Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-27 / 122. szám

2017. MÁJUS 27., SZOMBAT KULTÚRA 11 Jack Sparrow ezúttal a tengeristen, Poszeidón legendás szigonyát akarja megszerezni ádáz riválisai elől Fotó: AFP Imbolygó hősök, vicces karibi szellemek Kalózromantika A Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja Kétszeresen is kisebbségben A Karib-tenger kalózai leg­újabb részében, a Salazar bosszújában Jack Sparrow ezúttal ismét egy misztikus varázstárgyat keres, még­pedig Poszeidón szigonyát, de erre fáj a foga többek kö­zött egy szellemhordának, egy asztronómusnőnek és a Bolygó Hollandi kapitánya fiának is. Kubiszyn Viktor kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu FILM A kalózromantika évszá­zadok óta ott van a kaland­regényekben, a történelmi írásokban és a művészetben, és amióta film létezik, a film­iparban is. A kalózok szemé­lye - hiába volt a valóságban a legtöbbjük rablógyilkos - valahol mindig a szabadsá­got, a kötetlenséget, a kalan­dokat, a veszélyt és a miszti­kumot képviselték a nyugati közönség szemében. Erre ér­zett rá a Disney stúdió tizen­négy éve, amikor elkészült az azóta ötödik részénél járó, A Karib-tenger kalózai című ka­landfilm, amely sikeresen öt­vözte a kalózromantikát, a hu­mort, a misztikumot és a le­nyűgöző látványvilágot. A so­rozat egyes részei egyre gyen­gébbek lettek, de a most bemu­tatott ötödik rész felér a mél­tán híres első résszel. A sorozat lack Sparrow ka­rakterére (Johnny Depp) épül: egy részeges kalóz, aki kizá­rólag a saját hasznát és saját érdekeit nézi, mégis valahogy a jó ügy oldalára keveredik, minden csávából kimászik, és bájosan csetlik-botlik, mi­közben azért mégis zseniális tengerész, éles eszű kapitány és vérbeli kalandor. A sorozat nagy újítása volt, hogy - hála a számítógépes technikának - nem egyszerű kalandfilme­ket látunk, hanem megjelen­nek a fantáziabirodalom ször­nyei, a tenger kísértetei, a tör­ténelem misztikus legendái is, mindazok, amelyekben a való­di kalózok is hittek. Jack Sparrow ezúttal ismét egy misztikus varázstárgyat keres, Poszeidón szigonyát, er­re vadászik még az előző ré­szekben megismert, mostanra a Bolygó Hollandi kapitánya­ként a tenger alatt kísértő Will Turner (Orlando Bloom) fia - hogy megszabadítsa apját az átoktól -, valamint egy boszor­kánynak bélyegzett ifjú aszt- ronómusnő, és maga Salazar kapitány (Javier Bardem) és gyilkos szellemhordája, aki­EREDETI CÍM: Pirates of the Caribbean: Dead Men Tell No Tales Színes, szinkronizált ameri­kai-ausztrál kalandfilm RENDEZTE: Espen Sandberg, Joachim Ronning ÍRTA: Jeff Nathanson FŐSZEREPLŐK: Johnny Depp, Javier Bardem, Kaya Scodelario, Brenton Thwaites, Orlando Bloom, Da­vid Wenham, Kevin McNally, ket Sparrow miatt az élőha­lottak átka sújt. A cselekmény egyszerű, nyílegyenes vonal­ban haladunk a végkifejletig. Egy pillanatra sem állunk meg a történetben, folyamatos az akció, és a látványos és mulat­ságos, a korábbi részektől már megszokott kalandkoreográ­fia. A képi és a szóbeli poénok valóban viccesek, és nem eről­tetettek, a misztikum és a va­rázslat épp az elviselhetőség határán mozog, még az is él­vezheti, aki alapvetően egy kalandfilmtől nem feltétlenül látványos CGI-trükköket vár. Geoffrey Rush, Golshifteh Fa- rahani, Sir Paul McCartney FÉNYKÉPEZTE: Stuart Beat- tie, Ted Elliott, Jeff Nathan­son, Terry Rossio, Jay Wolpert ZENE: Geoff Zanelli PRODUCER: Jerry Bruckheimer GYÁRTÓ: Walt Disney Pictures JÁTÉKIDŐ: 129 perc KORHATÁR: 12 A film szinkronos 2D, IMAX, 4DX és 2D OV változatokban lesz látható a mozikban FORGALMAZÓ: Fórum Hungary A szereposztás ismét remek, és a legendás kikacsintásokat sem nélkülözi: míg az előző ré­szekben Keith Richards, a Rol­ling Stones tagja alakította az egyik kalózt, az új részben Sir Paul McCartney a Beatlesből bújik kalózbőrbe. A Karib tenger kalózai: Sa­lazar bosszúja remek kora nyári szórakozás az egész csa­ládnak, bár a 12 éven felüliek­nek ajánlott korhatár-beso­rolás nem véletlen, némelyik szellem igencsak élethűen oszladozóra sikerült, a csont­vázcápákról nem is beszélve. ERDÉLY Izgalmas könyv a Til­tott kastély: egyszerre fizikai és lelki utazás Erdély csodá­latos helyszínein, titkokat fel­táró kalandozás a 20. száza­di történelem labirintusában, különleges képeskönyv és em­beri sorskatalógus egy meg­semmisíteni, eltüntetni kívánt társadalmi rétegről, ami azon­ban nem tűnt el, bármennyi­re is szerette volna a diktatú­ra: az erdélyi magyar arisztok­ráciáról, a magyar főnemesek­ről és leszármazottaikról, akik nem tűntek el, hanem nagyon is élnek, túlélnek, és mesél­nek. Margittai Gábor író, új­ságíró fizikailag is nagy utat járt be, míg megírta a köny­vet: négyévnyi kutatómun­ka áll a könyv mögött, és ren­geteg interjú, utazás, alapos utánajárás a tényeknek és az események­nek, aminek ez a lenyűgöző könyv az ered­ménye. Trianontól kezdve az er­délyi magyar arisztokrá­cia ha nem is megszűnt létezni, de létezé­se ellehetetlenült: az ország szétszakításával a társadal­mi elit tagjai, akiknek csa­ládjai évszázadokon át alakí­tották a magyar történelmet (elég csak a Teleki, a Bánffy, a Bethlen, a Mikes, vagy az Apor és a Haller nevet emlí­teni), emigrációba kénysze­rültek, meghurcolták, elítél­ték, elüldözték őket. Róluk szól a könyv, és a családi bir­tokaikról, arról, mi lett a kas­télyokkal, mi lett az örökség­gel. A rendszerváltás utáni jó­vátétel elvileg lehetővé tenné, hogy az egykor elvett, álla­mosított birtokok visszaszáll- janak a valódi tulajdonosokra - de lehetséges-e ez egy olyan országban, Romániában, ahol a magyar arisztokrata kétsze­resen is kisebbségi: egyrészt az arisztokrata származása miatt, másrészt mert magyar. A könyv gördülékeny, izgal­mas' stílusban vezeti be az ol­vasót ebbe a nem sokak által ismert világba, személyes tör­téneteken keresztül, megszó­laltatva a leszármazottakat, bemutatva sorsukat, és azt is, hogy milyen kitartás, elhiva­tottság és lélek munkál ben­nük a jelenben, hogy vissza­szerezzék és hasznosra fordít­sák valaha elrabolt javaikat. A megszólalók tragikus múlt­juk ellenére nem kiégettek és nem cinikusak - humorral és bölcs belenyugvással tekinte­nek a múltra, és fáradhatatla­nul dolgoznak a jelenért és a jövőért. Az emberek mellett fontos szereplők a kastélyok és a hely­színek is: költői, mégis realis­ta módon mutatja be a szerző az állapotukat, a valaha volt dicső múlt, majd az emberte­len, kollekti­vista pusztítás j után a jelent, amelyben ben­ne van az új­jászületés esé­lye. A könyv­nek a remek­be szabott, ol­vasmányos stí­lus mellett ha­talmas erénye a lenyűgöző, gaz- dag képanyag: a rengeteg archív felvétel mellett a szerző saját fotói is illuszt­rálják a kiadványt. A szöveg­ben elszórt, fekete-fehér fotó­illusztrációkon felül több szí­nes mellékletet is találha­tunk, igen jó minőségben ki­vitelezve, így a könyv szinte képes albumként is forgatha­tó. A könnyebb megértés ked­véért ezenfelül térkép is talál­ható a könyvben bejárt hely­színekről és kastélyokról. Margittai Gábor könyve hi­ánypótló kiadvány mind té­máját, mind kivitelezését te­kintve: olyan, amit jó érzés kézbe venni, és tanulságos ol­vasni. Karácsony Vendel Könyvajánló MARGITTAI GÁBOR: Tiltott kastély Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében KIADÓ: Külső Magyarok SZERKESZTETTE: Major Anita KÖNYVTERV: Tóth Mihály OLDALSZÁM: 288 oldal MEGJELENÉS: 2017 ÁR: 3950 Ft Pénzügyi Évkönyv Fizessen elő egy évre a Manager Magazinra és 2 évkönyvvel ajándékozzuk meg. Pénzügyi Évkönyv 2017 Sebességet váltott az ingatlanpiac A pénzügyi szakemberek saját cégük helyzetén túl az iparáguk és az ország gazdasági helyzetéről is elmondják véleményüket. A vállalati és lakossági hitelpiaci trendek mellett helyet kapnak a támogatási programok ösztönző hatásairól szóló elemzések is. a jövőt meghatározó projektek kereskedelmi ingatlanok, irodapiac logisztikai és ipari parkok termőföldekkel kapcsolatos aktualitások és piaci trendek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom