Somogyi Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)
2017-06-17 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 24. szám
2017. JÚNIUS 17., SZOMBAT SZTORI 5 Az eredeti ruhát az angol származású, di; Párizsban dolgozó Charles Frederick Worth szalonjában készítették. A mester 1858-ban nyitotta meg a szalont. Worth a világ divat szakmájának meghatározó egyénisége volt. Szamos In resseg. uralkodócsalád dől go/tatott vele. III. Napóleon felesege. az európai divat egyik irányítója, Eugenia is A Worth dinasztia 1941 ig működtet te a híres műhelyt. A ruha csipkecsodáit a brüsszeli Van Lehel asszony készítette. „Amikor megtaláltuk a ruha maradványait Veszprémben, teljesen elkeseredtem. Ehhez az anyaghoz ugyanis ma már lehetetlen hozzájutni, annak pedig, hogy csak egy hasonSissiről az maradt fenn, hogy mindig fogyókúrázott, tornázott, titkos receptúra szerint készült pakolásokkal ápolta a haját és mindig feltűnően csinos volt. „Elég hiteles dokumentumot láttam már ahhoz, hogy biztosan állíthassam, Erzsébet nem a legújabb divatot követte - mondta Czédly Mónika. - Sokkal inkább magáévá tette, és csak a neki tetsző, az egyéniségéhez passzoló részleteket vette át. Nem volt túlzottan sok ruhája, nem pazarolt, megfontoltan tervezte meg a megjelenéseit.” Hétvégén Gödöllőn, nyáron Veszprémben látható a ruha Fotó: MW kor viselt ruhában ábrázolják a királynét. „A fotók és a fennmaradt diapozitívok mellé az akkori katalógusba azt írták: »így öltözve fogadta a királyné Bécs- ben 1866 évi január hó 8-án a magyar országgyűlés mindkét házának ...küldöttségét, a mely Ő Felségeiket meghívta Budára.« Ebből derült ki, hogy az a ruha egy díszmagyar volt, amit az alkalomra frissen készíttetett Erzsébet, de nem a koronázási öltözet. Arról az akkori magyar lapok azt írták, nehéz fehér selyem öltöny volt, amit gazdagon díszítettek ezüstvirágokkal, csipkével, gyémántokkal és hosszú uszállyal. Székely Bertalan pedig éppen ilyen ruhában ábrázolta Sissit. Márpedig ő szemtanúja volt a ceremóniának, hiszen megbízást kapott, hogy teljes történeti hűséggel örökítse meg a koronázáson részt vevő személyeket.” Az tehát, hogy nézett ki a ruha, hamar kiderült. Azt is ki akarták azonban nyomozni, hogy valahol fellelhe- tő-e. Korabeli iratokból tudták meg, hogy a királyné jótékonyságból az egyháznak ajánlotta ruháját. A gyémántokat visszaadta a kincstárnak, a ruhát pedig a veszprémi püspöknek, Ránolder lá- nosnak ajándékozta. Miseruhákat varrtak belőle. Volt miből, 46 méternyi drága hernyóselyem anyagot és 25 méternyi hímzett csipkét használtak fel hozzá. 150 éve, 1867. június 8-án koronázták magyar uralkodóvá Ferenc Józsefet és feleségét, Erzsébet királynét. Az évfordulóra elkészül Sis- si koronázási öltözetének hiteles másolata is. A ruhát négy éven keresztül kutatták, mire pontosan kiderült, milyen volt, és több mint egy évig varrták, díszítették - azt mondják, lenyűgöző lesz. Fábos Erika 'TÖRTÉNELEM „Tizenhárom évvel ezelőtt, a gödöllői kastély látogatása közben döbbentem rá, hogy mindig is az a kor vonzott a legjobban, amelyben Sissi élt, és tulajdonképpen gyerekkorom óta az ő ruháit rajzolgatom - mondta Czédly Mónika ruhatervező. - A családunk esküvői ruhákat varr 1880 óta. A királykisasz- szonyos ruhák tehát mindig is közel álltak hozzám. Azt azonban nem hittem, hogy akkor egy olyan úton indulok el, ami hosszú évekre ilyen komoly feladatot és ennyi örömet ad.” Czédly Mónika fotókkal és festményekkel kezdte a gyűjtőmunkát, majd korabeli újságokkal, levelekkel, dokumentumokkal folytatta, és egy történész, Pálinkás Patrícia is bekapcsolódott a kutatásba. Végigkövették a ruha teljes múltját. Levéltárakba, egyházi múzeumokba jártak, mire kiderült, a 150 évvel ezelőtti Emil Rabending-fényképek hiába emlegetik azokat koronázási fotóként, nem a koronázásAz eredeti Párizsban készült lót csináljunk, nem láttam értelmét. Le is tettem róla, mire a barátnőm talált egy gyártót, aki vállalta, hogy megcsinálja nekünk. Ezután varrás mentén szétszedtük a miseruhákat, és mint egy kirakós játékot, elkezdtük rekonstruálni a ruhát. Amikor ezzel végeztünk, szabásminta készült róla, majd hímzési terv és program. Csak a modellezés négy hónapot vett igénybe.” A varrás csak ezután következett. A csipkék elkészítésére Túrós Istvánná népi iparművészt kérték fel, aki a régi módszerrel verte a felrajzolt csipkét fél éven át napi 8-10 órában. A hímzéseket egy 26 éve ezzel foglalkozó cég készítette el. Az orgonavirág mintákat szintén az eredeti alapján rajzolták újra. A ruhára az eredeti 2500 gyémánt helyett kristályok kerülnek. A ruha tehát nemcsak a saját korában került egy vagyonba, hanem most is. Czédly Mónika elmondta: addig sem csüggedt, amíg nem sikerült megtalálni a koronázási ruhát. Menet közben ugyanis több ruha hiteles leírására és maradványaira bukkant, amiket el is készített. Sissi öltözeteiből már 12 különbözőnek megvarrta a másolatát. Ezeket Németországban, Ausztriában és Csehországban is bemutatták, méghozzá a legrangosabb Sissi-múzeumokban. A mostani ruhára is nagy az érdeklődés, de egyelőre csak itthon lehet megnézni, most hétvégén Gödöllőn, a nyáron pedig Veszprémben. A citrom, a csokoládé és a vanília az örök favorit Túrós és sós ízű az év fagylaltja CSEMEGE Eszenyi Ferenc készítette idén Az év fagylaltját, a mascarponés túrókrémet ka- ramellel. A balmazújvárosi Centrum fagyizó vendégei már most megszerették az új ízt, igaz, még mindig a hagyományos fajtákból vesznek többet, a citrom, a csoki és a vanília az örök favorit. Eszenyi Ferenc gépésznek készült, aztán harminc évvel ezelőtt úgy döntött, inkább fagyigépekkel akar foglalkozni. Egy NDK-s lágyfagyis szerkezettel kezdte, és három év alatt keresett is annyi pénzt, hogy valóra tudta váltani, amit eltervezett: főtt fagylaltot, különleges ízekből. Azt pedig, hogy az évtizedek alatt a mesterséget is jól kitanulta, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elmúlt öt évben 12 érmet nyert a fagylaltjaival. „Kiss Edina kollégámmal 16 éve dolgozunk együtt, és amikor egy új kreáció készül, mindig közösen alkotunk - mondta Eszenyi Ferenc. - Rendszerint meghatározunk egy alapanyagot, és elkezdjük tesztelni, A nyelvújítók is szerették Az első „igazi" fagyit a szicíliai származású Francesco Procopiónak tulajdonítják. Magyarországra a fagylalt osztrák közvetítéssel került a 18. században, és az 1900- as évek elején már minden szakácskönyvben szerepelt a receptje. A nyelvújítás is törődött a fagylalttal: sokan hideg nyalatnak is hívták. hogy mik azok az ízharmóniák, amelyekkel tökéletes lehet. A mostani győztes mascarponés túrós is így született. Ilyenkor két-három hét is beletelik, amíg csak ezzel az egy fagylalttal törődünk, hogy olyan tökéletes legyen, amilyen csak lehet. Amikor mi már elégedettek vagyunk, jön a teszt, kitesz- szük a pultba, és a vendégek visszajelzései alapján eldől, jó munkát végeztünk-e. Ez a túrós már most a kedvencük.” A fagylaltot valószínűleg először a kínaiak ismerték, több ezer éves feljegyzések is vannak erről. Azt is tudjuk, hogy a történelem sok híres alakja volt fagylaltkedvelő, így például Nagy Sándor a katonáinak szolgáltatta fel a jeges édességet élénkítő hatása miatt, Hippokratész a betegeinek ajánlotta gyógyírként, Néró császár több száz kilométerről is képes volt jeget hozatni a különleges édesség elkészítéséhez. Az évszázadok során persze sokat változott a technológia és a divat is. Most éppen a főzött, minőségi fagyik a tren- dik, amelyekben az ízeket tekintve van egy kis csavar. „Naponta 24-28-féle ízt kínálunk, a tapasztalat pedig az, hogy az egyszerű ízek még mindig nagyon fogynak. A citrom, a csoki és a vanüia örök kedvenc, de azokat a különlegességeket is értékelik a vendégeink, amikkel minden évben igyekszünk feldobni a kínálatot, vagy versenyre megyünk. Évek óta sláger két korábbi győztes fagyink is.” Fábos Erika HIRDETÉS lakáskultúra Megjelent a Lakáskultúra Otthon, dekoráció, kert, életmód: ‘mindez egy helyen! t . |í|:| Megújult taskultura.hu ’ tóvéjtárajkba,t e^házji múzeum okfe| já£t % ruhatejvpző,. ho^ hitele^ ■ ■■■■■> ■ > | Ali ■» Am Au* ii Milliókból varrtak ujrai $i§sij ■ i ^g> ' •# S* ■ i ^ m» koronazasil öltözéket; Nem volt divatbolond a királyné
