más néven Szerelem-for­rást. A közelben található Sava­nyú Jóska barlangja, ami egy 12 méter hosszú sziklaüreg és a le­genda szerint itt húzta meg ma­gát a híres bakonyi betyár. A Római-fürdő, a kisebb-na- gyobb vízesések sorozata is az országos Kék túra útvonalán található: aki aztán a Vértes felé folytatná az erdei kalan­dozást, Bodajk után Szárliget érintésével jut el a Vértes és a Gerecse tájaira. De ez már egy másik történet. Ha már a Bakony felé tekint­ve említettük a Cuha-patakot a Via Ferrata kapcsán, szólha­tunk a Gaja-patakról is, külö­nösen annak is a Bakonynána és Jásd között húzódó két ki­lométernyi szakaszáról, a ma­gas, függőleges sziklák közé bevájt völgyteknőről. A tere­pet a hazai vízeséseket felso­roló lista élére helyezte a kedv­csináló szándék: tény, hogy az egyik legszebb vízesés látha­tó itt. A kidőlt és mohos fák által keresztezett patakmeder, a sziklaplató, a szélesedő-elkes- kenyedő szurdok alján vízesé­sekkel tarkított vízfolyás a Ró­mai-fürdő, a Bakony egyik leg­szebb látványossága. A terület könnyen elérhető: gyalogosan azonban érdemes úgy öltöz­Kék túrán is a Szerelem-forráshoz A Gaja völgye Bakonynána és Jásd között a legszebb, és ezt már a kirándulók is felfedezték A kidőlt fák, a mohos sziklák szinte minden évszakban túrázásra csábítanak

Next

/
Oldalképek
Tartalom