Somogyi Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-20 / 141. szám

2017. JÚNIUS 20., KEDD 14 SPORT Hamarosan újraélednek a vitorlás legendák a hagyományos tókerülő versenyen Több mint hatvan évet vártak egymásra a Balaton hercegnői Július hatodikén reggel kilenc órakor rajtol el Európa legnagyobb tókerülő versenye a Balatonon. A tavalyi, a 48. Erste Kékszalag World Nagydíjon közel négyszázötven hajó indult el Fotó: MW Balogh György kormányzásá­val. A második testvér 1950- ben Big Boy néven kezdte életét. Eredetileg Tüske Jenő rendelte, persze már nem az övé lett. A hajót tengeri kivi­telben fejezték be, kétárbo- cosra építették, és egy 50-es cirkálóval (Bounty) együtt a Közel-Keletre akarták expor­tálni. Ám szállítás közben a kommunista államvédelmi hatóság lecsapott. A hajókat lefoglalták, a legénységet le­tartóztatták azzal a koholt váddal, hogy a csörlők, vere­tek aranyból öntöttek. Ez per­sze nem volt igaz. A 75-ös a pártüdülőhöz került dicste­len módon, a dicső Győzelem néven. Csak sétavitorlázás­ra használták - írják emlé­kezésükben a szervezők. Ké­sőbb - amikor már a feldara­bolását tervezték - vitorlázók közbenjárása révén védett műemlék lett, majd Füredre került. Ekkor kapta a Siroc­co nevet. Később Izsák Szabolcs olim­pikon, Kékszalag-győztes vi­torlázó mentette meg a szövet­ségi telepen a kerítés mellett •árván korhadó szépséget. Ala­pítványt hozott létre, és mű­anyag bevonattal ellátva a tes­tet megoldotta, hogy a Sirocco újra vízre szállhasson, Sajnos, a nagyszerű versenyző nem él­hette meg, de a Sirocco végül 1993-ban végre versenyhajó Ez a két csodás balatoni nap a magyar vitorlássport legnagyobb ünnepe Pontosan tizenöt nap múl­va rajtol Európa legnagyobb tókerülő vitorlás versenye, a Kékszalag, melynek 1934 óta íródó története bővelke­dik olyan eseményekben, amelyek a résztvevő hajók­hoz, vitorlázókhoz kapcsolód­va együtt teremtik legendává a magyar vitorlázás legimpo­zánsabb megmérettetését. Szűcs Tibor tibor.szucs@mediaworks.hu BALATON A 49. Kékszalag Ers­te World Nagydíj rajtjáig szin­te már csak két hét van visz- sza, az indulásig a szerve­zők folyamatosan idézik fel a legérdekesebb történeteket a verseny történetéből. Ilyen például annak a három gyö­nyörű hajónak a története, melyek az ötvenes években születtek, ám csak öt eszten­dővel ezelőtt versenyezhettek egymással. A magyar vitorlássport a Balaton legnagyobb és leg­szebb vitorlásaiként tart­ja számon a Nemere II, a Si­rocco és a Lillafüred „nővére­ket”. Amikor tervezték őket, a legmodernebb, leggyorsabb versenyhajóknak készültek, ám mire először együtt ver­senyezhettek, már klassziku­sokká, a Kékszalag megnye­résére esélytelen öreg hajók­ká váltak. Ám napjainkig a legnagyobb vitorlások a Bala­tonon, és a szakma, a hozzá­értők meglátása szerint máig a legszebbek is. A Nemerét 1942-ben rendel­te a Balatonfüredi Hajógyár­tól Márkus Antal textilgyá­ros. A hajó 1944 júliusában került vízre. Időközben még két megrendelés érkezett, így megkezdődött két testvéré­nek a gyártása is, de a másik két vitorlás már csak a hábo­rú után készülhetett el. 1946- ban és 1950-ben kerültek víz­re. A Nemere 18 és fél méter hosszú. Közel húszméteres ár­bocán olykor 250 négyzetmé­ternyi vitorla hajtja előre a 8-8 és fél tonnás kecses testet. A Nemere azért kapta a kettes (II) megnevezést, mert ugyan­ezen a néven már létezett egy A 49. Kékszalag Erste World Nagydíjat július 6. és 8. között rendezik, a sportág képviselői nem kevesebbet, mint azt ál­lítják, hogy a Kékszalag maga a balatoni vitorlázás. Egyesí­ti annak legnemesebb hagyo­mányait, és versenylehetősé­get nyújt a legmodernebb tech­nológiával felszerelt hajóknak. Résztvevői egyszerre küzdenek meg az ellenfelekkel és az ele­mek kihívásaival, két napon át egyszerre teszi próbára a vitor­lázni tudást, a kitartást és az akaraterőt. A Kékszalag a Bala­ton és a vitorlázás legkiemelke­dőbb ünnepe, s egyben a ma is meglévő 40-es cirkáló. Érdekes a történetében példá­ul, hogy a Nemerét 1950-ben Németh István, aki az Orszá­gos Társadalmi Vitorlás Szö­vetség elnöke is volt, a Bala­tonfüredi Vasas nevében jel­képes egy forintért bérbe vet­te a tulajdonosaitól, később a Balaton leggyorsabbja lett. 1955-ben, amikor a legendás, 57 évig fennálló 10 óra 40 per­ces időrekordot futotta, már zsinórban harmadik Kéksza­lagját nyerte, mindegyiket Né­meth István kormányzásával. Összesen ötször diadalmas­kodott. Első három győzelme után még 1959-ben Schmalz József vezetésével, majd jó né­hány évvel később, 1991-ben Magyar Vitorlás Szövetség leg­nagyobb eseménye. A Kékszalag versenyének távja légvonalban mintegy 160 kilo­méter. Persze a vitorlások nem egyenes vonalban teszik meg a távot: úgy navigálnak, hogy a lehető legrövidebb idő alatt cél­ba érjenek. A rajt- és célvona­lat a balatonfüredi kikötő előtt tűzik ki. Az első pályajel észak­keleti irányban, Balatonkene­se előtt található. Ezt elhagy­va a hajók a déli part legna­gyobb települése, Siófok felé haladnak. Innen a Tihanyi-szo­roson át hajózva a Balaton dél­nyugati csücskében Keszthely a következő állomás, ahonnét már újra északkeletnek, azaz visszafelé hajóznak a Balaton hosszában, hogy elérjék a bala­tonfüredi célt. A korabeli legjobb magyar ver­senyvitorlázók 1934-ben így fogalmazták meg az eredeti versenykiírást: „Egy 140-160 km-es navigációs verseny - a partok érintése nélkül - nagy figyelmet, hajós felkészültsé­get, vitorlázó tudást és egész embert kíván. Éppen ezekért a hajós erényekért óhajt a Hun­gária Yacht Club egy versenyt kiírni, melynek első díja a Ba­laton kék szalagja volna.” Ez­zel megszületett Európa leg­régebbi és leghosszabb távú vitorlás tókerülő versenye. A Kékszalagot a kor leglelke­sebb, legprogresszívebb ma­gyar versenyvitorlázói, Antal Miklós, Grofcsik János, dr. Tuss Miklós, dr. Keresztúry Gyula és barátaik találták ki a Hungá­ria Yacht Clubban. Az alapítók úgy döntöttek, hogy a tókerü­lőn bármilyen vitorlás hajóval lehessen indulni és győzzön a leggyorsabb, legkitartőbb. Az első Kékszalag 21 hajót felvo­nultató mezőnye 1934. július 27- én kora reggel rajtolt Balatonfü- redről. (forrás:kekszalag.hu) lett, melynek fedélzetén ismer­kedett meg a vitorlás verseny­zéssel. Később ő vette meg a Nemere II.-t. A hajót Dobó Pál műhelyében újítatta fel Cittel Lajos vezetésével. A munkála­tok végén egy olyan gyönyörű hajó szállt vízre, amilyen a Ne­mere addig soha nem lehetett. 2000-ben volt az ünnepélyes vízre bocsátás, és a Nemere II.-t méltán tarják azóta a Ba­laton ékkövének. A harmadik testvért, a Lilla­füredet évtizedeken át sétavi­torlázásra használták. Alacso­nyabb árboccal, nagy kabin­nal és vaskorláttal született. Azt mondják róla, úgy élt, dol­gozott a Balatonon, mint egy csúnyává maszkírozott, ron­gyokban járó, valójában gyö­nyörű hercegnő. A lassanként leromló ál­lagú hajót 2008-ig használ­ták ilyen dicstelen sze­repkörben. A Phoenix 1797 Alapítvány tulajdonába ke- rü Ive kelt új életre, szintén a Na- valia műhely és Cittel Lajos ál­tal. A Lillafüred testvéreitől el­térően nem lakkozott mahagó­ni testű, hanem fehérre festett, mert az anyaga fenyő. Ahogy a Sirocco is könnyebb a felújítá­sok óta a Nemerénél, úgy a Lil­lafüred még könnyebb. A három szépség öt eszten­deje, a 2012-es Kékszalagon, a legfiatalabb születésétől szá­mított hatvankettedik évben versenyezhetett először egy­más ellen. A Nemere II és legénysége a tavalyi versenyről Fotó: MW A Sirocco lenyűgöző kecsességéhez alig fogható más Fotó: MW A Lillafüred 2016-ban is meghódította a Balatont Fotó: MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom