Somogyi Hírlap, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-08 / 131. szám

2017. JÚNIUS 8., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG 7 Munkanélküliség, megugró hiány vagy államcsőd lehetne a vége A szakértők szerint illúzió az európai bérunió ötlete Vona Gábor tervei a közgazdászok szerint nem reálisak Fotó: AFP Megvalósíthatatlannak ne­vezte a közös európai uniós bérek jobbikos ötletét a Ma­gyar Idők kérdésére Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár. Kiemelte: nincs olyan, hogy európai bér. Hatalmas különbségek vannak a tagállamok között országos és ágazati szinten egyaránt. A Demokrata ál­tal megszólaltatott szakér­tők szintén lehetetlennek, utópisztikusnak nevezték a Jobbik felvetését. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BÉRUNIÓ A Jobbik célja - ami, úgy tűnik, a 2018-as kampá­nyának egyik fő üzenete is lesz - az, hogy az unió alap- szerződésébe kerüljön bele az egyenlő munkáért egyenlő bért elve, vagyis a jobbikosok szeretnék kiküszöbölni a ke­let-európai és a nyugat-euró­pai bérek közötti különbséget. Ha a Jobbiknak legalább hét uniós tagországból az ötlet­tel szimpatizáló pártok, szer­vezetek segítségével sikerül­Nem várható, hogy jogalkotá­si fázisba lépjen a Jobbik kez­deményezése, akkor sem, ha összegyűjtenék a szükséges egymillió aláírást - mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmány- jogász. Felidézte, 2014-ben ne összegyűjtenie egymil­lió aláírást egy év alatt, és az íveket benyújtják az Európai Bizottságnak, az sem garan­cia arra, hogy bármi megvál­tozzon. Ugyanis a jogszabá­lyok szerint az Európai Bizott­ság mérlegeli, hogy napirend­Németország kötelezővé akar­ta tenni, hogy a területére szál­lító - de nem ottani székhelyű - logisztikai vállalkozásoknak a német minimálbért kelljen ki­fizetniük alkalmazottaiknak. Emiatt kötelezettségszegési el­re tűzi-e a kérdést, vagy va­lamilyen indokkal figyelmen kívül hagyja. A lobbik ötlete egyébként nem új: a Párbeszéd Magyar- országért a 2014-es ország- gyűlési választásokon azzal kampányolt, hogy „Ne csak járás indult Németország el­len, mivel az Európai Bizott­ság (EB) álláspontja szerint a bérek egységesítése korlátoz­ta volna a szolgáltatások és az áruk szabad mozgását a közös­ségen belül. az áraink, a fizetésünk is le­gyen európai!”. Gyurcsány Fe­renc, a DK elnöke 2014 tava­szán pártja EP-kampánynyi- tó nagygyűlésén a következő­ket mondta: „Ne jöjjön nekem senki a hatékonyságkülönb­séggel. A kecskeméti gyár­ban dolgozó magyar munkás pont ugyanannyit ér, mint bármelyik más Mercedes-al- kalmazott.” Hozzátette, a DK az „egyenlő munkáért egyen­lő bért” elvét vallja. Az egységes bérezés kiala­kításában azonban az egyes EU-tagországok eltérő fejlett­ségi szintje alapvető akadály. A fejlettebb tagállamokban a vállalkozások már a munka­erő kiváltására alkalmas, bo­nyolult gépeket és technológiá­kat alkalmaznak, míg sok or­szágban - köztük nálunk is - a cégek elsősorban az élőmun­kára támaszkodnak. A fejlet­tebb technológiával rendelke­ző munkaadóknak kevesebb embert kell foglalkoztatniuk, így magasabb bért tudnak ne­kik fizetni.- A fejlettebb nyugat-euró­pai országoknak, valamint az ott működő vállalatoknak nem érdekük a keleti régiók bérfelzárkóztatása - mondta Csath Magdolna közgazdász. Ennek oka, hogy az alacso­nyabb bérek lehetővé teszik számukra a máshol kiképzett jó szakemberek megszerzését akár az iparban, akár a köz­szolgáltatásokban, például az egészségügyben. Palkovics Imre, a Munkás- tanácsok elnöke sem lát le­hetőséget arra, hogy a bér­unió megvalósuljon. Szerin­te a magyar bérek EU-átlag- ra emelése rövid idő alatt nem lehetséges.- A költségvetés nem bír­na el egyszerre ekkora ter­het. Hirtelen jelentős mak­rogazdasági egyensúlytalan­ságok lépnének fel, például megugró államháztartási hi­ány, sőt akár az államcsőd is elérhető közelségbe kerülhet­ne - magyarázta a szakszer­vezeti vezető. Hozzátette, ha a hazánkban lévő külföldi cé­geket arra kényszerítenék, hogy az EU átlagához közelít­sék a bérszinteket, akkor je­lentős elbocsátásokkal kelle­ne számolni. Lentner Csaba: „Utópia csupán” Lentner Csaba közgazdász szerint az európai bérunió a mi emberöltőnkre nézve utó­pia. A kelet-közép-európai or­szágok jelentős gazdasági-fej­lettségi hátránnyal küzdenek, ami az itt elérhető bérekre is rányomja a bélyegét. A nem­zetközi vállalatokat inkább ab­ban kellene még jobban érde­keltté tenni, hogy a megter­melt profitot a jelenleginél is magasabb arányban forgas­sák vissza magyarországi be­ruházásokra - hívta fel a fi­gyelmet a közgazdász. HÍREK A magyar GDP jobb az EU-átlagnál 8DPA bruttó hazai termék (GDP) első negyedéves 4,2 százalékos bővülése több mint kétszerese az átlagos európai uniós növekedés­nek - mondta Banai Pé­ter Benő államtitkár. Az épí­tőipar és a szolgáltatá­sok is érdemben bővültek az első három hónapban, míg a mezőgazdaság némi­leg visszavett a növekedés­ből. A fogyasztás és a be­ruházások is hozzájárultak a növekedéshez, és bővül­tek a kormányzati és uniós forrásból finanszírozott be­ruházások, valamint az ott­honteremtési támogatá­sok rendszerének köszön­hetően a magánberuházá­sok is. A foglalkoztatást és a reálbérek növekedését nézve is kedvezőek a szá­mok. MTI Veszélyes autóipari zugtermékek NAV Évente több száz mil­lió forintra rúg a hamisított autóipari termékek értéke, az ilyen áruk a közlekedők életét is veszélyeztethetik - mondta Teleki József ez­redes, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Repülő­téri Igazgatóságának igaz­gatója. Közölte, nyáron fő­leg hamisított napszemüve­gek kerülnek forgalomba, illetve világszerte nagymér­tékben hamisítanak példá­ul luxuscikkeket és szoft­vereket. Hozzátette, a NAV tapasztalatai szerint az ex­portforgalomban ritkán for­dulnak elő ilyen cikkek, a behozott termékek között viszont igen gyakoriak: 2013-ban például az Euró­pai Unióba érkező árucik­kek 5 százaléka volt hamis, melyek értéke csaknem 85 millió euróra rúgott. MW Németországban már próbálkoztak vele - sikertelenül Felívelő pályán a hazai tejtermelés Áramlik a pénz a taón keresztül a sportba 400 milliárdos szektor A csapatsportok támogatása egyre nő Fotó: MW TEJIPAR Ismét felívelő pályá­ra került a hazai tejtermelés. Az ágazat fejlődéséhez nagy­mértékben hozzájárultak az elmúlt időszak kormányza­ti intézkedései és a merede­ken emelkedő piaci árak is. Az Agrárgazdasági Kutatóin­tézet statisztikája alapján a nyers tej országos termelői át­lagára áprilisban meghaladta a 92 forintot, ami 31 százalé­kos drágulás az egy évvel ko­rábbi szinthez képest. A mély­pontot akkor érte el az ágazat, amikor a feldolgozók egy liter tejért alig fizettek hatvan fo­rintnál többet. A nyers tej ki­viteli ára 89,45 forint volt ápri­lisban, ezzel az exportár hosz- szú idő után először maradt a belföldi értékesítési érték alatt. Az alapanyag drágulása a feldolgozott termékek árát is felfelé hajtotta. A kormányzati intézkedé­seknek köszönhetően mára sikerült elérni, hogy a külföl­di dobozos tejek helyett zömé­ben magyar árut kínálnak az áruházláncok. A tejek belföldi piaci aránya tavaly meghalad­ta a 80 százalékot, míg az im­port 20 százalék alá csökkent. Januártól 5 százalékra csök­kent a friss tej forgalmi adó­ja. Mindeközben fokozatosan kiszorultak az importtejek az országból, és bővült a hazai áruk kivitele. A sajt- és túróexport például 43 százalékkal nőtt. MW Szabadkáig is járhatna a villamos TRAM-TRAIN A tervezett Sze- ged-Hódmezővásárhely hely­közi villamos (tram-train) vonala kiegészülhet a ma­kói és a szabadkai ággal. Az első magyar helyközi vil­lamosvonal előkészítése be­fejeződött, mind a pálya fej­lesztésére, mind a jármű­vekre kiírták a közbeszer­zési eljárást. Szakértők sze­rint nemcsak Hódmezővásár­hely és Szeged, hanem Sza- badka-Szeged-Hódmezővá- sárhely között is meg kellene építeni a vonalat. A vonal el­ső tervezett szakasza 24 kilo­méteres, 45 percig tart majd rajta az utazás Szeged főteré­től Hódmezővásárhely nagy­állomásáig. A szerelvények 20 percenként járnak majd, naponta 8-9 ezer ember uta­zását teszik komfortosabbá. A megvalósíthatósági tanul­mány több változattal szá­molt. A Szeged és Makó között közlekedő helyközi villamos­nak 31 kilométer távolságot kell megtennie 45 perc alatt. A beruházás következő ele­me a Szeged és a határtól alig 10 kilométerre lévő, délvidéki Szabadka közötti szakasz le­het. MW TAO Alaposan felpörgött a lát- vány-csapatsportágak tár- saságiadó-rendszeren (tao) keresztüli támogatása. Valamennyi érintett sportág, így a labdarúgás, a kézi-, ko­sár- és vízilabda, valamint a jégkorong vonatkozásában a tavalyi év végéig 394,34 milli­árd forintot hagytak jóvá, eb- ből319,88milliárdatámogatá- si igazolással lefedett, tényle­gesen lehívott összeg - közöl­te Rétvári Bence államtitkár. Az öt látványsport közül ket­tőt, a labdarúgást és a vízi­labdát kiemelve Rétvári ar­ról számolt be, hogy részük­re tavaly decemberig 205,89 milliárd forintot írtak jóvá, amelyből 167,72 milliárd a le­hívott összeg. Ezzel 2011 óta 1618 labdarúgó- és 34 vízilab­Sporttámogatás (a magyar költségvetésben, milliárd forint) 0 50 100 150 200 MW-grafika, fonás: VG-gyüjtés da-sportszervezet elszámo­lását zárták le, az ellenőrzé­sek során 505,5 millió forin­tos összeghatárig állapítottak meg jogosulatlan felhaszná­lást. A 2011 júliusában életre hí­vott taórendszer lett a látvány­csapatsportok fő pénzforrá­sa, hiszen évente 60-70 milli­árd forint áramlik ezen a csa­tornán közvetlenül a sport­ba. Az idei évtől egykulcsos a tao, egységesen 9 százalékos. A tavalyi év végéig még az a rendszer volt az iránymutató, hogy ha egy idehaza műkö­dő vállalkozásnak nyeresége van, abból 500 millió forintig 10 százalékot, afölött 19 száza­lékot kellett adóznia, s ennek az összegnek a 70 százalékát fordíthatta az öt kiválasztott csapatsport támogatására. A társaságiadó-kedvez- ményből befolyó pénzek mint­egy fele a futballé, a nálunk és Európában is második leg­népszerűbb kézilabda hoz­závetőleg 20 százalékot kap, a keret fennmaradó részén nagyjából egyenlő, 10-10 szá­zalékos arányban osztozik a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong. MW . I—l.l.ilMJ ..£JWBft ’> .....................Ili........ ...... *Wi1 *«• • . *; ; SKííífS Az áfacsökkentés is növeli a tejfogyasztást Fotó: MW

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom