Somogyi Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-08 / 131. szám

2017. JÚNIUS 8., CSÜTÖRTÖK 12. MEGYEI KÖRKÉP Az idén is a munkaerőhiány a legnagyobb probléma a szezonban a Balatonnál Kevés a pincér és a szakács, messiásként várják a diákokat Áfacsökkentés, szervizdíj és az adminisztráció egyszerű­sítése: a Kisosz szerdai fóru­mán záporoztak a kérdések és javaslatok. Harsányi Miklós miklos.harsanyi@mediaworks.hu BALATONFÖLDVÁR - Célunk, hogy a vállalkozók kapják meg azt a szellemi muníciót, amit a napi munkájuk során hasz­nosíthatnak - mondta Kertész Rezső, a Kisosz megyei társ­elnöke a szakmai találkozón, ahol a szakemberek egyértel­művé tették, hogy ellenőrzé­sek sorozata várható nyáron a Balaton-parton. A Somogy Megyei Kormány- hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai is tá­jékoztatást adtak a Kisosz fó­rumán, ahol csaknem hatva- nan vettek részt. A vendéglá­tósok és a kereskedők kérdé­sek, javaslatok sokaságát ve­A revizorok ezen a nyáron is végigjár­ják a sütödéket, az éttermeket és a fesztiválokat a Balaton környékén tették fel olyan égető problé­mákban, mint az áfacsökken­tés, az adminisztráció könnyí­tése vagy éppen a szervizdíj. Közvetlenül a főszezon előtt bizonyossá vált: az idén is gon­dot jelent a munkaerőhiány. Különösen szakképzett dolgo­zóból kevés a jelentkező; a ta­pasztalt szakácsok, felszolgá­lók, eladók iránt egyre nagyobb a kereslet, a tömegével jelentke­ző diákmunkások részben eny­hítik a gondokat. Több vállalko­zó felvetette, munkásszálláso­kat kellene létrehozni az idény­munkások részére, így az or­szág távolabbi részéből minden bizonnyal többen jönnének dol­gozni, valamint, hogy akár bér­fuvarozók szállíthatnák a tó­partra a 20-30 kilométeres von­záskörzetében élőket. Kevés a szakképzett munkaerő a Balatonnál, de lesz-e, aki főtt kukoricát árul az idén? Fotók: Lang R. Aki dolgozni akar, el tud helyezkedni a turizmus-vendéglátásban, de égető a probléma,'hogy nincs megfelelő utánpótlás Fotó: L. R. Feleződő adó, felemás érzelmek ZAMÁRDI-KAPOSVÁR A hely­ben készített italok és ételek áfájának csökkentésével már csak öt százalék általános for­galmi adó terheli a vendéglátó­kat. Azonban ehhez jön hozzá a négyszázalékos turisztikai hoz­zájárulás. A szolgáltatók egy ré­sze egyetért vele, hiszen, mint mondják: még így is feleannyit kell majd fizetni, mint jelenleg.- A hozzájárulásból érkező be­vétel minden forintját a turiz­musfejlesztésre kell felhasz­nálni - írja a Nemzetgazdasá­gi Minisztérium közleményé­ben. A vendéglátók összessé­gében jól járnak, hiszen még a négyszázalékos hozzájárulással is 18 százalékponttal kevesebb forgalmi jellegű adót kell fizetni­ük, mint kellett 2016-ban. Hatalmas segítségnek tartja a változást a kaposvári Papp Zol­tán, a Fogadó a Bárányhoz ve­zetője. - így gyakorlatilag sok­kal kevesebb adót kell fizetni- mondta. Felmerül a kérdés, hogy a megmaradó összeget ér­demes-e bérfejlesztésre fordí­tani. Papp Zoltán szerint a ven­déglátásban jól lehet keresni és a munkaerőhiány oka nem az, hogy alacsony a bér. - Akik tud­nak és akarnak dolgozni, azok már elhelyezkedtek itthon, vagy külföldön. Sokkal inkább problé­ma, hogy nincs utánpótlás. Kiss Annamária, a zamárdi Ho­tel Wellamarin marketingvezető­je azonban úgy látja, az adóeme­léssel nem lehet orvosolni az ágazat bajait. - A 18-hoz képest a kilenc feleannyi, de ez arra ke­vés, hogy racionalizáljuk a ven­déglátásban dolgozók béreit - mondta, hozzátéve: árat emelni nem igazán lehet, és nem is tar­taná etikusnak, hogy a vendég­gel fizetessék meg a pincérek bérét. - A vendég szolgáltatást vásárol, nem pedig pincért bérel - hangsúlyozta. - Sokkal fonto­sabb volna az, hogy a dolgozók nettó bére emelkedjen járulék- csökkentések eredményeként. Ha kevesebbet adóznának, itt­hon is megérné dolgozni. Gon­dot jelent, hogy a háttértelepü­lésekről nem megoldott a mun­kába járás, a szülés után vissza­térő anyák sem tudják megolda­ni a gyermekelhelyezést. Több ponton kellene változás, az adó- csökkentés csak egy első lépés lehet. Koszorús R. Egymillióba is kerülhet egy új dolgozó megtalálása és betanítása SOMOGY Jelentős összegekbe kerül a cégeknek, mire meg­lelik a megfelelő munkaerőt. Gondoskodni kell a hirdetések­ről, interjúkról, tesztekről, ad­minisztrációról, s a toborzás mellett a betanulási időszak is igen sokba kerül.- Egyre jobban szűkül a munka­erőpiac, nagyon sokat kell köl­teni hirdetésre, pályáztatásra, s egyáltalán, a megfelelő munka­erő megtalálására - mondta Pa- lócz Tamás, a Kaposplast ügy­vezető igazgatója. - Mindez havi szinten akár több millió forint nagyságrendű pluszköltséget je­lenthet a cégnek. Ehhez még hozzájön az oktatási és a betaní­tási időszak költsége. PalóczTa- más hozzátette: sajnos a fluk­tuáció mértéke is jelentős, nem ritka, hogy néhány nap után to­vábbáll a munkavállaló, így a rá fordított összeg szintén hozzájá­rul a kiadásokhoz. Egyedné Lewandowski Havas­ka, a Fino-Food Kft. HR-vezetője kérdésünkre elmondta: ameny- nyiben betanított munkára ke­resnek dolgozót, akkor mintegy 250 ezerforintos költséggel szá­molnak a cégnél. Ebbe belekal­kulálják a hirdetés költségét, az adminisztratív terheket, a mun­karuhát, s azt a jutalmat is, me­lyet a dolgozó kap, ha az ő aján­lására érkezik a munkavállaló. A legnagyobb összegbe a szak­munkások toborzása és munká­ba állítása kerül, ebben az eset­ben egymillió forintos költséget jelent a cégnek minden új belé­pő munkavállaló. Speciális hely­zetben van a cég, hiszen nincs tejipari képzés a megyében, így nagyon nehéz képzett szakem­bert találni. Ezért a betanítási időszak is kitolódik. Hozzátette: cégüknél az országos átlagnál alacsonyabb a fluktuáció. Tajnafői István, a Kapos Jármű­gyártó és Javító Zrt. vezérigaz­gatója úgy véli: a szakmunká­sok felvétele és munkába állí­tása kevesebb összeget jelent. A szakmunkások esetében kife­jezetten a betanulási idő jelen­ti a nagy költséget, hiszen a ta­pasztalatok azt mutatják, hogy bármennyire is igyekszik, fél év­nek el kell telni, mire a fiatal meg tudja termelni a bérét. Sze­rinte ezért is szerencsés, hogy van támogatott gyakornoki pá­lyázati lehetőség, mely financi­ális segítséget jelent a munka­adóknak a pályakezdők foglal­koztatásában. Gyeszát Zs . A Sokat ér a gyakorlott kéz Somogybán is kevés a diákmunkás KAPÓSA - A nyári diákmun­ka területén is tapasztalható a munkaerőhiány a kevesebb ta­nuló, illetve a több álláslehető­ség miatt - mondta a távira­ti iroda beszámolója szerint Si­mon Balázs, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Ér­dekképviseleti Szövetség főtit­kára. Urr Judit, a Fürgediák Isko­laszövetkezet kaposvári irodave­zetője szerdán azt mondta: a ko­rábbi időszakhoz képest keve­sebb a jelentkező, noha változa­tos munkaköröket biztosítanak számukra Somogybán.- Az elmúlt hetekben közel há­romszázan regisztráltak nálunk, s persze a vakáció közeledtével további jelentkezőkre számítunk- folytatta. - Jelenleg nagyjából öt-hatszáz fiatalnak tudunk segí­teni, a gyári és a mezőgazdasági munkálatokon kívül többféle ál­lás várja őket a Balaton-parton is. Pénztárosokat, gyorséttermi dolgozókat, konyhai kisegítőket, felszolgálókat vagy épp takarító­kat keresnek a vállalkozások. Szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy nyári mun­kát 16 éves kortól lehet vállalni, 18 év alatt szükség van a szülő hozzájárulásra. Ugyanakkor lé­nyeges, hogy a fiatalokkal min­den esetben kössenek szerző­dést. A diákok legnagyobb ré­sze iskolaszövetkezeteken ke­resztül dolgozik, ekkor úgyneve­zett tagsági közreműködésről szóló megállapodást kell aláírni­uk, míg az iskolák által szerve­zett gyakorlatokon tanulói, hall­gatói munkaszerződést, a szü­lők munkahelyén pedig rendes munkaszerződést. Harsányi M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom