Somogyi Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-24 / 145. szám
12 TÖRTÉNELEM 2017. JÚNIUS 24., SZOMBAT HÍREK Technikatörténeti ritkaságot találtak LELET Feltárták egy figurális bronzalakokkal gazdagon díszített, mintegy 1700 éves négykerekű luxus utazókocsi maradványait az egykori aquincumi villaövezetben, a Csillaghegyi Strandfürdő területén. A kocsi és a mellé leölt fogatos lovak maradványai között megtalálták a jármű hátoldalát díszítő tíz bronzszobrot, a kocsi ülését és felépítményét is. A sírból 400 vasalás és bronzdíszítés került elő. MW Elszállítják az emlékműveket Ötször jelölték Nohei-békedíjra, végül egyszer sem nyerte el Királyok mellé temették Apponyi grófot Bontják a szovjet szobrokat SZIMBÓLUM A lengyel parlament alsóháza (szejm) csütörtökön megszavazta a kommunizmus és más totalitárius rendszerek nézeteinek terjesztését tiltó törvény módosítását, amely elrendeli a szovjet korszakban emelt emlékművek lebontását, köztük a Vörös Hadsereg tiszteletére emelt emlékművekét is. A szakértők az ország területén legalább 469 ilyen emlékműről tudnak, közülük mintegy 250-et emeltek a Vörös Hadsereg tiszteletére. MW Egy falusi pajtában találták meg Apponyi Albert gyász- hintóját, ami iparművészeti remekmű is egyben. A járművet most először állítják ki. Pataki Tamás kozpontiszertfesztoseg@mediaworks.hu ÁLLAMFÉRFI A világ egyik legnagyobb gyászhintóját, a felújított Apponyi-hintót mutatják be a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a Múzeumok Éjszakáján. Az 5,5 méter hosszú és 4 méter magas hintó minden darabja eredeti, ezért a jármű ipartörténeti szempontból is fontos. A fekete, barokkos jármű 1928-1932 között készült, a fővárosnak azért volt rá szüksége, hogy az állami dísztemetésekre megfelelő hintó álljon rendelkezésre. Noha nem a gróf temetésére készült, de róla keresztelték el, mert 1933-ban elsőként az ő temetésekor használták. Apponyi temetése után is elővették néhány alkalommal, majd hosszú időre eltűnt, és csak az 1960-as évek elején került elő, állítólag egy falusi pajtában találtak rá. Ezután a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum tulajdonába jutott, és azóta egyik raktárában őrizték. A hintót még sohasem állították ki, most lehet először látni, fél év alatt, 8 millió forintból restaurálták, és a műtárgy számára épített, szigorú műtárgyvédelmi szabályoknak megfelelő üvegpavilonban helyezték el. Apponyi gróf 1933. február 7-én hunyt el, Genfben. A dualizmus korának nagy formátumú politikusát a róla elnevezett 1907. évi oktatási törvényről és az 1920-as párizsi diktátumon részt vevő magyar békedelegáció vezetőjeként ismerjük. 1870 és 1933 között tagja és egyik jeles szereplője volt a magyar ország- gyűlésnek, hosszú évtizedeken át különböző parlamenti pártok vezéralakjaként lépett fel, kiemelkedett szónoki képességével. Ötször jelölték Nobel-békedíjra, de végül nem nyerte el a kitüntetést. A sok nyelven beszélő, mesteri szónok minden tudását latba vetette, hogy Magyarországnak is kedvező békekötést harcoljon ki, de 1920. január 16-i híres beszédében hiába érvelt mesterien az ezeréves magyar állam egysége mellett, a nagyhatalmak döntését már nem befolyásolhatta. Ezután is fáradhatatlanul küzdött Magyarország igazságáért, a párizsi diktátum revíziójáért, 1923 őszén amerikai körútra indult, és a térség gondjainak ismertetése mellett a magyar ügyet is népszerűsítette, majd elvállalta Magyarország népszövetségi fődelegátusi pozícióját. A világszerte tisztelt politikus utolsó leheletéig a nemzetét szolgálta. Halálhíre megdöbbentette a magyar embereket, hiszen nagy politikusuk és apafigurájuk halálával a nemzeti nagyság egy fejezete is végképp lezárult. A rádió, az esti és a másnapi újságok hosz- szan méltatták az elhunytat. Népszerűségét az is jelzi, hogy sok helyütt minden külön rendelet nélkül kitűzték a gyászlobogókat. Február 11-én hozták haza a koporsóját, a vonat megállt Bécsben, Gróf Apponyi Albert Fotó: MW és Engelbert Dollfuss osztrák kancellár is lerótta kegyeletét. A szerelvény este 10 óra tájban érkezett meg a Keleti pályaudvarra. Itt körülbelül 16 000 fős tömeg gyűlt össze, megjelent Horthy Miklós kormányzó, a MÁV elnöke, a társadalmi egyesületek, intézmények, pártok vezetői, a kormány és Budapest vezetői is. A koporsót éjfél körül az Országház kupolatermében ravatalozták fel, amelyet az elkövetkező két napban a nagyközönség számára is megnyitottak. Február 14-én volt a temetés, az állami gyász jeléül aznapra bezárták Budapest minden üzletét és az ország iskoláit. A kupolateremből a gyászhuszárok kihozták a koporsót és az ébenfa hintóba tették. Királyi pompával és megrendí- tően szép szertartás szerint indultak el az Országház elől. A menet élén haladt a hazai vezető elit színe-ja- va: a díszesen faragott', hatlovas halottaskocsi előtt lovas rendőrök, iskolai küldöttek, bajtársi egyesületek, egyéb intézmények küldöttei, rendőrzenekar, keresztvivők, papi kísérettel és rendjelvivők- kel Mikes János szombathelyi püspök haladt, a halottaskocsi után a gyászoló család, Horthy Miklós kormányzó, majd világi és egyházi előkelőségek, politikusok, nemzetközi diplomaták sora. A mintegy másfél kilométer hosz- szú temetési menet a Lánchídon át a Várba ment, a Szent- háromság térre. A gyászszertartást Mikes János püspök folytatta le, Apponyit a Mátyás-templom kriptájába, királyok mellé temették. A ravatal az Országház kupolatermében Tizenhatezren kísérték a gróf koporsóját A teljes politikai elit elment a szertartásra Fotók: MW Gombászás közben bukkant az aranytárgyra Páratlan értékű lábvért Kaukázusi ősmagyarok nyomában A kommunisták kegyeiért öletett RÉGÉSZETTöbbmint 100 grammos bronzkori arany lábvértet talált egy helybeli Szeged határában gombászás közben. A helyszínen a szegedi Móra Ferenc Múzeum régészei megtalálták a leletegyüttes egyéb töredékeit is. Korábban Magyarország területén még soha nem fedeztek fel bronzkorból származó arany lábvértet. A páratlan értékű vértet a korszak nagyon befolyásos, erős embere birtokolhatta. A szakértők szerint a mostanihoz hasonló értékű régészeti leletet utoljára a húszas években találtak, amikor Móra Ferenc irányításával feltárták a nagy- széksósi aranyleletet. A minap megtalált arany lábvértet a késő bronzkor folyamán, körülbelül 3000 éve rejthették el a földbe. A késő bronzkori lábvért formája és díszítése alapján valószínű, hogy a Krisztus előtti 12. és 9. század közötti időszakra keltezhető - ami nagyjából a trójai háború időszaka. A lábvért használata - V. Szabó Gábor, az ELTE Régészettudományi Intézetének adjunktusa szerint - a Krisztus előtti 14. századtól kezdett elterjedni, ilyet csak a harcosok elitje viselt, ám azok bronzból készültek. Európában mintegy 30-35 bronz lábvértet találtak, tízet Magyar- ország területén. Az arany lábvértet valószínűleg szakrális szertartás közben áshatták el, mivel összehajtogatták és bevagdalták, hogy ne lehessen használni mindennapi célokra. A bronzkori lelet Fotó: MTI Hasonló formájú, bronzból készült lábvérteket használtak a késő bronzkor időszakában. A Szeged határában előkerült darab azért különleges, mert a Dunától keletre eddig egyetlen hasonló tárgyat sem ismertünk. Az ehhez hasonló védőfelszerelések az akháj kultúrában alakulhattak ki. A szakértők úgy vélik, hogy a bronzkorban sem a korabeli Közel-Keletre, sem Közép-Eu- rópára nem volt jellemző ez a fajta védelmi eszköz. Ha a görög félszigeten kívül kerül elő, akkor következtetni lehet a két kultúra közötti erős kereskedelmi kapcsolatokra. A freskókról és a kerámiai ábrázolásokból arra lehet következtetni, hogy a legtöbb ilyen lábvért vászonból, bőrből vagy egyéb fémből készült, a jól megmunkált, nemesfém lábvérteket az elit és a nagyon gazdag harcosok használhatták. A következő hónapokban a múzeum és az ELTE szakemberei elkezdik tudományosan kutatni és restaurálni a műkincset. MW HONFOGLALÁS Újabb sikeres expedíción volt az M. Lezsák Gabriella és Gáli Erwin régészből, valamint Avar Ákos orientalistából álló kutató- csoport, amely idén május 15. és június 3. között kutatta a honfoglaló magyarokhoz köthető régészeti leleteket a Kaukázus északi előterében. A kutatóút során megnézték a Kabard-Balkár Köztársaság, Adigeföld és Ingusföld, illetve a Kubán-vidék és a Sztavropoli- hátság nagyobb múzeumainak és régészeti gyűjteményeinek anyagát. A dokumentációs munka eredményeként Cserkeszk, Majkop, Nazrany, Krasznodar, Gelendzsik, Kiszlovodszk, Pjatigorszk és Sztavropol városában 1000 tárgyfotó mellett eddig közületien 8-11. századi leletanyagot is dokumentálhattak. A leletek között a palmettadíszes aranyozott ezüst öv- és lószerszámdíszek, szablyákés ékszerek jelzik, hogy a térség része annak a kultúrkörnek, amelyhez a honfoglaló magyarok is tartozhattak. MW VÉRFÜRDŐ A múlt hétvégén megemlékeztek a prero- vi mészárlás áldozatairól a közép-morvaországi tragédia helyszínén. 1945 júniusában Prerov mellett Karol Pazúr cseh gyalogezredi parancsnok elrendelte 260 német, magyar és szlovák civil meggyilkolását, hogy tisztára mossa a világháborúban be- sarazott múltját és elnyerje a csehszlovák kommunista hatóságok rokonszenvét. Ez sikerült is neki: noha 1949-ben húszévnyi börtönre ítélték Pazúrt, egy év múlva már kiszabadult Klement Gottwald közkegyelme által. Az áldozatok többsége dobsi- nai volt. 1945. június 18-áról 19-re virradó éjjel a prerovi vasútállomáson egy civil és egy katonai vonat találkozott. Az 1944-ben a szudétanémet vidékre kitelepített és ott dolgozó kárpáti németek hazaigyekvő családjait szállító szerelvény dél körül érkezhetett meg a prerovi vasútállomásra. Itt vesztegelt egy korábban érkezett katonavonat is, amely a Ligetfaluban állomásozó 17. csehszlovák gyalogezred katonáit szállította vissza Prágából Szlovákiába. Karol Pazúr, a gyalogezred parancsnoka korábban a Hlinka-gárda félkatonai, Hitler-párti alakulat tagja volt. Azt mondta katonáinak, hogy a civil németek háborús bűnösök, ezért meg kell őket büntetni. Katonái az utasokat a Svéd-sánc néven ismert dombhoz vitték, és ott tarkón lőtték őket, majd egy nagy gödörbe hántolták el a tetemeket. 120 nő, 72 férfi és 75 gyermek esett a mészárlás áldozatául - áll a Felvidék.ma beszámolójában. Bár az eseményt elkezdték kivizsgálni, a kommunizmus idején ez tabutémának számított. A borzalmakról objektív módon csak 1989 után szerezhetett tudomást a közvélemény. MW Hetvenöt gyermeket gyilkoltak meg 4 I *■ t
