Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-31 / 125. szám
2017. MÁJUS 31., SZERDA GAZDASÁG y Nem csak jéghokiban nyomta le Csíkszereda Bukarestet HÍREK Jelentősen eltért tavaly a romániai megyék gazdasági növekedése. A leggyorsabban fejlődő területek a Kárpátoktól nyugatra fekszenek. Úgy tűnik: majd 100 évvel a trianoni békediktátum után sem sikerült a Re- gát gazdasági színvonalát közelíteni Erdélyhez. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu ERDÉLY A román statisztikai hivatal előzetes adatai szerint a romániai gazdaság 2016-ban 4,8 százalékos növekedést ért el, de a 2016-os GDP jelentős területi eltéréseket mutat. A listát Máramaros megye vezeti 6,2 százalékos GDP-növe-' kedéssel, Kolozs megye a második (6 százalék), Fehér megye pedig a harmadik helyet foglalja el (5,8 százalék). De szorosan utána ott van Hargita megye (5,7 százalék), illetve majdnem azonos eredménnyel Bákó, Ia§i, Kras- só-Szörény és Kovászna megye (5,5 százalék). Bukarest utánuk következik 5,4 százalékos növekedéssel. A felsorolt, magas növekedésű megyék közül csak Bákó és Ia- §i fekszik a Kárpátoktól keletre, a gyengén fejlődők közül azonban szinte mindegyik. Az utolsó helyezett Cálára- si megye (1,6 százalék), előtte Bráila (2,2 százalék), majd Górj és Szilágy következik 2,3 százalékkal, valamint Dőlj megye is 2,5 százalékos eredmény alatt maradt. Gazdasági szempontból tehát máig Erdély számít Románia motorjának, a régiókat tekintve az egykor magyar megyék járulnak hozzá a legnagyobb mértékben a román nemzeti össztermékhez. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke azt állítja, Má- ramarost és Krassó-Szörényt leszámítva valamennyi er- délyi-partiumi megye nettó befizető, a székelyföldi megyék pedig a befizetett összegek mintegy hatvan százalékát kapták vissza a központi költségvetésből.- Európai elv, hogy amit helyben megtermelnek, az ne járja meg a fővárost, hanem nagyobb mértékben maradjon otthon. Ha helyben több pénzt hagynának, akkor az a helyi közösségeket erősítené, és mivel az erős közösségek gazdasági növekedést hoznak, ezáltal több pénz menne a központi költségvetésbe is - jelentette ki Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke úgy véli: igazságtalan a jelenlegi, központosított adózási rendszer, ezért pénzügyi decentralizációra van szükség Romániában. Egyébként a román politikai elit hosszú ideje többek között azzal érvel Székelyföld szélesebb körű autonómiája ellen, hogy az ottani megyéket a román állam tartja el, egyedül nem állnának meg a lábukon gazdasági-pénzügyi szempontból. Valójában az erdélyi megyéket inkább az teszi kiszolgáltatottá, hogy adójövedelmük felét elszippantották a tavaly létrejött regionális adóhatóságok, amelyek átvették a közepes vállalkozások pénzügykezelését. Becslések szerint ha a közepes és a nagyvállalatok helyben adóznának, a székely- földi megyékben megtermelt adóbevétel közel négyszerese lenne a mostaninak. Megugrottak a beruházások KSH Az első negyedévben 34 százalékkal nőttek a beruházások a tavalyi évhez képest - derül ki a KSH legújabb felméréséből. A gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó beruházások 25, az építési beruházások 49 százalékkal növekedtek. A beruházási teljesítmény a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 40, a költség- vetési szerveknél 31 százalékkal bővült. Elsősorban az EU-forrásból megvalósuló fejlesztéseknek köszönhetően a közigazgatás, a védelem és a társadalombiztosítás területén (17 százalékkal), valamint az oktatásban (53 százalékkal) nőttek a beruházások. Az építőipari fejlesztések 16 százalékkal növekedtek. A kábelhálózatok bővítése és a távközlési berendezések beszerzése által 14 százalékkal bővült a kommunikációs beruházás. MW Tulajdonost vált a Konzum többsége ALAPKEZELŐ Átrendezik a részvényesek a Konzum Befektetési Alapkezelő Zrt. tulajdonosi szerkezetét. A Budapesti Értéktőzsde honlapján hétfőn este közzétett bejelentés értelmében Mészáros Lőrinc magánszemélyként 53 százalékos tulajdon- részt szerez, a Konzum Nyrt. pedig közvetlen módon 24- ről 47 százalékra növeli befolyását az alapkezelőben. MW Az agrártárca keresi az év pálinkáját A műszaki megoldás még többesélyes Védik a vasi vadkörtét Hol tárolják Paks II. kiégett fűtőelemeit? Logikus lenne hazai tároló kialakítása Fotó: MW AGRÁRIUM Hamarosan önálló oltalmat élvez a Vasi vadkörte meg a Nagykörűi cseresznye- pálinka, és folyamatosan dolgoznak Magyarország pálinkatérképének teljesebbé tételén, valamint a regionális pálinkák oltalom alá helyezésén - mondta Gulyás Andrea, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára a Pálinka országkóstoló megnyitóján, ahová összesen 377 tételt küldtek be. Ebből 362 tételt a Nemzeti Pálinkakiválóság Program idei megméretésére, valamint az Országos pálinka- és törkölypálinka-versenyre. ADÓZÁS A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kezdeményezi, hogy a munkavállalókhoz hasonlóan a kisvállalkozások adóbevallását is az adóhatóság készítse el a jövőben, később pedig a nagyobb vállalkozásokra is kiterjedhetne ez a gyakorlat - mondta a kamara elnöke Nagykanizsán. Parragh László a Nagy- kanizsai Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlését követően fejtette ki, javaslatuk szerint négy év alatt lehetPálinkatérkép készül Fotó: MW ne kiterjeszteni a kisvállalkozásokra, hogy az adóhatóságtól közvetlenül megkapják a bevallásukat. „Ez sokaknak nem tetszik, de klasszikusan ez a bürokráciacsökkentés” - érvelt az elnök. A kisvállalkozásoknak nem kellene külön fizetniük a bevallás elkészítéséért, és később ez a bevalláskészítési gyakorlat kiterjedhetne a nagyobb vállalkozásokra is - tette hozzá Parragh László. Az elnök kitért arra is, hogy a külföldön munkát A Nemzeti Pálinkakiválóság Programot a Földművelésügyi Minisztérium hirdette meg, 2015-től kezdve a Pálinka Nemzeti Tanács Országos pálinka- és törkölypálin- ka-versenyével közösen szervezi meg. Az elmúlt évekhez hasonlóan eredményt ezúttal is az Országházban hirdetnek, június 20-án. A legkiválóbb tételeket tartalmazó többnyelvű kiadványt, a Pálinkakiválósá- gok könyvét a 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár keretében mutatja be Fazekas Sándor, az agrártárca minisztere. MW vállaló magyar dolgozók visz- szacsábítása végett kezdeményezték a bérfelzárkóztatási programot, mert „ha rövid távon ezt az intézkedést nem tesszük meg, középtávon kiürül az ország”. Az elvándorlás üteme csökkenőben van, de a reálgazdaságban foglalkoztatott mintegy 3,1 millió ember mellett mintegy 300 ezer magyar dolgozik külföldön, ez a 10 százalék pedig „a magyar munkavállalók szí- ne-java” - mondta. MW ATOMENERGIA Az észszerűség azt diktálja, hogy a Paks II. kiégett fűtőelemeinek átmeneti tárolása 7 ha nem az oroszországi kiszállítás győz - az erőművön belül, a jelenlegi létesítményben valósuljon meg. Egyelőre csak költségoldalon véglegesek a két új paksi blokk majdani radioaktív hulladékainak tárolására vonatkozó tervek. Eszerint a létesítmény áramának várható árában - vagyis a megtérülési számításokban - már figyelembe vették, hogy a bevételből töltögetni kell majd az e hulladékok tárolására elkülönített alapot is. A műszaki megoldás többesélyes. Paks II. kiégett fűtőelemeinek átmeneti tárolása megoldható Magyarországon és Oroszországban is, megállapodás még nincs. Ha Magyarországra esik a választás, akkor célszerű a Paksi Atomerőmű területén lévő, ugyanilyen célú létesítményt használni, feltéve ha kibővítik és hieghosz- szabbítják az üzemidejét. Észszerűnek tűnik a végleges tárolóknak is ugyanazt (vagy ugyanazokat) a helyszíneket választani, ahová a ma működő négy blokk hulladékai kerülnek. A Világgazdaság információi szerint nemrég e célból megvizsgálták és előzetesen alkalmasnak találták a kis és közepes radioaktivitású hulladékok Bátapátiban működő temetőjét. Végül Paks II. nagy radioktivitású hulladékai végleges tárolójának is a Paksi Atomerőmű számára vizsgált helyszín kívánkozik a mecseki Boda térségében. Mindeközben még a bodai tárolóról sincs döntés, az pedig még távolabbi - további vizsgálatok és engedélyek tömegének a függvénye -, hogy Paks II. esetében mi lesz a döntés. A Paksi Atomerőmű leszerelése utáni „maradványok” első kazettáját is csak 2055-ben kell elhelyezni, Paks II. esetében 2105-ben. MW A NAV a vállalkozások bevallását is átveheti Székelyföld Románia gazdasági motorja ma is A Hargita megyei Szent Anna-tó turisztikai vonzereje is húzza a román gazdaságot Fotó: Shutterstock
