Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-06 / 104. szám

X MEGYEI KÖRKÉP 2017. MÁJUS 6., SZOMBAT Béruniót akar a kivándorlás csökkentésére a Jobbik MARCALI-KAPOSVÁR Somogy­bán az országoshoz mérten jóval alacsonyabbak a bérek, és ebbó'l következik, hogy né­hány év múlva a nyugdíjak is azok lesznek. A másik követ­kezmény a kivándorlás, amely megyénket jobban sújtja az át­lagnál. Marcaliban már egész osztályok hiányoznak, mert a szülők és a gyermekek külföl­dön élnek - hangzott el a Job­bik sajtótájékoztatóján, me­lyet a kaposvári vármegyehá­za előtt tartottak. Egyenlő munkáért egyenlő bért kap­jon minden dolgozó Ander Balázs országgyűlé­si képviselő és Kesztyűs At­tila, a megyei közgyűlés kép­viselője a párt kínálta meg­oldást vázolta fel. Béruni­ót akarnak, vagyis egyenlő munkáért egyenlő bért, hogy ne legyen szakadék a nyugati és a közép-európai országok között, mert bérunió nélkül az egységes Európa csak áb­ránd marad. A magyar mun­kások egyharmadával töb­bet dolgoznak, mint a hol­land vagy német munkavál­lalók, ám ezzel szemben míg hazánkban 600 eurónyi az átlagbér, addig Ausztriában 2300 euró. A kialakult helyzetért a rendszerváltás óta valameny- nyi magyar kormány fele­lős, és brüsszeli magállamok is, szögezte le Ander Balázs. Hozzátette: ha visszafogjuk a béreket, és lenyessük a mun­kavállalók jogait, az egy igazi versenyképességi modell he­lyett romló versenyképessé­get eredményez, Somogy pe­dig a versenyképesség tekin­tetében is az országos átlag alatt van. K.G. Veszélyes vizekről is biztonsággal révbe ért a hajóskapitány Kalóz ellen álmatróz, szögesdrót Szögesdróttal, bábukkal és pánikszobával védekezett a kalózok ellen Simon Csaba. A kaposvári tengerészkapi­tány pályafutása alatt a ve­szélyes vizeket sem kerülte el. Egyik legemlékezetesebb útja az Ádeni-öblön keresz­tül vezetett, ahol legénysé­gével kalózok támadására is fel kellett készülniük. Góz Lilla sonline@sonline.hu KAPOSVÁR Simon Csaba szinte egész életét teherhajókon töl­tötte, bejárta a világot. 17 éven át egy angol hajózási vállalat­nál dolgozott; Japánból, Kí­nából, Dél-Koreából szállítot­tak árut Európába és Algéri­ába. A hajó bérlője azt szeret­te volna, hogy ne a hosszabb, bár biztonságosabb úton jöjje­nek, hanem az Ádeni-öbölön a Szuezi-csatornán keresztül hajózzanak a Földközi-tenger­re. Emiatt fel kellett készülnie kalóztámadásra is. Sanghaj­ban szögesdróttekercseket vá­sároltak, amelyeket kihúztak a hajón. - Körbefontuk szöges- dróttekercsekkel a hajót, kü­lönösen a lakóteret védtük. A dróttekercsek közé „Figyelem! Magasfeszültség!” feliratú fi­gyelmeztető táblákat helyez­tünk el. A külső tűzoltólétrá­kat levágtuk, az ajtókat, abla­kokat lehegesztettük. Álmatrózokat is készítettek. Ezeket a bábukat a hajókor­láthoz kötözték, így próbálták „megsokszorozni” a legénysé­get. A hajó hosszában hat-hat vízágyút szereltettek fel, azo­kat a hajóparancsnoki hídról tudták irányítani.- Nem véletlen, hogy később már fegyveres védelmet kértek a hajók a közelben állomásozó hadihajóktól. A kínai, orosz és amerikai hadihajók 40 kilomé­terenként állomásoztak, így a bajba került teherhajókat he­likopterrel 5-6 perc alatt meg tudták közelíteni. Mára sajnos csökkent a hadihajók száma, a NATO is kivonult a területek­ről és ismét megszaporodtak a kalóztámadások. Simon Csaba szerint a kaló­zokat leginkább a váltságdíj motiválja, nem a rakomány. Esetleg a kerozin, gázolaj ér­dekelheti őket. Nigériánál kol­légáit érte támadás. Elrabolták a kapitányt, az első tisztet és a főmérnököt. Mindent elpusztí­tottak a hajón, ami távközlés­re lehetőséget adott volna. Egy telefont nem vettek észre, azon kértek segítséget a hajósok. Kollégái 33 napot töltöttek fog­ságban, majd miután kifizette vállalatuk a váltságdíjat, elen­gedték őket. Az eset után még a hajót is eladta a társaság. Simon Csaba két éve végleg otthagyta a tengert, de éjjelente, álmában még mindig hajózik. Simon Csabának volt bőven része kalandban Fotó: Lang Róbert iákó szülötte őfelsége kapitánya Simon Csaba hosszújára­tú tengerészkapitány 1951- ben született Jákóban. Kis­gyermek kora óta tengerész­nek készült. Dékány András könyvei és tengerészkapi­tány bátyja példája inspirál­ta. A Táncsics Mihály Gimná­ziumban érettségizett (1970), majd Budapesten a Közleke­dési és Távközlési Műszaki Főiskola Tengerésztiszti Ága­zatán folytatta tanulmányait. Diplomája megszerzését kö­vetően (1974) sorkatonai szol­gálatát teljesítette. Első hajó­jára, az M/S „Dunaújvárosra” 1970. március 18-án, Sándor napján Rijekában szállt be. Útiránya a spanyolországi Va­lencia és Castellon de la Pla­na kikötője volt. Végigjárta a mesterség elsa­játításához szükséges rang­létrát a hajósinastól a pa­rancsnoki beosztásig. Tenge­részkapitányi oklevelét Buda­pesten, a hosszújáratú tenge­részkapitányi képesítését a gdyniai Tengerészeti Egyete­men szerezte meg. Ez utóbbi képesítéssel a világ bármely tengerén bármilyen nagyságú hajót irányíthatott. A MAHART megszűnésével nyugdíjazá­sáig külföldi hajózási társasá­goknál szolgált Olaszország­ban, Thaiföldön és leghosz- szabb ideig, 17 esztendőt an­gol hajózási társaság hajóin. Kilenc évig volt a 11 ezer ton­nás angol „GEJA” C parancs­noka. Összesen 117 országban járt. Megfordult Észak- és Dél-Amerika keleti és nyugati partvidékén, a Távol-Keleten, otthon volt a Földközi-tenge­ren, az Atlanti-óceánon és az Indiai-óceánon, körbehajóz- ta nem egyszer Afrikát, járt az északi sarkkörön túl, átszelte a kalózveszélyes tengereket. Volt „Őfelsége kapitánya”. Virágba borult a piac, a ballagásokra és anyák napjára sokan itt szerezték be az ajándékot Megkezdte csatáját az ízletes csökölyi spanyol és a görög gyümölcsök ellen a KAPOSVÁR Végre igazi for­gataggá alakult a kaposvári nagypiac pénteken délelőtt, a kilenc órai nyüzsgés idején az üres parkolóhelyek fellelé­se is komoly idegtorna-mutat- ványnak bizonyult, még sze­rencse, hogy a türelem idő­ben hozza meg rózsáit, mie­lőtt végletesen belilult volna a fej az araszolós keresgetés- ben. Az embertömeg megle­hetősen nagy százaléka kife­jezetten a vágott virágok so­kasága miatt vállalta a kígyó­zó sorok leküzdését, ami nem is csoda, hiszen elérkeztünk a ballagásokhoz, s az sem el­hanyagolható szempont, hogy vasárnap köszöntjük az édes­anyákat. A kiskertekből, ud­varokból elénk kerülő csok­rok között elég nagy árspekt­rumban válogathattunk: míg például az egyik helyen már száz forintért is vehettünk egy labdarózsa-kollekciót, a másikon ugyanezért ötszá­zat is elkértek. A gyöngyvirá­gért egyáltalán nem sajnáltuk a kétszázast, de. sokan a dup­láját is kifizethették, ha nem jártak nyitottabb szemekkel a végre kint is áruval roska­dozó asztalok között. Mond­juk az egy szál becsomagolt rózsáért kért nyolcszáz forin­tot kicsit sokalltuk, hát még a kétezres kivitelt a három­szálas összeállításért... Ahogy az ajándékozható virágok ide­je, úgy a muskátliké is elérke­zett, legalábbis a komoly torló­dásból erre következtettünk a műanyag cserepekben kínált növényi színkavalkád előtt. Szépen lassan tudomásul kell vennie az import eper­Term. újhagyma 100 Ft-tól Term, retek 150 Ft-tól Term, új fokhagyma 200 Ft-tól Term, saláta 100 Ft/db Termelői spenót 250 Ft/25 dkg Újburgonya 580 Ft-tól Újkáposzta 350 Ft-tól Paradicsompalánta 100 Ft-tól Vegyes zöldség 50 Ft-tól Főzőtök 350 Ft-tól Eper 850 Ft/kg-tól Saláta palánta 200 Ft/csomag Orgona 150 Ft Gyöngyvirág 350 Ft Levendula 250 Ft/db Házi tej 150 Ft/I Friss natúr kecskesajt 3000 Ft/kg-tól Kecsketúró 3000 Ft/kg-tól Kecsketej 400 Ft/0,5 1 nek, hogy leáldozóban van­nak napjai, végre a magyar gyümölcs is hatalmas meny- nyiségben megtalálta az út­ját a vásárlókhoz. Árukban ugyan nem sok különbséget találtunk a spanyol-görög virágméz 1600 Ft/ü Egész nyúl 1950 Ft/kg-tól Termelői csontos csirkemell 880 Ft/kg-tól Termelői csirkeszárny 410 Ft/kg-tól Termelői csirke alsócomb Termelői sertés­399 Ft/kg-tól lapocka Termelői sertés­1150 Ft/kg-tól oldalas 1320 Ft/kg-tól Pecsenyehús 999 Ft/kg-tól Marhacomb 2500 Ft/kg-tól Marhalábszár 2200 Ft/kg-tól Lazacfiié 5900 Ft/kg Afrikai harcsafiié 2549 Ft/kg Élőponty 1099 Ft/kg eper a piacon tengely és az Alföld-Csököly összevetésben, majd a keres­let eldönti, kinek, melyikre van szüksége. A kisebb sze­mű alföldi, és a hívószóként működő csökölyi eper kilójá­ért 1300-1500 forintot, a na­gyobbakért 1800-2000 forin­tot is elkértek a kereskedők, megjegyzendő, az árusok kö­zül sokan csak és kizárólag direkt a népszerű zamatos gyümölcsre váltották át pro­filjukat ezekben a napokban. Újdonságként fedeztük fel legutóbbi látogatásunkkor is, hogy a friss tojást árusí­tók között mindenképpen fejlődésként kell elkönyvel­ni a fényújság intézményét, mely a kezdeti próbálgatás után büszkén hirdeti, hogy Somogy legnagyobb tojásvá­lasztéka lelhető fel kínála­tában a kaposvári piacon, a megtalálást immár a vásár­lókra lehet bízni. Szűcs T. A Nagypiacról ajánljuk Mélyalmos tojás 37 Ft/db Termelői vegyes

Next

/
Oldalképek
Tartalom