Somogyi Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-18 / 165. szám

2017. JÚLIUS 18., KEDD Legtöbbször telefonálnak a madármentő somogyiak Marad remény, ha kiesnek a fészekből Csak júniusban tizenhét- szer jelentettek be a Du- na-Dráva Nemzeti Park Ter­mészetvédelmi Őrszolgá­latához sérült, védett álla­tokat. Az értesítések kö­zel fele Somogy megyéből származik. Koszorús Rita rita.koszorus@mediaworks.hu MOSDÓS, SOMOGYUDVARHELY Egy alkalommal Somogyud- varhelyről telefonáltak a szak­embereknek fészekből kiesett madárfiókák miatt, míg egy másik alkalommal a mosdó- si kórházban végeztek dene­vérmentést, három egyedet sikeresen be is fogtak. A ter­mészetvédelmi őröknek akadt dolguk Kaposváron is, hiszen itt is denevéreket mentettek, illetve füstifecskéket. Varga Zsolt őrszolgálat-ve­zető érdeklődésünkre el­mondta: a dél-dunántúli régi­óban a legtöbb bejelentés Ba­ranyából és Somogy megyé­ből érkezik. Havonta mint­egy húsz alkalommal jelzi a lakosság, hogy sérült, védett fajok szorulnak segítségre. Többször kerültek bajba Somogybán a rétisasok Fotó: DDNPI A megkeresések néhány esetben személyesek csu­pán, a leggyakrabban telefo­non hívják a szakembereket. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága arra hívja fel a figyelmet, hogy bejelentés esetén pontosan írják le az ál­latot, valamint annak megtalá­lási helyét. Amennyiben a be­jelentő megfogta a bajba került madarat, akkor a természetvé­delmi őr kiérkezéséig tanácsot kap, hogyan helyezze el, mit tegyen vele. A szakemberek azt javasolják, sérült madarak esetében papírdobozba vagy valamilyen elsötétített helyre érdemes tenni az állatot. Gyakori a fészekből kiesett fióka, amelyik nem sérült meg. Ezek a madarak vagy visszakerülnek a fészekbe, vagy pár napos gondozás után elengedik őket. A sérült állatokat a természetvédelmi őr elszállítja valamelyik re­patriáló telepre, ahol állator­vosi kezelést kapnak. Itt dől el, hogy később elengedik őket, vagy - ha olyan fokú a sérülés, hogy képtelenek az önfenntartásra, - akkor vég­leg a telep lakói maradnak. MEGYEI KORKÉP Gén turkapiszka Barkóczy László laszio.barkoczy@mediaworks.hu m- í A génmódosított élelmiszerek a mindennapok ré­szévé váltak mára A z ember számtalan módon teszi környezetét lakható­vá, élhetővé, az őt körülvevő világot egy olyan hely- lyé, ahol a legkisebb energiabefektetés mellett a leg­nagyobb jólétet teremtheti meg. Mindeközben azonban olyan változásokat is okozhat, melybe igazából belegondolni sem tud, nemhogy megértené. A magyar óriásnyúl genetikai állományának feltérké­pezésről beszélgettünk Bellovits Gyulával a napokban, és ugyan érintőlegesen, de megemlítette, hogy a génmódosított növények és állatok észrevétlenül a mindennapjaink részévé váltak. Úgy, hogy mi azt igazából észre sem vesszük. Mert annak tudunk örül­ni, ha kapunk tojást olcsón, de ritkán jut eszünkbe, hogy régen sem ennyit, sem ekko­rákat nem tojtak derék szár­nyasaink. A boldogság ér­zése fut át rajtunk, ha teli a húspult a boltban, és akkora csirkemellet vehetünk, amilyen ötven éve egy egészséges háztáji pulykának volt. Azon persze kicsit bosszankodunk, ha sütés közben nagyon összeugrik a hús, de legtöbbször betudjuk annak, hogy valamit elrontottunk, vagy becsap­tak minket a boltban. Nem is sejtjük, hogy nagy valószí­nűséggel mindegyik eset mögött a géntechnológia egy-egy újabb vívmányát láthatjuk. Az élelmiszeriparban a géntechnológiát valamilyen cél szolgálatába állítják, és bíznak benne, hogy a változtatások még közvetlenül sem hatnak ki ránk. A nyugodtan megehet- jük, nem lesz semmi bajunk, mind jobban halványuló ma­gyarázat. Az egyre extrémebb célok érdekében megpiszkált, illetve a természet által megtervezettől egyre jobban elté­rő alapanyagok azért minimum odafigyelésre adnak okot. Nem véletlen, hogy nagyon szigorú szabályozások van­nak világszerte, mellyel az emberi gének manipulációjának akarnak gátat szabni, vagy legalább szabályozott mederbe terelni. Ez esetben a cél is ködös, a következmények tekin­tetében pedig jobbára csak sötétben tapogatózunk. Pedig a változásokhoz természetes módon kell hozzászoknunk: egyes célok megerősítése más tulajdonságok gyengesége­it eredményezik. Érzékeny egyensúly ez, talán nem kelle­ne felrúgni. Kormánypárti fegyelem, ellenzéki szótöbbség Aktív féléven vannak túl a somogyi képviselők SOMOGY A hét somogyi ország- gyűlési képviselő közül a job- bikos Ander Balázs szólalt fel a legtöbbször a januártól júli­usig terjedő időszakban. Míg a legtöbbet a Fidesz és a KDNP színekben politizáló ország- gyűlési képviselők voksoltak a Tisztelt Házban. Ander Balázs (Jobbik) janu­ártól a nyári szünetig 187 al­kalommal szólalt fel, s 158 ön­álló indítványával bekerült a honatyák top 100-as listájá­nak első felébe. Felszólalások tekintetében a somogyi képvi­selők közül a képzeletbeli do­bogó második helyére került az MSZP színeiben politizáló Harangozó Gábor. Az ellenzé­ki párt megyei elnöke 130-szor szólalt fel a Parlamentben, s ezen túl nagyon aktív volt ön­álló indítványok számában is, ugyanis a fiatal honatya 260-at nyújtott be. A Somogy 2-es választóke­rületet képviselő Szászfalvi László (KDNP) került a me­gyei ranglista harmadik he­lyére, a maga 93 felszólalá­sával. A kereszténydemokra­ta politikus 36 önálló és két nem önálló indítványt jegyez az idei esztendőben. A 4-es számú választókerüle­tet képviselő Witzmann Mihály 84-szer osztotta meg gondolata­it képviselőtársaival a Tisztelt Házban. Húsz önálló és nyolc nem önálló indítványa volt. Móring József Attila, keresz­ténydemokrata honatya 52-szer szólalt meg a parlamentben, míg a Somogy egyes választó­kerületből delegált Gelencsér Attila (Fidesz-KDNP) 32-szer szólalt meg. Mátrai Márta ugyancsak kormánypárti szí­nekben politizáló képviselő 14 alkalommal szólalt fel. Móring József Attila és Szász­falvi László kereszténydemok­rata, valamint Witzmann Mi­hály és Mátrai Márta fide- szes képviselők a parlamen­ti voksolások nagy többségét nem hagyták ki, 98 százalék­ban vettek részt a szavazáso­kon. Gelencsér Attila is igyeke­zett részt venni az országgyű­lési szavazásokon, 90 száza­lékukon voksolt. Az ellenzéki képviselők közül Ander Balázs szavazott többször, a szavazá­sok 85 százalék vett részt, míg Harangozó Gábor - valamivel több, mint a felükön (56 száza­lék). A száraz tények persze ar­ról nem szólnak: a megnyilvá­nulásokból mennyi is kamato­zik itt Somogybán. Koszorús R. Parlamenti madártávlat az Országgyűlés június 23-ai rendkívüli üléséről Fotó: MTI HIRDETÉS Helyi és országos hírek egy helyen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom