Somogyi Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-19 / 166. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2017. JÚLIUS 19., SZERDA Messze vagyunk még a rendszeres iskolai lövészoktatástól Légrádi József szerint reményteljes a sportlövészet helyzete, nem hiábavaló a fejlesztésbe fektetett energia Fotó: Lang Róbert FELÜTÉS Jelek az űrből Egy tizenegy fényévnyi tá­volságban lévő csillag fe­lől érkező különös, megma­gyarázhatatlan rádiójeleket észleltek Puerto Ricóban a csillagászok. A legvalószínűbb, hogy csil­lagászati forrásúak a jelek. Esetleg E. T telefonált haza az uborkaszezonban... K.G. HÍREK Az áldozatokra emlékeztek BALATONLELLE A gyermekáldo­zatokra emlékeztek Balaton- lellén, a Móló sétányon 12 éve avatták fel ugyanezen a na­pon a gyermeki jogokért és a gyermekáldozatokért állított négy méter magas gránit em­lékművet. Orbán István, a MA- GYISZ elnöke, nyugalmazott intézményvezető ünnepi be­szédében kiállta gyermeki jo­gok védelméért. K. G. Kitisztították a vízhálózatot BATE Az önkormányzat önerő­ből újraindította az ivóvíz-vas- talanító berendezést, s ezzel párhuzamosan az ivóvízháló­zat tisztítását is elvégezték. Az első visszajelzések kedve­zőek, a község csaknem 3,7 millió forintot fordított a mű­szaki projektre. H. M. Cikkünk nyomán: fiadi aratófesztivál FIAI A hétvégi fiadi aratófesz­tiválról szóló írásunkban sajná­latos hibát vétettünk. Nem ötö­dik, hanem nyolcadik alkalom­mal rendezték mág a feszti­vált, a település polgármeste­re pedig Gyurik Attila. Cikkünk­ben a tisztséggel, hibásan, Makai Sándort illettük; ő szin­tén polgármester, de Somodor településvezetője. Az érintet­tektől elnézést kérünk! MW A kormány a múlt év novem­berében fogadta el a Honvé­delmi Sportszövetségek fel­állításáról szóló törvényt. Az embereket meglepte a jog­szabály szövegezése és cél­jai, ám egyelőre még nem épülnek az új lőterek. Barkóczy László laszlo.barkoczy@partner.mediaworks.hu SOMOGY A törvényről többnyi­re negatív hangnemben szól­tak a hírek, az országos mé­diumok a tervezett elképzelé­sekből kiragadtak részleteket, és azt egyéni látásmód alapján továbbították az érintettek fe­lé. Fél évvel később mégsem látunk gombamód szaporodni lőtereket mindenfelé, és igazá­ból nagyon kevés gyerek sza­ladt haza az iskolából, hogy „De jó volt a mai lövészet óra!”. A somogyi helyzetről kérdez­tük Légrádi Józsefet, aki a Ma­gyar Sportlövész Szövetség megyei elnöke és a Kaposvári Sportlövész Klub elnöke.- A törvény megalkotását az motiválta, hogy a kormány ál­láspontja szerint nagyon ke­vés ember van védelmi poszto­kon az országban, többre volna szükség. Ennek javítására tet­tek lépéseket ezzel a törvénnyel is. A cél az volt, hogy olyan spor­tok felfuttatását támogatják, melyek az előbb említett állapo­tokon változtatni tudnak. Az el­képzelés messze nem új keletű. A valóságban nagyon kevés ismert és működő lőtér van me­gyénkben. Az elnök szerint er­re is van magyarázat. - AII. vi­lágháború után újraindult a lő­tér-fejlesztések programja, ak­kor már a Magyar Honvédelmi Szövetség támogatásával, és részben felügyelete alatt. De ez praktikusan nagyon sokszor annyit jelentett, hogy a helyi TSZ vezetője és az MHSZ kép­viselője bökött rá egy terület­re valahol a falu és a szőlőhegy között. Ott aztán megkezdőd­tek az építkezések, és virágba borulhatott a lövészsport. Az­zal azonban sok helyen sen­ki nem foglalkozott, hogy a te­rület megváltozott felhaszná­lási célját földhivatali bejegy­zésben is rögzítse. így fordul­hatott elő, hogy a rendszervál­tást követő privatizációban a lőtereket egyszerű szántóként tartották nyilván, annak meg­felelően is osztották szét a jogo­sultak között. Akik csupán né­hány esetben tartották meg a lőtér eredeti funkcióját, gyak­ran egyszerűen lerombolták a létesítményeket, és beszántot­ták a területet. Reményteljes, ám mégis­csak szomorú jelenlegi hely­zetbe fordult így a magyar és a megyei sportlövészet helyze­te, talán nem is volna hiábava­ló foglalkozni a fejlesztésével. Ugyanakkor a törvényből leg­inkább csak a lőterek fejlesz­tése és a lövészetoktatás beve­zetése az, ami eljutott az embe­rekhez. Légrádi József szerint a törvény, és a mögötte álló elkép­zelések jóval összetettebbek.- Az előbb elmondottakon túl fontos tudni, hogy a törvény va­lójában több dolgot is támogat a megszűnt MHSZ tevékeny­ségi köreiből. A gépjárműkép­zés, a repülés, vagy az ejtőer­nyőzés szintén ilyen tevékeny­ségek lennének. A Honvédelmi Sportszövetség fogná össze és támogatná azokat az egyesüle­teket, melyek ilyen irányú tevé­kenységet végeznek. Ezt köve­tően például a polgárőrségek­kel együttműködve fejleszte­nék és gondoznák ezen sport­ágakat és képzéseket. De mint minden elképzelés, ez is csak a klubok, egyesületek, oktatá­si intézmények, városi és me­gyei önkormányzatok együttes összefogásával valósulhat meg, mert ha ez nincs, akkor még a törvény is kevés. Az inámpusztaiak azt állítják, lepermetezték őket a levegőből Ha vétett a pilóta, büntetést kap GÖLIE -INÁMPUSZTA Permetező­szert szórhatott Imánpusztá- ra egy repülőgép, állítják hely­beliek, akik azóta aggódnak, hogy nem került-e veszélybe az egészségük. Kétyi József for­dult a szerkesztőségünkhöz, aki látta a történteket, és meg­próbált a végére járni.- Este hat óra tájban érkezett a repülőgép, hármat fordult a település felett, abszolút mér­tanilag, vagyis hatszor zúgott el felettünk - mondta a férfi. - Olyan alacsony, hogy ha épület vagy fa került volna az útjába, megkotorta volna a kéménye­ket, súrolta volna a legmaga­sabb ágakat. Utána permetsza- got éreztünk, a szomszédaim is. Úgy gondolom, hogy a légi manőver közlekedésbiztonsági szempontból is veszélyes volt, és nem tudjuk, hogy vannak-e közegészségügyi veszélyei. Vol­tam az igali rendőrségen, ott azt mondják, hogy valószínűleg csak úgy tudott megfordulni a levegőben, de szerintem egy ve­szélyes anyagot szállító gép ne lakott terület felett forduljon meg, hanem oldja meg a mező­gazdasági terület felett. Attól fé­lünk, hogy kaptunk a permet- ből. Nem állítom, hogy ez élet­veszély, de nem tudjuk, hogy a zöldségeinkhez, gyümölcse­inkhez hozzányúlhatunk-e. Nem értesült a problémáról Kovács Ernő, Gölle polgármes­tere, ahová Inámpuszta is tar­tozik. Eddig nem érkezett be­jelentés az önkormányzathoz. Hozzátette: ha légi permete­zés folyik, azt be kell jelente­ni az illetékes szakhatóság­nál. Ez nem gyakori a környé­ken, mert a helyi gazdák álta­lában földi gépekkel megold­ják a növényvédelmet. Tudo­mása szerint most a naprafor­gó második gombakezelése, és a kukoricabogár elleni védeke­zés zajlik. Megkerestünk egy helyi gaz­dát, aki értetlenül áll az eset előtt, mert elmondása szerint a környékbeli, sőt a távolabbi tol­nai gazdálkodók és agrárcégek is földi, úgynevezett saját hi­das gépekkel permeteznek. A légi kezelésekről terveket kell leadni a hatóságoknak, de ilye­nekről nem tudnak. A légi növényvédelem jelen­tős szigorításon esett át az el­múlt években, hangsúlyozta Tóth István, kaposvári növény- védelmi szakmérnök, a növény­orvosi kamara elnökségi tagja.- Szigorú előírás, hogy légi permetezéskor a pilóta lakott te­rületről csak meghatározott tá­volságra repülhet, embereket nem permetezhet le - mondta a szakember. - Ha a vezető hi­bázott, annak komoly követ­kezményei lehetnek. A kezelés­sel kapcsolatos adatokat azon­ban csak a hatóságnak kötele­sek átadni a gazdák, a repülési naplót, a táblatörzskönyvet. Egy rovarölő szer az emberre is ve­szélyes lehet, de egy gombaölő szer sem veszélytelen. Ha példá­ul zöldségre-gyümölcsre jut, ha nem éri is el az egészségre ve­szélyes határértéket, mi van ak­kor, ha egy terhes hölgy vagy egy kisgyermek fogyasztja? A fő szabály az, hogy kezelésre nem szánt területre nem juthat olyan kémiai anyag, ami emberre ve­szélyt jelenthet. K.G. Másfél milliárdnyi adóval tartozik a nő GYUGY - Ilyen nincs! - ez volt az első reakciója Jelenka György­nek, Gyugy polgármesteré­nek, amikor meghallotta, hogy a legnagyobb magyar adós nőt rejti a településük. A hölgy asz- szonynéven nyilvántartott a NAV-nál, és bár gyakori a veze­tékneve, mégsincs ilyen ember a községben. Aztán a polgár- mester kinyomozta: az asszony egy Kossuth utcai házba van bejelentkezve, az épület nem a nő tulajdona. Nem látta senki a faluban, állítólag Győr mellett él. - Bár lenne! - Azt pedig így kommentálta Jelenka György, hogy van-e a településen ak­kora bejegyzett cég, amelyik ilyen méretű forgalmat bonyo­lítana le. Ellenkezőleg, alig van iparűzési adóbevétele az önkor­mányzatnak. Minden bizonnyal egyéni vállalkozóról, ha magánsze­mélyként ekkora mennyiségű tartozást hozott össze, állítja a szakértő. - Előfordulhat, példá­ul a kereskedelmi tevékenység­ben, hogy a forgalom könnyen halmozódik, nagy számok jö­hetnek ki, akár egy egyéni vál­lalkozónál is - mondta Szabó Tibor, kaposvári ügyvéd és adó­szakértő. - Ha nagy forgalmat bonyolít, az általános forgalmi adó 27 százaléka már tud - kü­lönösen, ha nem vallják be, nem fizetik be, és nem számolják el - ekkora tartozást produkálni. Szerinte nem meglepő, hogy a településen nem tudnak sokat az illetőről. - A vállalkozónak a székhely, telephely szerinti te­lepülésre be kell jelentkeznie a helyi iparűzési adó miatt - ma­gyarázta Szabó Tibor. - A fő­ként az áfára irányuló adóellen­őrzések tipikus megállapítása, hogy nem találják az adott cím­re bejelentkezett vállalkozót. Ez nem mindig jogsértő, de tipikus ellenőrzési helyzet. Az adószakértő szerint vaj­mi kevés az esély arra, hogy behajtsák a tartozását. - Az adóhatóság stratégiája az utób­bi időben helyesen a megelő­zésre koncentrál - ismertette Szabó Tibor. - Ezek a nagy ösz- szegű magánszemély-tartozá­sok mögött általában nincs fe­dezet, vagyon, ezért általában behajthatatlanok. Kovács G. Segíthet a törvény, kevés lőtér van az országban Szigorú előírások vonatkoznak a légi permetezésre Illusztráció

Next

/
Oldalképek
Tartalom