Somogyi Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-10 / 133. szám

2017. JÚNIUS 10., SZOMBAT 14 MEGYEI KÖRKÉP - KÖNYVHÉT Ráférne egy kis tuningolás az olvasással való viszonyunkra az író-költő szerint Lackfi János a hazai kor­társ irodalom rocksztárja - legalábbis Facebook-köve- tőinek 42 és fél ezres tábo­ra alapján ezt is mondhat­nánk. Versei, gondolatme­netei úgy ragadják magával az olvasó-hallgatót, mintha a nagyszínpad előtt állnánk egy tarkabarka világfeszti­vál kellős közepén. Szűcs Tibor tibor.szucs@medlaworks.hu KAPOSVÁR-NAGYBERKI A leg utóbb éppen az ünnepi könyv­hetet nyitotta meg a megye- székhelyen, rendhagyóan könyves álhírek közé fabri­kálva, csempészve egyik We­bes mottóját: olvasni nem kö­telező, de buli. Magabiztos le- zserséggel esik egyik interjú­ból a másikba, konyhakészen lövi az üzenetet zakóban a na­pon, s már siet is tovább olva­sóihoz gyerektől felnőttig, s minden mosolyra visszamoso­lyog, minden szóra figyel, lát­szik: ilyenkor is ír, csak most nem látjuk jegyzetfüzetét. Az újratuningolás mesteré­nek tartom, s ne’- ' '’-.zik Vfejvetésér’ ■* ,\j­..m mond- nak kutya kö- mndenestül felhur- .iia az internetre - ösz- .^gzi például korszerű törek­véseit, amit azzal told, tőle tá­vol áll az a síráskultúra, ami­ben a költészet a kevés szo­morú ember fényűzése. Egy­értelmű és igen lendületes ál­láspontja, mely szerint az iro­dalomnak is az átadás a lénye­ge, hiszen egy létező híd, rezo­nancia két ember között, ahol nem számít nagy transzfer­váltásnak, ha nem papír, ha­nem képernyő vagy pixel az átadó közeg. Mint mondja, nincs oka pa­naszra, hiszen öt esztende­je csak a tollából él, a megelő­ző húsz-huszonötben az „iro­dalom és vidéke” takarékszö­vetkezet volt a kenyéradója - utalva itt a tanításra például a Pázmány Péter Tudomány- egyetemen -, tehát mindig is azt csinálhatta, amit szeret. Akár a pizzafutár, aki azért vállalt kihordást, mert imád motorozni... Lackfi János folyamatos ref­lexióban alkot, figyeli oldala­in a hozzászólásokat, versöt­leteknek hirdetett pályáza­tot, érdekli, mit mondanak róla, de írás közben szösz- mötölősnek mondja ma­gát. S vissza-visszatér szövegeihez, kalapálgat- ja, alakítgatja a végle­gesig. S közben nem tűnik hiúnak sem, ha az olvasó veszi ész­re az elütést, a logi­kai bukfencet, min­dig megköszöni a se­gítséget. A kötözködé- .eknél - ebben sincs nny, természetesen -, párbeszéd, a dialógus e megszállottan, még a 'kampányok fellángolása- s, ám tapasztalata szerint nt a vitában kettesben ma- , a korábbi olvasói indulat télén megszelídül a szemé- 3s hangvételtől. - Azt is meg zoktam köszönni, ha ilyen szenvedélyesen állnak a szö­vegeimhez, mert ez azt jelen­ti, van értelme, hiszen, ezt is sokszor mondom, minden hí­reszteléssel ellentétben az iro­dalom halála az unalom - te­szi elénk önelemző racionali­tással egyéni definícióját. Unatkozni bizonyosan lehe­tetlen mellette. A hatgyerme­kes édesapa s immár három- unokás nagypapa számára (különös ezt leírni egy negy­venhat éves fér­firől) ez egyéb­ként is lehetet­len vállalkozás­nak tűnik, de szinte minden évben megjelenő kötete, irodalmi estjei, folyamatos, tudatosan terve­zett, fiatalok, gyere­kek közötti közönség keresése és az állan dó publikálásban lévő irodalmi interpretáció különös életrit­must diktálnak neki. Mégis, valami mérhetetlen, megfejthetetlen nyugalom, ami leginkább leírja magával ragadó egyéniségét. - Rend­ben van az életem, s nyilván az istenhitem is egy minden­napi kenyér az asztalomon. Ez ad egyfajta nyugalmat, s ami esetleg feldúl vagy megfrics­káz, az nem éri el ezt az ala­pot - hoz magához Lackfi Janos életének rendezett asztalán az istenhit a mindennapi kenyér Fotó: Lang R. Még az atomok is kétfelé hasadnak ebben az országban- Nem vagyok hajlandó befog­ni a számat, vagy megmarad­ni polkorrektnek. Mert mire föl?- vágja rá, hogy nem fél olykor átlépni egy-egy határt néhány bátrabb fogalmazással. - Azt is mindig megírom, ha a kirekesz­tésig végletesen látnak egy-egy dolgot, legyen az bármelyik ol­dal, s embertelenségig ragad­tatják el magukat - hoz példát az elő-előforduló ítéletmondás­ra. Ám hisz abban, hogy az iro­dalom össze tud minket kötni.- Azt látom, hogy még az ato­mok is kétfelé hasadnak ebben az országban, s minden legalább két oldali. Ugyanakkor azt is ta­pasztalom, mi közösen mégis egy országot alkotunk, s nagyon erős a vágy erre az érzésre. még közelebb a pillanatnyi ta­lálkozás alatt. Azon is jórészt csak mulatni szokott, hogy bár igen tudatosan egész pá­lyája alatt messzire kerüli a politikai hullámverését, még­is újra és újra megpróbál­ják behúzni a csőbe. Megma­gyarázva, hogy kihez, mihez is tartozik valójában. - Ked­ves és megtisztelő, hogy majd minden politikai párt megke­resett már ezzel vagy azzal, akár úgy is, hogy maradjak a kultúránál, csak adjak át ezt vagy azt. De vallom, ez biz­tosan nem az én feladatom - meséli, hogyan s miként szo­rul néhanap hárításra. A köz­életet viszont mindennapi em­berként és íróként nem hagy­ja figyelmen kívül, elég csak Az Angliába költözött gyer­mekről írt versére vagy Him­nusz-átiratára gondolni, ami a széthúzás himnu­sza lett keze nyomán. De kiemeli még, hogy talán mindezeknél sokkal ma­radandóbb közéleti tevé­kenysége, hogy a Buda­pesti Fesztiválzenekar Tér- Tánc produkciójában segéd­kezik nagykövetként, mert ott hátrányos helyzetű gyerekek­kel foglalkoznak, s komolyze­nét juttatnak el nekik, vagy például olyan alkotói folyama­toknál, amikor a Máltai Szere­tetszolgálat hajléktalan Jézus szobrának szentelésére és az artistáknak ír egy verset. Merőkanál a berki diófáról Lackfi János József Attila-dí- jas kortárs költőnk Somogy- hoz is kötődik, versben és kisnovellájában is megemlé­kezik nagyberki származású nagymamájáról és nagynén­iéről, a berki diófákról, mely­nek egyik ágából például sa­ját kézzel faragott merőkana­lat, s mely utána otthonában is mindennapos használat­ban volt hosszú-hosszú ideig. Besétált a könyvhétre a hazai kortárs irodai^ rocksztárja Somogyiként látni a nagyvilágot - bemutatták Vass Norbert Hallgat című első kötetét A kritikusnak le kell bontania a saját előítéleteit KAPOSVÁR - Az egyik legfon­tosabb kritikusi eszmény szá­momra az őszinteség mellett az alázat. Tisztelnünk kell az általunk bírált műveket, el­ismerni az alkotásba fekte­tett energiát, meglátnunk a szerző igyekezetét, még ha érezzük is, a végeredmény nem sikerült tökéletesen. Er­ről sem hallgathatunk - vé­li Vass Norbert szerkesztő, kritikus, akinek első köny­ve az Ünnepi Könyvhétre je­lent meg. Hallgat című köte­tét pénteken mutatták be a Kaposvári Püspökség nagy­termében, ahol diákok karé­jában Papp Máté beszélge­tett a szerzővel. A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művésze­ti Társaság szervezte rendha­gyó irodalomórán gyökerek­ről is szó esett; Vass Norbert a megyeszékhelyen született, s jelenleg a Cseh Tamás Prog­ram Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támoga­tó Alprogramjának vezetője. A kaposvári katolikus gim­názium egykori tanulója vég­zett történész, PhD-jét írja, s lapunknak azt mondta: a kri­tikusnak mindenekelőtt a sa­ját előítéleteit kell lebontani; azt nézni csak, ami a papíron, a kiállítótérben van, semmi egyebet. A kritikus orientálja Vass Norbert az irodalomórán írás szerkeszt Vass Norbert 1985-ben szü­letett Kaposváron. Művé­szeti író, kritikus, szerkesz­tő. A Pázmány Péter Katoli­kus Egyetemen, kommuniká­ció és történelem szakokon szerzett diplomát. Esszéit, kri­tikáit, művészeti tárgyú írá­sait többek között az Új For­rás, a Litera, az Új Művészet, a Balkon és a Fidelio köz­li rendszeresen, A KULTer.hu VizuálKULT rovatát, valamint a Szépirodalmi Figyelőt szer­keszti, a Képírás szerkesztő- bizottságának a tagja. az érdeklődő közönséget, de a szerző felé is beszél, elsősor­ban azt írja azonban papírra, amit saját maga számára érvé­nyesnek gondol. Meg kell mu­tatni egy műalkotás erőssége­it és a gyengéit is, természete­sen egy óhatatlanul szubjek­tív belső szűrőhöz képest.- Szerintem én most is So- mogyból látom, és talán So- mogyhoz is viszonyítom a vi­lágot. Mindig jó hazaérkezni, a zselici lejtők ívén pihentet­ni meg a szememet, vagy egy­szerűen végigsétálni a Fő ut­cán. Kevesebbet vagyok mos­tanában otthon, mint ameny- nyit szeretnék, amikor vi­szont igen, akkor igyekszem megbeszélni a régiekkel, hogy érzik magukat, és hogy mi történt velük azóta, hogy utoljára itt jártam - mondta az elsőkötetes szerző. Vass Norbert a Történe­lemtudományi Doktori Iskola hallgatója egykori anyaegye­temén. Fő kutatási területe a hazai punk- és az under­ground szcéna alakulása, il­letve állambiztonsági megfi­gyelése a késő Kádár-korban. A fiatal író számos tevékeny­sége és elfoglaltsága mellett nem mellékesen a Berzse­nyi-társaság tudományos al- elnöke Lőrincz Sándor i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom