Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-06 / 104. szám

12 TÖRTÉNELEM 2017. MÁJUS 6., SZOMBAT HÍREK Értékes sírok és falfestmények BODROGKERESZTÚR Rendkí­vül értékes gótikus falfest­ményekre bukkantak a bod- rogkeresztúri római katolikus templom feltárásán dolgozó régészek. A festményeken kí­vül a templom közepén talál­tak egy két és fél méter mély gótikus sírt is, amelyben va­lószínűleg a szentély építte­tője vagy az első itt szolgáló pap nyugszik - nyilatkozta a Tényeknek Makoldi Miklós, a Tokaji Múzeum régész mun­katársa. MW Kanizsa várának rekonstrukciója KANIZSA Elkészült a már több mint 300 éve elpusztí­tott egykori kanizsai vár és várkastély három korszakát bemutató, háromdimenziós grafikai rekonstrukció. Kele- nik József, az egri Dobó Ist­ván Vármúzeum igazgatóhe­lyettese rámutatott: korábbi régészeti kutatásokat és ko­rabeli ábrázolásokat is fel­használtak, hogy a lehető legpontosabban tudják meg­mutatni, milyen is lehetett egykor az építmény. MW Emlékezés a koronázásra Erzsébet királyné Fotó: AFP VESZPRÉM Erzsébet király­né 150 évvel ezelőtti koroná­zására és a kiegyezésre em­lékező kiállítással nyílt meg a Gizella-napok rendezvény- sorozata a veszprémi érse­ki palotában. Az eseményen megjelent Habsburg-Lotha- ringiai Mihály főherceg, Er­zsébet ükunokája, aki ki­emelte, a királynét övező tisztelet forrása abból eredt, hogy a kiegyezés létrejöttét nagymértékben az ő szemé­lyének köszönhetjük. MW Helyreállítják a római síremléket 9 RÓMA Restaurálják és 2019- ben megnyitják a nagyközön­ség előtt Augustus császár síremlékét Rómában. Augus­tus mauzóleuma előtt napon­ta több ezer római és turista halad el, nem is tudva, hogy a Római Birodalom alapítójá­nak sírhelyénél jár. Augus­tus a hatalmát megalapozó actiumi csata után, Kr. e. 28- ban indította el a mauzóleum építését. MW Temetkezési kert Luxorban EGYIPTOM Egy mintegy 4000 éves temetkezési kert ma­radványaira bukkantak spa­nyol régészek a Nílus-parti Luxor közelében, az ősi Thé- ba területén. A régészek előtt közismert az ilyen kicsiny te­metkezési kertek léte a fá­raói sírkamrák bejáratánál, de ez az első alkalom, hogy ilyen leletre bukkantak. A kertnek valószínűleg szim­bolikusjelentősége van, a te­metési rituáléknál játszhatott szerepet. MW Sok a visszaemlékezés és a naplórészlet Szemtanúk a magyar történelemből Komoly eredményei vannak a Trianon Múzeum kutatá­si programjának, amelynek keretében visszaemlékező- ket és dokumentumokat ke­resnek az erdélyi, felvidéki és délvidéki visszacsatolá­sok idejéből. Szakács Árpád arpad.szakacs@mediaworks.hu PROGRAM 23 ÓRA 59 PERC - ez annak a programnak a neve, amely jelképesen is mutat­ja, hogy az utolsó percben já­runk, mert nemsokára eltűn­nek azok a szemtanúk, akik személyesen is részt vettek, vagy láthatták a felvidéki, er­délyi vagy délvidéki terüle­tek visszacsatolását 1938 és 1941 között. Ezek a részek hi­hetetlen felszabadulásként él­ték meg azt, hogy a trianoni diktátum után visszatérhet­tek az anyaországhoz. A visz- szacsatolások emlékeit, doku­mentumait ugyanakkor még nem gyűjtötték össze, és tör­ténészek sem dolgozták fel a témát a maga teljességé­ben. Ezen próbál változtatni a Trianon Múzeum, az intéz­mény ugyanis egyedülálló kutatási programot indított néhány hónapja. Az eredmé­nyek pedig máris lenyűgöző- ek, jelen pillanatban 95 olyan interjúalany jelentkezett a fel­hívásukra, akik még élő tanúi az 1938-1941 közötti revíziós eseményeknek - nyilatkozta lapunknak Köő Artúr, a kuta­tási program vezetője. „Lélek­felemelő hallgatni 90-100 esz­tendős személyek beszámoló­it arról, miként pillantották meg az első' bevonuló honvé­deket, látni szemükben a most is felcsillanó örömkönnyeket, amikor a területek visszaté­réséről beszélnek - mondja a fiatal történész. - Mindeze­ken túl már több száz olyan fényképet kaptunk, amely ed­dig családi ereklyeként ott pi­hent valamelyik asztalfiók­ban, most már azonban vagy az eredeti, vagy a másolat, Fotó: Fortepan „1940 őszén életünkben nagy politikai változás történt. Visszakaptuk régi hazánkat, Erdélyt. Magyarok lettünk! Életünk legboldogabb idősza­ka volt. Szabad ország, igazán magyarok, magyar szó, biz­tonság, munkakedv, kimond­hatatlanul gyönyörű.” Köő Artúr elmondása sze­rint óriási energiát ad a mun­ka végzéséhez a kutatócso­portnak az, hogy nemcsak a szakmának van szüksége az ilyen jellegű kutatási prog­ramokra, hanem a társada­lom részéről is van erre igény. Az egyik „adakozójuk” példá­ul a következőket írta nekik e-mailben: „Köszönöm a ma­gam és az egész, a Felvidékről ideszármazott családom ne­vében is, hogy ezzel a kutató­munkával foglalkoznak.” Továbbra is várják a visz- szaemlékezők jelentkezését, vagy azokat, akiknek a csa­ládjában van olyan dokumen­tum, amely erről az időszak­ról szól. A múzeum telefonszá­ma: +36-88-372-721, de lehet jelentkezni Köő Artúr kutató­nál is a koo.artur@gmail.com e-mail-címen. Magyar katonákat ünneplő marosvásárhelyi asszonyok 1940 őszén Egyedülálló intézmény Várpalotán A Trianon Múzeum a Kár­pát-medence egyetlen olyan intézménye, amely az első vi­lágháborút követő békeszer­ződéssel és napjainkra is ki­ható következményeivel fog­lalkozik, és intézményes kere­tek között ismerteti a trianoni országvesztés gazdag és meg­rázó tárgyi, szellemi hagyaté­kát. A Várpalotán működő mú­zeumban bemutatja az első vi­lágháborút követő irredenta mozgalmak, az anyaországhoz időlegesen visszacsatolt egyes országrészek hazatérésének pillanatait, a második világhá­ború eseményeit, valamint a háború utáni, magyarokat súj­tó kollektív megtorlásokat. de a múzeumunk tárában ta­lálható” - tette hozzá a törté­nész. A részleteket ismertet­ve elmondta: egy Svájcban élő hölgytől egy olyan, 23 fényké­pet tartalmazó albumot kap­tak, amelyben a képek Nagy­várad visszatérését örökítet­ték meg az utókornak, s eddig soha, sehol nem publikálták. Több mint egy méter anyagot sikerült eddig összegyűjteni visszaemlékezésekből, napló- részletekből, de rengeteg más jellegű irat (leszerelő levél, különböző igazolványok stb.) is a birtokukba került. Hozzá­jutottak olyan 1940-ből szár­mazó emlékéremhez is, ame­lyet a tulajdonosa a vissza­észak-erdélyi terüle- visszavételében való rész­vételért kapott. Az egyik visz- szaemlékezést dr. Torday La­jos, a Magyar Nemzeti Bank megbízottja vetette papírra, aki a visszacsatolt Észak-Er- dély bankjainak állapotát, helyzetét volt hivatott fel­térképezni. Egy másik nap­ló szerzője Hirsch Hugó főor­vos, Erdélyben elismert szak­ember - aki Szent-Györgyi Al­bertiéi is kapcsolatban állt - feleségének naplója. „Ki ad­hatná jobban vissza a revízi­ós időszak napjainak hangu­latát, ha nem ezek az értelmi­ségiek?” - mondja Köő Artúr. Hirsch Hugóné így fogalmaz: Mindszentyt a nyilasok és a kommunisták is börtönbe csukták Javaslat a boldoggá avatásra RÓMA Már az illetékes vati­káni kongregációnál van hi­vatalosan is az írásbeli össze­foglalás és a javaslat, vagyis az úgynevezett pozíció Mind- szenty József boldoggá avatá­sára - mondta Erdő Péter bí­boros, prímás a Kossuth rá­dió 180 perc című műsorában. Az esztergom-budapesti ér­sek azzal összefüggésben be­szélt az eljárásról, hogy a bíbo­ros, hercegprímás halálának évfordulóján, szombaton tart­ják Esztergomban a hagyomá­nyos engesztelő zarándoklatot Magyarországért. Mint elmondta: halad Mind- szenty boldoggá avatási eljá­Mindszenty József Fotó: MW rása, újabb dokumentációt is benyújtottak hozzá kapcsoló­dó csodálatos gyógyulásról. A jövő évre kitűzték továbbá a teológus bizottság vizsgálatát, amelynek határozati javasla­tot kell tennie a pápa számá­ra - tette hozzá. Erdő Péter az esztergomi zarándoklat kere­tében szombat délelőtt szent­misét mutat be a bazilikában, ahol Joachim Meisner kölni bí­boros mond szentbeszédet. El­mondta: Joachim Meisnert Szi­léziából telepítették ki a hábo­rú végén. Kora ifjúságától há­lás volt Mindszenty Józsefnek azért, hogy fel merte emelni a szavát a svábság kitelepítése Felújítják Hunyadi János rezidenciáját VAJDAHUNYAD Az Európai Unió pénzforrásaiból újítják fel az erdélyi vajdahunyadi várat. A következő öt évben 21,88 millió lejt (1,53 milliárd fo­rint) költenek Hunyadi János egykori rezidenciájának res­taurálására. Az összeg 98 szá­zalékát az EU pénzforrásaiból biztosítják. A felújítási terv ké­szítői azt remélik, hogy a vár­kastély éves látogatottsága a tavalyi 267 ezerről 348 ezerre emelkedik. Vajdahunyad vára a 13. szá­zadban épült gótikus stílus­ban. Az uradalmat a kastél­lyal együtt Zsigmond király katonai érdemeiért adomá­nyozta Hunyadi János atyjá­nak, Vajknak. Hunyadi Já­nos az 1440-es években kezd­te el a családi birtokköz­pont, Vajdahunyad kiépítését. A várkastély belső tereiben jelenleg történelmi, régészeti és néprajzi tárgyakat állíta­nak ki. MW Épen maradt hun sírokat találtak KÍNA Tizennyolc épen maradt hun sírt találtak régészek Kí­na középső, Honan tartomá­nyában. Szén Ven-sze, a kínai tudományos akadémia mun­katársa az újságíróknak el­mondta, hogy körülbelül 1,8 ezer éves sírokról van szó, amelyek azokból az időkből valók, amikor a hunok Kína területén vándoroltak a Han- dinasztia uralkodása ide­jén. Minden sírkamrát belül­ről téglával raktak ki, s ezért nem sorolhatók a Kínai-alföl- dön fellelhető más ismert te­metkezések közé. Különösen értékes leletek­ről van szó, mivel az összes eddig ismert hun sírral szem­ben ezeket nem fosztották ki. A sírok meglehetősen jó ál­lapotban vannak, mindegyi­kükben találtak tárgyi lele­teket, például bronz főzőüstö­ket, amelyek oldalán két lyuk van, amelyekkel a tűz fölé ló­gatták őket. Szén szerint jel­lemzően a nomád népek hasz­náltak ilyen edényeket. MW ellen akkor, „amikor Európá­ban mindenki félt”. Az eszter­gom-budapesti érsek úgy lát­ja, a hagyományos engesztelő zarándoklat ma is eleven, de nemzedékváltás történt: sok iskolás, fiatal vesz részt az eseményen. Arra a felvetésre, amely sze­rint a hitéért következetesen kiálló Mindszenty, aki a nyi­lasok és a kommunisták ural­ma idején is börtönt szenve­dett, korábban iskolákat ala­pított, idősotthont, kórházat, templomokat építtetett, a bí­boros azt mondta: azért tette mindezt, mert tovább akarta adni a keresztény hitet. MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom