Somogyi Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-08 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 27. szám

2017. JULIUS 8., SZOMBAT MUVESZBEJARO Az őseink tiszteletéről, a lovak iránti szgEgJgJéről és édesapja örökségéről Pozsonyban töltötte. A har­mincas évektől Budapesten, a Hunnia Filmstúdióban dol­gozott színészként, és film­rendezőnek készült. Koráb­ban Csortos Gyula, Karády Katalin, Jávor Pál, Latabár Kálmán,Várkonyi Zoltán, Tol- nay Klári, Szeleczky Zita vol­tak a pályatársai. A „felszaba­dulás” után nem áldozta fel az eszméit, a magyarságba vetett hitét nem.vehették el tőle még akkor sem, amikor nem jutott munkához. Kilenc nyelven be­szélt, az akkori rendszer még­is ellehetetlenítette, nem volt jó káder. 1945-től kezdve más szakmákból kellett eltartania a családunkat, de az életvi­dámságát az utolsó pillanatig megőrizte. Nem tört meg. így élte le az életét 1987-ben bekö­vetkezett haláláig. Rengeteget tanultam tőle. A mai napig ő a példaképem.- Többek között ezért tartja fontosnak, hogy rendezvénye­ken is kiálljon a meggyőződé­se mellett?- Ez atyai, családi örökség. A szüleim mindig őszinték voltak, ezért büszkén vallom, hogy magyar polgári, nemze­ti, kereszténydemokrata elkö­telezettségű ember vagyok, aki az igazi értékek tisztele­tében hisz.- Mennyire foglalkoztatja a napi politika?- Olvasok, rádiót hallgatok, tájékozott vagyok. De őszin­tén megijedek attól, amit lá­tok. Ahová Európa tart.- Miért?- Európa szellemi értelem­ben a vesztébe és a katasztró­fa felé rohan. Hihetetlen erő­feszítéseket tesznek egyes po­litikai, társadalmi erők, hogy sikerüljön ezt véghezvinni. Ma már mindennaposak a terrorcselekmények és a rob­bantások. Amikor a migráci­ós hullám elindult, már akkor tudtam, hogy rengeteg terro­rista van közöttük. Orbán Vik­tor miniszterelnök helyesen mondta, hogy a migráció gya­korlatilag a terrorizmus trójai falova. Pont emiatt azt gondo­lom, hogy nagyon meg kell válogatni, kiket engedünk be. Természetesen, aki való­ban kiérdemli a menekültstá­tuszt, azt segíteni kell, de az ellenőrizetlenül Európába se­reglő migráció óriási veszély jelent. Nem Magyarország az egyetlen állam Európában, amely kerítésekkel védekezik a határainál. De miért ne te­hetné meg?- Nem tartja esélyesnek az in­tegrálást?- Abszolút. Nyilván en­nek a problémának a keze­lése egyes politikusok ré­széről, különböző okok mi­att, másként történik. A bal­oldali vezetők nem látják, hogy a különböző vallású és kultúrájú embertömege­ket nem lehet eggyé gyúrni. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez nem működik. Kulcs- fontosságú a keresztény ma­gyar értékek és hagyomá­nyok védelme. Ezt kell szem előtt tartani. Csömörön, egy mesés lovas birtok kertjében beszélge­tünk. Sasvári Sándor évtize­dekkel ezelőtt álmodta meg ezt a helyet, asztala mögül belátni az egész területet. Az istállóban lévő lovakat innen meg lehetne érinte­ni, csak át kellene hajol­ni az utat szegélyező óriási nyárfák koronáin. Az aszta­lon rengeteg jegyzet, újság, az elmúlt hónapok emlé­kei. A falakon régi plakátok a színházi fellépéseiről. Ösz- szetéveszthetetlen karak­ter, aki felejthetetlenné tet­te Jézust, Koppányt, az Ope­raház Fantomját, Ferenc Jó­zsefet, Dobó Istvánt, Mari- ust, Jean Valjeant és még sorolhatnám a nagy neve­ket. Ha a gyerekkoráról me­sél, akkor ugyanolyan lesz a pillantása, mint annak a fi­únak volt, aki évtizedekig a Mester utcában élt. A szülő­ház előtt gyakran jártak el lovas kocsik, s amikor meg­hallotta a közeledésüket, azonnal az ablakhoz rohant. Valahonnan innen ered a lo­vak iránti szenvedélye is. Vérbeli lovasként szívügye a hagyományőrzés. Tarnóczy Orsolya- Nehezen tudom elképzelni, hogy egyszerűen csak lógat­ja a lábát. Gondolom, az egész élete állandó rohanás.- Egyszerre négy ember életét élem, korlátlan az ener­giám. 1993 óta élek itt a csalá­dommal, mindig az volt a cé­lom, hogy egy olyan helyen tölthessem el a napjaimat, ahol az álmaim vesznek kö­rül. Először az istállót építet­tük fel, sokáig ott laktunk a fe­leségemmel.- Az istállóban?- Nagyon romantikus volt az egész, gyakorlatilag ott él­tünk Gina nevű kutyánkkal, macskákkal. Egy tolóajtó vá­lasztott el minket a lovaktól. Szép lassan építettük fel a bir­tokot, ahol ma már nagyon ko­moly lovas élet folyik. Jelen­leg is lovastábor van, ezért minden reggel azzal indítom a napot, hogy rendbe teszem a pályát, hogy a gyerekek jó talajon lovagolhassanak. Ma délelőtt Sere Gábor, az edzőm is meglátogatott, és ugrottunk két lovammal. Pont harminc éve kezdtem el a díjugratást, amit azóta is versenyszerűen űzök.- Hány lova van?- Hét saját lovunk van, ame­lyek közül kettő már saját te­nyésztésű, a bértartott lovak­kal együtt összesen tizenhár­mán vannak.- Látom, van egy kivételes is közöttük. Közel áll a szívéhez?- Természetesen mindegyi­ket nagyon szeretjük, de a legfiatalabb egy gyönyörű, hároméves méncsikó, most hoztam haza a ménesből, sa­ját magam tenyésztettem, és a kanca is akitől származik, már a mi tenyésztésünk.- Egy kedves barátja fogadott minket a bejáratánál, aki elme­Névjegy: SASVÁRI SÁNDOR Pályafutását énekesként és basszusgitárosként kezdte. A Jokers, a Titanic és a Gal- lus-trió magyar rockzenekar­ban játszott. Herényi Miklós Gábor javaslatára jelentke­zett 1982-ben a Rock Szín­házba, alapító tagja volt. Első nagyobb szerepe a Sztárcsi- nálók című rockoperában várt rá, Juvenalisé. A Jézus Krisz­tus szupersztár 1986-os ma­gyarországi bemutatóján Jé­zust alakította. 1991 óta sza­badfoglalkozású színművész. 1991-ben megkapta Az év zenés színésze dí­jat, 1993-ban pedig a Magyar Rádió ki­tüntette az EMeR- Ton-díjjal. A Dori­an Gray című da­rabban játszott Londonban, Jean Valjean szerepét pedig Duisburg- ban játszotta első szereposztásban Victor Hugo Nyo­morultak című da­rabjában két évig. Regionális Príma-díjas, 2013 -ban Jászai Ma­ri-díjjal tüntették ki. 1987 óta hivatásos díjugrató. Nős, két lánygyermek édes­apja. A művész 13 lovat tart a birtokon, ebből hat a sajátja sélte, legutóbb a XV. Kuruc na­pon lépett fel Tarpán, ahol ló­háton énekelt A Fejedelem című musicalből. A lánya is el­kísérte?- „Sűrű felhők közt egy csöppnyi rés, kevés. / Még­is ott bújik meg a vágyott éb­redés, / amíg hisszük a jót, a két rossz között, /amíg tá­vol jövőnk a múltból öntö­zött, / addig él e nép a Kárpá­tok között” - e szavakkal zá­rul a II. Rákóczi Ferenc éle­tét és az általa vezetett sza­badságharcot bemutató, A Fejedelem című musical, minden sora közel áll hoz­zám. Külön ajándék, hogy ezen a gyönyörű szép törté­nelmi helyszínen a lányom­mal, Lénával együtt léphet­tem fel.- Mióta énekelnek együtt?- Korán kiderült, hogy mennyire tehetséges, nyolc­évesen már kpzönség előtt állt. Gyönyörűen énekel, és nagyon örülök, hogy azt az utat választotta, amit kijelölt neki a Jóisten. Viszem ma­gammal ahová csak lejiet, na­gyon büszke vagyok rá. Pár hónapja jöttünk haza Ameri­kából, ahol az ’56-os emlékév alkalmából több helyen is fel­léptünk, nagy szerrel. Utá­na utaztunk le Tarpára, elké­pesztő, hogy milyen szívélyes vendéglátásban van részünk, ahányszor csak ott vagyunk. A nagyközség vezetésével már régóta óriási, megvaló­sításra váró terveink vannak.- Esetleg itt fogja megvalósí­tani évtizedek óta dédelgetett álmát és színre viszi az Attila hun király című rockoperát?- Még az is elképzelhető. Attila a hunok legnagyobb királya volt, világbirodalmat épített ki, amely Közép-Eu- rópától a Kaszpi-tengerig, a Dunától a Balti-tengerig ter­jedt. Ahogy életével, úgy ha­lálával kapcsolatban is még mindig sok a kérdőjel. A da­rab Miklós Tibor nevéhez köt­hető, aki a Rock Színház ala­pítója volt, valamint rengeteg külföldi darabot fordított, köz­tük a Jézus Krisztus szuper­sztárt is, amelyben 1986-ban debütáltam. Az előadás ren­dezőjének Moravecz Leven­tét kérném fel, aki a Zrínyi Fotó: Kallus György 1566-ot és az A Fejedelem cí­mű rockmusicalt is írta és rendezte. Egy nagyon szép előadást szeretnék bemutatni.- Úgy tudom, hogy a lovas szín­ház ötlete alapvetően öntől származik. Hogyhogy más való­sította meg?- Ez egy hosszú történet, maradjunk annyiban, hogy valóban először én találtam ki és én énekeltem élőben lóháton, de mások ügyeseb­ben össze tudták hozni a dol­got, csak nem úgy, ahogy el­képzelem. Bubik Istvánnal és Szakácsi Sándorral kezdtem el megvalósítani a nagy ter­vemet, de sajnos már ők sin­csenek közöttünk. Nem adom fel, folyamatosan azon dolgo­zom, hogy a nevemhez köthe­tő színház egyedi és megis­mételhetetlen legyen.- Azt vallja, a magyar embe­rek génjeiben ott lapul a lovak szeretete. Ez mindig felszínre tud törni?- Sajnos lovas nemzet lé­tünkre egy időben szinte tel­jesen eltávolodtunk ezektől a csodálatos állatoktól, akik nélkülözhetetlen se­gítőkként éltek az őse­ink mellett. Ám ahogy új­ra felfedezzük a lovaglás vi­lágát és létrejött az új Nem­zeti Lovas Program, úgy tör felszínre ez a megmagyaráz­hatatlan szeretet és vonzó­dás a lovassportok iránt. Aki­nél megvalósul az áttörés, az egész életében nem tud majd elszakadni a lovaktól. Erre az útra próbálom meg az embe­reket, a gyerekeket visszave­zetni: térjünk vissza a múl­tunkhoz, tiszteljük az ősein­ket és a származásunkat.- Jut eszembe: mikor járt utol­jára Erdélyben?- Az elmúlt húsz évben ren­getegszer jártam a csodás er­délyi tájakon, számtalan fel­lépés és kampány alkalmá­val. Most július 18-án példá­ul Déván mutatjuk be a Zrínyi 1566 című darabot. Erdély az érintetlen szépség, az ősi ér­tékek és az égig érő fenyvesek hazája. Arad, ahol soha nem hervad el a virág, mert min­dig van, aki visz, soha nem alszik ki a láng, mert min­dig akad, aki mécsest gyújt. Marosvásárhely, ahol lépten- nyomon a magyar történelem mérföldköveibe botlik az em­ber, ahol a magyar irodalom emlékhelyei szegélyezik az utat. Mindig meghatódom, ha Erdély földjére léphetek.- Ha jól tudom, édesapja Te­mesváron született, és a két világháború után még renge­teg mindenen keresztül kellett mennie. Erről mesélt önnek?- 1902-ben látta meg a nap­világot egy nagybirtokos ne­mesi család tagjaként. Gye­rekkorát Temesváron, majd „Megijedek attól' amit; Iátoké

Next

/
Oldalképek
Tartalom