Somogyi Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)
2017-07-11 / 159. szám
2017. JULIUS 11., KEDD Nem kell vízkészletjárulékot fizetniük a gazdáknak A somogyi földnek, de megművelőjének is nagy szüksége van vízre. A megyében jórészt csak a kertészetekben öntöznek Fotó: Lang R. Szomjazik a somogyi föld és a földműves A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezésére tartósan vízhiányos időszakot hirdetett ki július elsejétől a Belügyminisztérium, így Somogybán sem kell vízkészletjárulékot fizetni az öntözési, halgazdálkodási vízhasználat után. Igaz, talán nem is ez a legnagyobb bajuk a gazdálkodóknak. Gyeszát Zsolt zsolt.gyeszat@mediaworks.hu BERZENCE Ifjabb Varga György, a berzencei Solanum Kft. ügyvezetője is üdvösnek tartja, hogy nem kell vízkészletjárulékot fizetni a meghirdetett időszakban. Ám mint elmondta, sokkal inkább az a probléma, hogy lassan már nincs vizük, amivel öntözhetnének. Berzencét különösen sújtja az aszályos év, jelenleg csaknem 280 milliméter eső hiányzik a területen. A szakember szerint egyre nagyobb problémát jelent, hogy honnan juthatnak öntözővízhez. Súlyosan érinti a vízhiány a babot, a csemegekukoricát és a cukorrépát is. Tavaly meghatározták azt a díjmentesen felhasználható vízmennyiséget (vízkontingenst), ameddig nem kell vízkészletjárulékot fizetni - idézte fel kérdésünkre Gombos Sándor, a NAK megyei elnöke. Öntözés esetében ez gazdaságonként 50 ezer köbmétert jelent évente, a halgazdálkodások vonatkozásában 150 ezer köbmétert évente. Azonban a tartósan vízhiányos időszakban akkor sem kell fizetni, ha a vízkivételre jogosultak túllépik ezeket a kereteket. Gombos Sándor szerint egyre veszélyeztetettebb hazánk a belvíz és az aszály szempontjából, egyre inkább érezhető a klímaváltozás. Úgy véli, az időjárásból fakadó mezőgazdasági károk mérséklését az az állami vízgazdálkodási stratégia segítheti majd igazán, melyen a belügyminisztériummal közösen dolgozik a kamara. Ez a jövő év tavaszára készülhet el. Nagy és kistérségi mértékben is újragondolják a vízhasználatai infrastruktúrát, a kamara nagyszabású vízrendezési terveket és állami víztározók létrehozását szorgalmazza. Ugyanis nemcsak a versenyhátrányunk állandósul, hanem az éghajlatváltozás következtében a vízhiányos területek is növekednek és a mezőgazdasági termelés stabilitása is veszélybe kerül, ha nem történnek lépések. Ezért, ahogy azt nemrég megtették, úgy a közeljövőben is felmérik az ország, így a megye vízigényét is a falugazdászok segítségével. A NAK megyei elnöke úgy véli: óriási előrelépés lenne már az is, ha a megye 250 ezer hektár termőföldjének ötödé öntözötté válhatna a következő években. A kamara legutóbbi felmérése szerint 16,5 millió köbméter öntözővíz-szükségletet jelentett be 191 gazdálkodó a megyében. Ám egyelőre csak a töredékük rendelkezik egyszerre vízkivételi engedéllyel és lehetőséggel is. Jelenleg minimális a megyei szántóföldi öntözés, elsősorban kertészeti jellegű öntözés van Somogy megyében. Életünk vize Szűcs Tibor tibor.szucs@mediaworks.hu M agam előtt látom, ahogy generációs találkozások alkalmával az utókor széles lezserséggel rálegyint a görnyedt hátú nagypapára, nagymamára, akik még a fürdővizet sem restek összegyűjteni a nyári hónapokban. A mozdulatban az zsúfolódik össze, hogy valamiféle életkori hóbortnak gondoljuk a vödrökben álló víz fürdőszobai sora- kozóját, holott csak arról van szó, a kiskertekben még ezzel is lehet locsolni a veteményt, s meg tud nőni a paradicsom akkor is, ha nem esik az eső. Márpedig nem esik. Illetve egyre kevesebb, ami meg jön, az inkább viharral arat, szaggat és tép. Elég csak végiglapozgatnunk a közelmúlt egynéhány év híradásait a nyári viharkárokról, nem kell túl sok ész ahhoz, hogy felismerjük: akárki is rúgja fel a Föld jövőjét nagymértékben befolyásoló egyezményeket, a klíma attól még változik. S attól még, hogy nem akarjuk látni, a globális méretű probléma igenis mindenhol érezteti hatását, az afrikai kontinens élhetetlenné válásától egészen addig, hogy a tojás nagyságú jég váratlanul learatja a gyönyörű somogyi kukorica és napraforgó mezőinket. Persze, itt is él a lehetőség arra, hogy legyintsünk egyet. Hiszen Somogyország szerencsénkre a világ olyan mosoly- gósabb felén fekszik, ahol legalább nincsenek gondok az ivó- vízellátással. Csak mielőtt túlságosan megnyugodnánk, vegyük észre, hogy bár innunk van mit, az aszály miatti termőterület-csökkenés már komoly gondot okoz. Ezért nem véletlen, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésének megfelelően tartósan vízhiányos időszakot hirdettek, ami járulékoktól szabadítja meg azokat a gazdákat, akik egyébként is azzal küzdenek nap mint nap, hogy öntözés segítségével leheljenek életet a kókadozó növényekbe; leegyszerűsítve: hogy legyen mit megennünk. Egyszer a nagyszülői ház vizes vödrei láttán elkerekedett szemmel nem mertem kérdezni semmi. Érteden némaságomat bölcs hang törte meg. - Fiam, én még emlékszem rá, milyen volt sorban állni a közkútnál a háború idején, hogy legyen otthon öt liter víz. Remélem, nektek nem kell majd megtudnotok, milyen is az... A globális probléma mindenhol érezteti hatását Hatásosabbak a kullancsirtó és riasztó nyakörvek SOMOGY Folytatta az engedéllyel rendelkező kullancsirtó és kullancsriasztó nyakörvek tesztjét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), melynek során gyakorlati kísérlettel ellenőrizték a termékek hatóanyagának élettartamát. Ezúttal tizennégy kutyáknak szánt terméket, kilenc irtó és öt riasztó hatású nyakörvet vizsgáltak a hatóság közlése szerint. Azt is figyelembe vették, hogy a gyártók a termékektől függően más-más időtartamra vállalják a hatás hosszát, 38 naptól egészen 8 hónapig. A Nébih szerint megnyugtató az eredmény: a hazánkban engedélyezett nyakörvek valóban hatásosak a gyártók által vállalt időszak végéig. A hatóság figyelmeztet: kizárólag engedéllyel rendelkező állatgyógyászati készítményt vásároljanak az állattartók. Gy. Zs. A tervek szerint a program első lépéseként elméleti oktatáson vesznek részt a fiatalok Mintaprojektet ihletett az ifjak szennai tábora SZENNA Elkészült a Szennai Szabadtéri Múzeum istállójának szalmafedése, a gépszín előtti kerítést is megépítették, sőt a kisbajomi istálló tapasz- tását és az épület meszelését is befejezték. Ezeket a munkálatok a Hild József Építőipari Szakgimnázium öko-építé- szet fakultációs diákjai készítették el. Sőt még túl is teljesítették a táborra tervezett programot, hiszen egy megrongálódott gyalogos hidat is rendbe hoztak. Ők egy ötnapos táborban ismerkedtek a népi építészet technikáival, köszönhetően a két intézmény sikeres pályázatának, amelyet a Nemzeti Tehetségprogram támogatott. A tábor olyannyira jól sikerült, hogy lesz folytatása is, tudtuk meg Román Árpádtól. - A terveink szerint ősztől a kaposvári Lamping József Műszaki Szakgimnáziummal együttműködve egy közös mintaprojektet valósítunk meg - mondta a Szennai Skanzen tagintézmény-vezetője.- Amennyiben sikeresen szereplünk az Emberi Erőforrás Operatív Programban Múzeumi, könyvtári fejlesztések mindenkinek című pályázatán, ács, asztalos és kőműves diákokat tudunk fogadni. Az Istálló falát is tapasztották a fiatalok Fotó: Lang Róbert Román Árpádtól megtudtuk, a program első lépéseként elméleti oktatáson vesznek részt a fiatalok, majd ezután a skanzenben lehetőségük lesz kipróbálni magukat élesben.- Kiscsoportokban dolgoznak majd gyerekek, a cél egy fahíd megtervezése árajánlattal, anyagkimutatással - ismertette a projekt részleteit Román Árpád. Az elkészített anyagok közül pedig kiválasztják majd a legjobb projektmunkát, amelyet végül el is készítenek a diákok. Koszorús Rita A Szennai Skanzen mint oktatási színtér Román Árpád, a Szennai Skanzen tagintézmény-vezetője szerint ezzel a mintaprojekttel kiderülhet, hogy a múzeum, mint oktatási színtér, miként vihető be a közoktatásba. - Sikeressége esetén pedig szeretnénk egy mentorált múzeumban megismételni mindezt - mondta el érdeklődésünkre a szennai skanzen vezetője.
