Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 18. szám

2 KÖZÉLET 2017. MÁJUS 6., SZOMBAT A többség plazmatévét vagy LCD-t néz esténként KSH 77 ezer forint volt tavaly a háztartások egy főre jutó fo­gyasztási kiadása havonta, ami reálértéken 2,9 százalék­kal múlta felül az egy évvel ko­rábbit - derült ki a KSH tegnap közölt tanulmányából. A növe­kedést elősegítette, hogy 2016- ban a nettó reálkereset 7,4 szá­zalékkal volt magasabb az elő­ző évinél a családi adókedvez­mény figyelembevétele nélkül. A lakossági fogyasztás szer­kezete is javult: 2016-ban 0,6 százalékponttal csökkent az élelmiszerekre, a lakásfenn­tartásra és a közlekedésre for­dítottak súlya az összes kiadá­son belül, nagyobb teret nyit­va a létfenntartáson túlmutató igények kielégítésének. Folyó áron minden csoport­ban bővült a lakossági fo­gyasztás. Legnagyobb mérték­ben a kultúra, szórakozás (5,8 százalékkal), a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás (5,4 százalékkal), a hírközlés (5,3 százalékkal) terén. Az alapve­tő kiadási tételek közül a ház­tartásban fogyasztott élelmi­szerekre, a lakásfenntartás­ra fordított összegek 2,6-2,5 százalékkal nőttek. A legtöb­bet, fejenként 20,4 ezer forin­Minden második háztartásnak van személygépkocsija tot élelmiszerekre és alkohol- mentes italokra adtak ki a ház­tartások. Ez az összes fogyasz­tási kiadásuk 26,5 százaléka. Lakásfenntartásra, háztartá­si energiára 17 ezer forintot (22,1 százalék), közlekedésre és szállításra 8,2 ezer forintot (10,6 százalék) fordítottak. A háztartások tulajdonában lévő tartós fogyasztási cik­kek köre is jelentősen bővült: 2016-ban a háztartások több mint felében volt plazma- vagy LCD-televízió. A családoknak jellemzően több mobiltelefon­juk van, hiszen míg a háztar­tások átlagos taglétszáma 2,3 fő, addig az egy háztartásra ju­tó telefonok száma 1,9 darab. Asztali számítógép a háztartá­sok közel felében, laptop vagy notebook a kétötödében (41 százalék) volt. Saját személy- gépkocsija minden második háztartásnak volt. MW Magyarok segíthetik a melldaganat kezelését MAGYARORSZÁG Az emlőda­ganatok és áttéteik „családfá­ját”, filogenezisét írja le, és ez­zel segíthet a primer daganat és az áttétek kezelési sorrend­jének felállításában az a Sem­melweis Egyetem munkatár­sainak közreműködésével ké­szült nemzetközi kutatás, ame­lyet a tekintélyes tudományos folyóirat, a Nature Communi­cations közölt. Kulka Janina, a II. Sz. Patológiai Intézet igazga­tóhelyettese több mint egy év­tizede foglalkozik a primer em­lőtumorok és áttéteinek kap­csolatával. Kutatásai során vi­szonylag korán kiderült, az el­sődleges és az áttétes tumor kö­zött számtalan eltérés figyelhe­tő meg. Ez a megfigyelés alap­jaiban változtatta meg a daga­natos betegek kezelését, mi­vel hagyományosan egy-egy páciensnél minden tumornál ugyanazt a terápiát alkalmaz­ták. Ma azonban az áttétből új­ra meg kell határozni a terápia alapjául szolgáló paramétere­ket. Kulka Janina tegnap azt is elmondta, a Nature-cikkük egy szintén többéves vízsgá­Ma az áttétből újra meg kell határozni a hatékony terápiát latsorozat eredménye. Székely Borbála onkológus rezidens, aki jelenleg a Yale Egyetemen ösztöndíjas, PhD-hallgatóként kezdett el Kulka Janinával dol­gozni. Az amerikai MD Ander­son Cancer Center ösztöndíja­saként lépett kapcsolatba az Institut Jules Bordet munka­társával, Christine Desmedt- tel. Végül csaknem 60 tipikus esetből választották ki azt a tí­zet, amelyből a szakmai össze­fogással készült tudományos publikáció megszületett. A kö­vetkeztetések között Kulka Ja­nina megemlítette, amennyi­ben csontáttét van jelen, érde­mes lehet először a primer tu­mort eltávolítani, mielőtt újabb áttétek alakulnának ki. Kevés áttéttel járó betegségben pedig az áttétek eltávolítása kedvező hatással lehet a betegség lefo­lyására. Kiderült továbbá az is, hogy minél később alakul ki az át­tét, annál jobban különbözik az elsődleges tumortól. MW Félmillió veszélyesnek minősíthető jármű közlekedik az utakon Mániákusan tuningolnak BÜTYKÖLÉS Becslések szerint nagyjából félmillióra tehető a szakszerűtlenül átalakított autók száma, amelyek súlyos kockázatot jelentenek. Az ott­honi tuningolók gyakorlati­lag észrevétlenek maradnak, mert nincs, vagy alig van mű­szaki ellenőrzés az utakon. Csaknem minden második gépjárműre szerelt kiegészí­tő alkatrész, elem ellenőrizet-- len forrásból származik. Ezek 20-25 százaléka, vagyis 50­70 ezer darab hamisítvány­nak minősíthető. Riasztó adat, hogy például a teljes hazai jár­műállomány mintegy negye­de, vagyis hozzávetőleg egy­millió autó hibás világítással közlekedik - erősítette meg Kovács Ferenc, a Hamisítás El­leni Nemzeti Testület (HENT) tagja az Ml-en. A nem szabvá­nyos gyári világítási berende­zések túlterhelhetik az autók elektromos hálózatát, a besze­relés szakszerűtlensége pedig tovább fokozhatja a bajt, ami még á járművek kigyulladá­sát is okozhatja - mondta Gab­iim Gábor, a HENT vezetőségi tagja az InfoRádiónak. A legnagyobb veszélyt még­is az otthoni futómű-átalakí­tás jelenti. A kétes értékű be­avatkozás megváltoztathatja a futómű gyárilag tervezett ter­helését, ezzel a kocsi stabili­tását is. A rendőrségi közúti ellenőrzések során többnyi­re csak a legszembetűnőbb ­kontár - változtatások derül­nek ki. A „leleményes tunin­golók” a műszaki vizsgákra rendszerint leszerelik a meg­piszkált elemeket, így pró­bálják elkerülni a retorziót. Az autóra felszerelt bármi­lyen kiegészítő elem súlyos közlekedésbiztonsági kocká­zatot jelent, ezért a járműtu­lajdonosokban keli tudatosíta­ni, hogy nem célszerű otthon fusizva szerelgetni - emelte ki Gablini Gábor. MW Fotó: Móricz-Sabján Simon sok közel fele egyáltalán nem vesz matricát. Sokan remény­kednek, hogy megúszhatják a bliccelést, és nem fizetnek. A társaság szerint a pótdí­jasok 21 százaléka a pályára történő felhajtás után váltott matricát; 29 százalékuk vala­mit eltévesztett, rosszul adta meg a rendszámát. 1470 forin­tos díj megfizetésével ezt még lehet korrigálni. A legtöbb pótdíjazás, mint­egy 157 ezer eset a legna­gyobb forgalmú Ml-es autópá­lyához köthető, a második he­lyet az M7-es, a harmadikat az MO-s foglalja el. A matrica nélkül autózók mintegy fele hatósági felszólításra sem fizet, de ez még sokba kerülhet nekik 731 ezer esetben használ­ták tavaly az autósok mat­rica nélkül a fizetős útsza­kaszokat, a bliccelők fele a felszólításra sem fizet. A legtöbb pótdíjazás az Ml-es autópályához köthető. MW-összeállítás BUDAPEST Az elmúlt évben 303 millió esetben ellenőriz­ték az e-matricák meglétét - fejtette ki Veres István, a Nem­zeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. díjellenőrzési igazgató­ja a Világgazdaságnak. A tár­saság jelenleg 45 járművel és 61 fix telepítésű kamerával fi­gyeli az autósokat. Tavaly rekordot döntött a pótdíjas eljárások száma, a E-matrica-pótdíjak (ezer darab) i Külföldi pótdíjak Belföldi pótdíjak T \ lllf 2014 2015 2016 MW-grafika, forrás: NŐSZ NÚSZ Zrt. közel 731 ezer eset­ben küldött pótdíjfizetési fel­szólítást a bliccelőknek, ez 42 százalékos növekedés a 2015- ös és több mint két és félsze­res bővülés a 2014-es esethez képest. Az elmúlt évben pótdí­jakból 5,8 milliárd forint folyt be, ami tizede az e-matrica-ér- tékesítésből származó összeg­nek. 2016-ban ötmillió rend­számra 13 millió e-matricát vásároltak. Az ellenőrzési rendszer azonban még így sem minden­ki számára elrettentő - mond­ta a vezérigazgató, aki kifej­tette: a megbüntetett autó­300 milliószor ellenőrizték az e-matricát tavaly Azt hiszik, bliccelni ió HIRDETÉS KUNSÁGI BORVIDÉKEN teljesen fejújított 4.000.000 literes pincészet komplett, gépekkel felszerelve, 2 hektáros területtel ELADÓ T: 06 30659-2005 Minél többet időznek a képernyő előtt, annál kockázatosabb a fejlődésük Beszédrontó lehet a túl sok kiityüzés KOCKÁZATOK A mobilok, table- tek, elektronikus játékok kés­leltethetik a kisgyermekek be­szédfejlődését - állapították meg kanadai tudósok, akik­nek kutatását a héten ismer­tették egy San Franciscó-i kon­ferencián. A Torontói Egyetem és a Torontói Gyermekkórház kutatói által készített dolgozat szerint minél több időt tölte­nek a gyerekek a kézbe fogha­tó kis képernyős eszközökkel játszva, annál nagyobb a koc­kázata beszédfejlődésük kés­lekedésének. A kutatásban 900 gyerek szüleit kérdezték arról, hány percet játszik a kicsi a kis ké­Szoros kapcsolat lehet a nyelvi képességek, a beszéd fejlődése és aközött, mennyit játszanak az okoseszközökkel Fotó: Shutterstock pernyős eszközökkel, majd azt is felmérték, milyen szin­ten van a gyerekek beszédfej­lődése. A gyerekek ötödé át­lagban naponta legalább 28 percet játszott kézi elektro­nikus kütyükkel. A vizsgálat szerint minden 30 perc, amit naponta a kis képernyő előtt töltenek, 49 százalékkal növe­li a beszédfejlődés késésének kockázatát. A gyerekeknek két-három éves korukra ké­pesnek kell lenniük egyszerű mondatokkal kommunikálni. A kutatás során kiderült, akik a legtöbb időt töltötték a kü­tyükkel, azoknak nem alakult megfelelően a beszédkészsé­gük - mondta el Catherine Briken, a tanulmány egyik írója a Pediatric Academic Societies éves konferenciáján. Catherine Brikeh hangsúlyoz­ta, további kutatások szüksé­gesek ahhoz, hogy a problé­mával szembesülő szülők és a gyermekorvosok megfelelő segítséget kapjanak. Hozzátehetjük, már 7-8 hó­napos kortól célszerű inkább mesélni esténként a gyerek­nek, és nem mindig könyv­ből. Lehet mondókázni, éne­kelni nekik, az biztos, hogy ez jobban fejleszti a képességeit, mintha folyton egy kis szer­kentyűt nyomkodna. MW

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom