Somogyi Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-13 / 135. szám

2017. JÚNIUS 13., KEDD BELFÖLD-KÜLFÖLD 0 Az oktatási törvény módosítása a szakemberek kérésére történt hírek A kormány igyekszik korrigálni a bolognai rendszer hibáit Fotó: Shutterstock Korábban kezdik a védőnői szűréseket 2013 és 2016 között ötezer­rel nőtt a tanárok száma - jelentette ki Palkovics Lász­ló oktatási államtitkár, aki azt is cáfolta, hogy a közok­tatási törvény módosítása hátrányosan érintené a beil­leszkedési, tanulási, maga­tartási nehézségekkel küz­dő gyermekeket. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu OKTATÁS Azok az oktatási szakértők, akik Taigetoszról beszéltek, valószínűleg nem ismerik pontosan, mi történt annak idején azon a bizonyos spártai hegyen - reagált Pal­kovics László oktatási állam­titkár egy lapinterjúban azok­ra a kritikákra, amelyek sze­rint több tízezer gyermek ke­rül hátrányos helyzetbe egy törvénymódosítás miatt. Az új jogszabály megszünteti a tan­tárgyi felmentést azoknál a beilleszkedési, tanulási, ma­gatartási (BTM) nehézségek­kel küzdő gyerekeknél, akik 2018-tól kezdik az első osz­tályt. Hozzátette: az ellenzék már megint beviszi a politikát egy szakmai vitába. Az állam­titkár bírálta az ellenzéket amiatt is, hogy „belekever­ték a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeket is a történet­be, holott őket nem érinti a tör­Cáfolta a BTM-es szabályozás­sal kapcsolatos bírálatokat la­punknak adott hétvégi interjú­jában Mosányi Emőke, a Fővá­rosi Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója. Elmondta: a szak­mai szervezetek 10 éve vártak a módosításra, amely pont azt akadályozza meg, hogy az érin­tett gyermekek kilátástalan helyzetbejussanak. A szakem­ber részletesen ismertette azo­kat az érveket, amelyek azt tá­masztják alá, hogy egyes men­tességeket ki lehetett volna kü­szöbölni. Ezek hátrányt okoz­nak a gyermekek későbbi pá­lyáján, egy olyan zsákutcába kerültek, ami sokaknak lehe­tetlenné tette, hogy teljes ér­tékű emberek legyenek. Szep­tembertől a védőnők már há­roméves korban megkezdik azt a szűrést, amit korábban öt­éves korban indítottak el. Hoz­zátette: „Ha időben adjuk meg a segítséget, ezek a problémák nem fognak egymásra rakód­ni, fokozódni, így nem fordulhat elő, hogy behozhatatlan lema­radással kell szembenéznünk, amikor már rákényszerülünk a mentesítésre, amivel valójá­ban semmit sem oldunk meg.” A minél korábbi beavatkozás­sal azt szeretnék elérni, hogy a nehézséggel küzdő BTM-es ta­nulók esetében szükségtelen­né váljon a mentesítés. vény”. Palkovics László han­goztatta: „Az említett változ­tatást a szakemberek kérésére tettük meg. A hozzáértők sze­rint azon gyerekek, akik nem kaptak érdemjegyet, azokkal sok esetben már nem is fog­lalkoztak rendesen.” Palkovics László azt is el­mondta, hogy azért hiányoz­nak a szaktanárok a magyar oktatási rendszerből, mert elhibázott volt a szocialis­ták alatt bevezetett bolognai rendszer, amit a kormány fo­lyamatosan korrigál. Ismer­tette, hogy 2010-hez képest 552 milliárd forinttal többet költ a kormány oktatásra, jö­vőre a köznevelés mintegy 71 milliárdos többletet kap. Az államtitkár arról is be­szélt, hogy a tanári szakma megítélése egyre jobb, egy­re több gyerek szeretne ta­nár lenni. Hozzátette: 2013 és 2016 között ötezerrel nőtt a ta­nárok száma. A CEU-tüntetések kapcsán hangsúlyozta, az ügyet nem a magyar kormány generál­ta, hanem a Soros-egyetem. Egyébként a napokban pub­likálták a brit QS World Uni­versity Rankings 2017/2018- as listáját, ahol a hazai egye­temek közül a Szegedi Tudo­mányegyetem került a legelő­kelőbb helyre, a CEU egyálta­lán nem szerepel a legjobbak között. Lezuhant a vadászrepülő HADGYAKORLAT Gyakorlás közben lezuhant hétfőn a román légierő egy MiG-21 Lancer típusú repülőgépe Romániában, a Fekete-ten­ger partvidékén, a Konstan- ca kikötővárost kiszolgáló Mihail Kogalniceanu repülő­tértől néhány kilométernyi távolságra. A pilóta katapul­tált. A gép a bolgár légierő­vel közösen szervezett Thra­cian Eagle 2017 hadgyakor­laton vett részt, leszálláshoz készülődött, amikor a pilóta súlyos motorhibát jelentett. A MiG-21-es a lakott térsé­gektől távol zuhant le. MW Puerto Rico amerikai lenne KONGRESSZUS Népszavazást tartottak vasárnap Puerto Ricóban arról, hogy a sziget- ország legyen végre hiva­talosan az USA tagállama, mert most társult állam, de gyakorlatilag inkább félgyar­mati sorban tengődik. A sza­vazók 93 százaléka szeret­ne USA-tagállamban élni (igaz, a szavazáson csak a jogosultak 23 százaléka vett részt, mert az ellenzék boj­kottra szólított fel). A nép­szavazás eredménye senkit nem kötelez semmire: Puer­to Rico tagállam státuszáról egyedül az USA Kongresszu­sa dönthet. Ha úgy határoz, hogy nem hoz törvényt a szi­getország tagállamosításá­ról, minden marad a régi­ben. MW Alacsony részvételi arányok Európában Brit kormány alakult, Macron ismét az élen Duda elnök népszavazást írna ki a betelepítésről Fotó: AFP Lengyel referendum a kvótarendszerről Magyar tankokkal riogat a brüsszeli lap EU A Brüsszelben megjelenő, Politico című lap véleményro­vatában megjelent írás szerint a „jogállami normák felrúgá­sát a szavazati jog felfüggesz­tésével szankcionálni nem tű­nik eredményre vezetőnek”. A publicista ehelyett a né­met javaslatot ajánlja, azaz szerinte meg kell fontolni az EU-s alapokhoz való hozzáfé­rés letiltását azon országok­nak, amelyek „nem tartják be a jogállami normákat”. A cikk szerint Lengyelország és Ma­gyarország is húzza az időt az ismétlődő brüsszeli figyel­meztetések ellenére, sőt Or­bán Viktor még ki is neveti a Véleménycikkben ekézi a szerző Magyarországot liberális „szépfiúkat”, úgysem mernek cselekedni. Az írás megállapítja: jobb lenne, ha az EU a pénzcsapokat zárná el. Valószínűsíti azt is: Len­gyelország és Magyarország már megegyeztek, hogy egy­mást védve a szankciók ellen szavaznak a testületben, s ez­zel megakadályozzák a bünte­tőintézkedéseket. De vajon ha tankok gördülnének ki az ut­cára és a katonaság átvenné a hatalmat, akkor a bizottság megvárná mind a 27 EU-tag- ország véleményét, mielőtt be­avatkozik? - teszi fel a provo­katív kérdést a Politico. MW VÁLASZTÁS Megalakult az új, kisebbségi brit kormány a Konzervatív Párt vezetésével, amely a legnagyobb észak-ír­országi lojalista erő, a Demok­ratikus Unionista Párt (DUP) frakciójával együttműköd­ve kormányoz tovább. A két párt nem köt koalíciót, hanem úgynevezett bizalmi rendszer alapján működik majd együtt a londoni alsóházban. A kabi­net tegnap megtartotta első alakuló ülését. Theresa May miniszterelnök kijelentette: az érdemi brexit-egyeztetések június 19-én kezdődhetnek. Franciaországban a hétvégén tartott nemzetgyűlési válasz­tás első fordulóját Macron el­nök pártja nagyarányú győze­lemmel zárta. A végleges ada­tok szerint a Köztársaság len­dületben (LREM) párt és po­litikai szövetségese, a Fran­cois Bayrou vezetette centris­ta Modem a szavazatok 32,32 százalékát szerezte meg, a má­sodik fordulóban a parlament 577 fős alsóházába 400-455 képviselőt küldhet. A legna­gyobb ellenzéki párt, a jobbkö­zép Köztársaságiak 21,56 szá­zalékkal kerültek a második helyre, a Marine Le Pen vezet­te Nemzeti Front 13,20 száza­lékot szerzett. A radikális bal­oldaliak 13,75 százalékot ér­tek el, a Szocialista Párt (PS) szövetségeseivel együtt 9,51 százalékkal végzett. Olaszországban az időközi helyhatósági választás is szin­tén alacsony részvételi arány mellett zárult. A korábban az élen álló ellenzéki Öt Csillag Mozgalom (M5S) súlyos vere­séget szenvedett. A mozgalom korábban megszerezte Róma és Torino városának főpolgár­mesteri székét, ezúttal azon­ban jelöltjei a legtöbb helyen nem jutnak el a június 25-i második fordulóig. MW MIGRÁCIÓ A lengyel államfő népszavazást írna ki a Len­gyelországba átirányítandó menekültek befogadásáról a 2019-es következő parlamenti választások időpontjára - de­rül ki abból a hétfőn megjelent interjúból, amelyet Andrzej Duda a Super Express című hetilapnak adott. Duda leszö­gezte: a menekültek befoga­dására „ma nagyon egyszerű a válasz: a lengyel kormány semmiképpen sem egyezik bele a menekültek átirányítá­sába”, és ezt az álláspontot ő maga is teljességgel támogat­ja. „Nem egyezek bele, hogy Lengyelországba kényszer­rel telepítsenek át embereket” - ismételte meg az államfő a korábban már többször is el­hangzott állásfoglalását. Kifejtette ugyanakkor: ma nem lehet tudni, milyen lesz a 2019-ben esedékes parlamenti választások eredménye. Ezért azt szeretné, hogy a választók akkor mondják ki, „egyetérte: nek-e a kényszerű átirányítás­sal, vagy sem”. „Éppen a par­lamenti választások napjára írom ki az ilyen népszavazást, ez lesz a legalkalmasabb pilla­nat” - helyezte kilátásba Du­da, hozzáfűzve: a témáról már tárgyalt a szejm két házának elnökével. A lengyel politikai veze­tők elutasítják az Európai Bi­zottság (EB) által a menekül­tek átirányítására 2015 őszén előirányzott kvótát, és ellen­zik az állandó uniós mene­kültelosztási rendszer elkép­zelését. A népszavazás témája azután elevenedett fel, hogy az EB májusban bejelentette, hogy kötelezettségszegési el­járást indítana Ausztria, Ma­gyarország és Lengyelország ellen, amennyiben júniusig nem kezdik el a menekültek befogadását. MW Népszerű a tanári pálya Emmanuel Macron elnök a francia nemzetgyűlési választások igazi győztese Fotó: AFP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom