Somogyi Hírlap, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-08 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 27. szám

I Aki nem ismeri a saját kor­látáit és a víz szabályait, ha­mar bajba kerülhet. Bagyó Sándor, a Vízimentők Ma­gyarországi Szakszolgála­tának vezetője azt mondja, már csak ingerülten tud be­szélni arról, mennyire meg­gondolatlanok az emberek a vizek környékén és a vízben. Fábos Erika FULLADÁS „Nem tudok higgad­tan beszélni ezekről a tragé­diákról, mert minden gyerek értelmetlenül halt meg, ezek közül mindegyik balesetet el lehetett volna kerülni - mond­ta Bagyó Sándor, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatá­nak elnöke. - Felfoghatatlan, hogy mekkora a felelőtlenség, és elkeserítő, hogy ezek szerint minden évben hiába beszélünk a veszélyekről, senki sem hall­gat ránk. Közel negyven ember fulladt az idei szezonban a ma­gyarországi vizekbe, és még csak nyár eleje van.” Bagyó Sándor azt mondja, nem érti, miért nem evidens, hogy ahol nincs fürdésre kije­lölt terület, ott veszélyes a víz­ben tartózkodni; hogy aki nem tud úszni, az nem megy mély vízbe; és hogy viharjelzés ese­tén életveszélyes a parttól akár látható távolságban is lenni. „Télen jól felöltözünk, hogy ne fázzunk meg, mivel nem tu­dunk repülni, nem ugrálunk ki magas helyekről, ha pedig nem tudunk úszni, nem me­gyünk olyan vízbe, amit nem ismerünk, vagy ahol azt felté­telezzük, hogy elmerülnénk, és minden olyan vízről ezt fel­tételezzük, amit nem isme­rünk - sorolja Bagyó Sándor.- Tragikusnak tartom, hogy a természetes élőhelyek veszé­lyeiről nem beszélnek a szü­lők a gyerekükkel.” Nem a lelkiismeretre kell hallgatni A vízimentő szerint csak ad­dig szabad merészkedni, amíg az úszástudás engedi. De nem­csak a fürdőzőkre, azokra is vannak aranyszabályok, akik segíteni akarnak, ha valaki bajba jutott. Első számú sza­bály, hogy ha valaki nem gya­korlott vízimentő, nem sza­bad a közelébe menni és érint­kezésbe kerülni a fuldoklóval, mert ő is meg fog fulladni. Fia valaki bajba jutott embert lát a vízben, csak akkor segítsen, ha ezt a partról meg tudja tenni, vagy ha van egy olyan eszköz- gumimatrac, csónak, evező -, amibe kapaszkodni tud a ful­dokló úgy, hogy a saját bizton­ságát nem veszélyezteti. A pá­nik ugyanis egy átlagos terme­tű 10 éves gyerekből is olyan erőfölényt képes kihozni, ami­vel egy erős fizikumú felnőtt férfi sem bír el. A fuldokló lo­gikátlanul, félelmében cselek­szik, ami kiszámíthatatlan. 90 centis vízbe is fulladtak már bele „Amellett, hogy eszközt kell használni, fontos, hogy ha le­het, próbáljuk lenyugtatni a fuldoklót, hangosan, nyugod­tan, érthetően és egyértelműen kommunikáljunk vele - mond­ta Bagyó Sándor. - Ismerek olyan esetet, hogy valaki 90 centis vízbe fulladt bele a páni­kolás miatt, pedig csak le kel­lett volna tennie a lábát. Aki bajba jut, legfontosabb, hogy próbáljon nyugodt maradni, ha nem tud mást, egyenlete­sen lélegezni, lebegni a víz fel­színén, ha van a közelben bár­mi, akkor kapaszkodni. Mond­hatom, hogy ha valaki örvény­be kerül, menjen a mélyére, és ahol a legkisebb a szívóhatás, ússzon ki, de aki nem tud jól és biztosan úszni, annak ez az in­formáció semmit nem ér. Ez pe­dig a kulcs: aki nem tud úszni, nincs keresnivalója olyan víz­ben, ahol nem ér le a lába.” 400 méter 8 perc alatt Bár egyre népszerűbb a fia­talok körében, vízimentő csak abból lehet, aki több úszásnem­ben is biztosan és jól úszik, be­töltötte a 16. életévét és sikerrel elvégezte a szakszolgálat tanfo­lyamát. A jó úszás egyébként azt jelenti, hogy a jelölt 400 mé­tert 8 perc alatt teljesíteni tud, és képes hátúszásban is kitar­tóan, gyorsan haladni. Mégpe­dig mert a vízben ez a testtar­tás kell a mentéshelyzetben. „Ezt egy kilencnapos trénin­gen tanítjuk meg a vízimen­tőknek, tehát nem elég beszél­ni róla és kipróbálni, mert biz­tos működik - mondta Bagyó Sándor. - Ráadásul nálunk csak azok mehetnek éles hely­zetbe, akik évente megújítják a vizsgájukat. Nem elég ugyan­is, hogy valaki egyszer meg­tanulta, vagy van gyakorlata, mert ha például hízott 20 kilót és már nem elég fitt, nem megy semmire a tudásával.” A józan paraszti ész elég A legtöbb vízi baleset meg­előzhető lenne a szabályok be­tartásával és józan paraszti ésszel. A természetes vizeknél ak­kor. garantálhatja egy szülő vagy kísérő a gyermekek vé­delmét, ha pontosan felméri, milyen a vízbiztonságuk, is­mert fürdőhelyet választ, vagy a gyerekek vízbe engedése előtt kiismeri a mederviszo­nyokat. Az is visszatérő hiba, hogy viharban a hajókon nincs a le­génységen mentőmellény, de a kisgyermekekre sem adnak, holott azonnal, akár már az autóból úgy kellene kiszállni. Amint egy kikötő vagy mély víz közelébe érnek, szükség van rá, életeket lehet menteni ezzel az olcsó eszközzel. Országos kampány kellene A Vízimentők Magyaror­szági Szakszolgálata orszá­gos kampányt sürget a gyere­kek védelmében. Bagyó Sán­dor azt mondta: a legtöbb ví- zimentő-egyesület minden év­ben felvilágosítást tart és min­den kommunikációs csator­nán keresztül igyekszik elérni az embereket, mégis ugyan­azok az egyszerű, elkerülhe­tő hibák vezetnek a tragédiák­hoz. A szakszolgálat szerint egységes, jó, országos kam­pány kellene, a biztonsági öv használatának mintájára. Nem csak az úszógumi lehet megoldás Németországban már elter­jedt eszköz a Restube. Ez a kis­méretűre összehajtható, övvel ellátott csomag a veszély pil­lanatában zsinórral megránt­ható és pillanatok alatt felfú­vódik. A speciális „légzsák”, egy német szörfös találmá­nya azoknak, akik szabadon, de biztonságban akarnak mo­zogni. Németországban egy év alatt hatvanezer darabot adtak el belőle. Bagyó Sándor szerint az idei tragédiák mindegyike elkerülhető lett volna ezzel az eszközzel, ha a fürdőzők hor­danák, ezért igyekeznek nép­szerűsíteni. A magyar, a lengyel és a cseh király hatalmas ünnepséget tartott vendégeinek FESZTIVÁL Immár 33. alkalom­mal rendezik meg a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokat, három napon át királyok, ne­mesek, udvarhölgyek, lovagok és zenészek népesítik be Vi- segrád utcáit. Amikor Károly Róbert 1335-ben találkozóra hívta a cseh és a lengyel ural­kodót, a magyar király hatal­mas ünnepséget tartott a ven­dégek és kíséretük tiszteleté­re. Ennek a kiemelkedő ese­ménynek állít emléket a Viseg- rád történelmi városrészeiben rendezett szabadtéri fesztivál. Magyarország legnagyobb kö­zépkori hagyományőrző ren­dezvényére, a Visegrádi Nem­zetközi Palotajátékokra július 7. és 9. között várják az érdek­lődőket. Aki július második hétvégé­jén a városba látogat, csaknem 700 évet utazhat vissza az idő­ben, ugyanis Európa csaknem 10 országából közel 1000 fellé­pő és még ennél is több korhű öltözetet viselő hagyományőr­ző látványában gyönyörködhet. A fesztivál csúcspontja ezút­tal is a három király lovagi tornája lesz, amelyre a fesz­tivál három napja alatt 10 al­kalommal kerül sor a királyi palota eredeti lovagi tornapá­lyáján. A lovagi tornákon Eu­rópa legjobb hagyományőrző csoportjai mutatnak be csa­tajeleneteket, lovas és gyalo­gos küzdelmeket, solymász-, íjász- és táncbemutatók, vala­mint történelmi íjászverseny és kosztümös sakk kápráztat­ja el a nézőket. A lovagi tornák mellett a vá­rosban több mint 100 prog­ram várja a látogatókat a ren­dezvény ideje alatt. A szabad­téri színpadon koncertek, kö­zépkori táncbemutatók, komé­diás előadások és gyermek­bábszínház várja a közönséget naponta 9 és 18 óra között, va­lamint több mint 100 árus kí­nálja majd portékáit a város kézművesvásárrá alakuló fő­utcáján. A forgatagban egész nap utcazenészek és komédiá­sok szórakoztatják a vendége­ket, valamint az elmúlt évek­hez hasonlóan kézművesmes­terek bemutatóit is láthatják majd az érdeklődők. Szombaton az esti fáklyás lo­vagi tornák után a Királyi Bor­udvarban hajnali 2 óráig tart a vigasság, további koncertek és táncház várja a mulatni vágyó vendégeket. Igazi különleges­ségnek ígérkezik a hangulatos platánsoron a V4 utca, ahol a visegrádi együtt­működés országai mutatkoznak be. A Visegrádi Nemzetközi Palota­játékok keretében két napon keresztül idén is bepillanthatunk Mátyás ki­rály rekonstruált magánkony­hájának rejtelmeibe, középko­ri táplálkozási kultúrát kuta­tó régészek tartanak bemuta­tókat a több száz évvel ezelőtt használt nyersanyagokról és ételkészítési praktikákról. A fesztivál látogatói a napi­jeggyel megtekinthetik a kirá­lyi palota és a Salamon-torony kiállításait, az ott zajló sokszí­nű programokat, valamint a Borudvar, a szabadtéri szín­pad, a vásár és a városi park programjait. A lovagi tornák­ra külön belépőjegy szól. A lá­togatók számos jegyvásárlá­si kedvezménnyel élhetnek: a lovagi tornákra szóló elővételi jegyet és bérletet, valamint az előre bejelentett, csoportos je­gyet vásárlók számára térítés- mentesen biztosítják a napije­gyet a szervezők. Ugyanez vo­natkozik azokra is, akik menetrend szerinti szárnyas­vagy Kis-Duna-ági kirándulóhajó-já­rattal érkeznek a Visegrádi Nemzetközi Palota­játékokra. A fesztivál ideje alatt a város területén ingye­nes a parkolás a városi fenn­tartású parkolókban. A fesztivál mára jelentős lá- togatottságú nagy rendezvén­nyé nőtte ki magát, amely al­kalmas arra, hogy nemzetközi szinten is ráirányítsa a figyel­met a magyar és egyben az eu­rópai kultúra fontos történelmi helyszíneinek egyikére. MW Szárnyas- hajóval is érkezhetünk Hét évszázados hétvégi időutazás Visegrádon

Next

/
Oldalképek
Tartalom