Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-23 / 118. szám

2017. MÁJUS 23., KEDD GAZDASÁG y Korlátlanul lőhetik ki a vadászok a vaddisznókat Sok kárt okoztak a mezőgazdasági területeken a túlszaporodott vaddisznók Fotó: Shutterstock Borravaló helyett jöhetne a szervizdíj? BUDAPEST A Vendéglátó és Tu­risztikai Szakszervezet támo­gatja, míg a balatoni vendéglá­tósok ellenzik a Magyar Szál­lodák és Éttermek Szövetsé­ge által felvetett 8-15 száza­lékos kötelező' szervizdíj beve­zetéséről szóló javaslatot - de­rül ki a Magyar Nemzet, illet­ve a Népszava tegnap megje­lent összeállításából. A Magyar Szállodák és Ét­termek Szövetsége (MSZÉSZ) által felvetett program célja az ágazatra jellemző alacsony keresetek növelése és ezál­tal a munkaerő megtartása, az ágazat kifehérítése lenne. Álláspontja szerint az intéz­kedés mellett szól az is, hogy a szervizdíj felosztásáról a tu­lajdonos, az üzemeltető, az ott dolgozók közösen döntenének. Mindenki részesülne belőle, aki a munkájával hozzájárul ahhoz, hogy a vendég minősé­gi kiszolgálást kapjon. Várnai Zsuzsa, a Vendéglá­tó és Turisztikai Szakszerve­zet ügyvezető elnöke a Ma­gyar Nemzetnek elmondta: támogatják a szövetség felve­tését, mert az garantált bevé­telt jelentene a dolgozóknak, míg a borravalót a tulajdonos az esetek 50 százalékában el­veszi tőlük, esetleg egy részét adja vissza. A szakszervezet támogatá­sáról szóló levelet már el is küldték a Magyar Turisztikai Ügynökségnek. A balatoni vendéglátósok viszont ellenzik a felvetést. Hoffmann Henrik, a Balato­ni Turizmus Szövetség elnö­ke, szállodatulajdonos szerint a szervizdíj nem lenne más, mint egyszeri kötelező ár­emelés - mondta el az elnök a Népszavának. Véleménye szerint a legjobb megoldás a további áfacsökkentés lenne. A vendéglátás forgal­mi adója idén 18 százalék­ra csökkent, jövőre 5 száza­lékra mérséklődik, és a szak­ember szerint már elindult a bérek emelkedése az ágazat­ban. Kiemelte: ennek köszön­hetően jövőre még nagyobbat léphet előre a vendéglátás. Az Ausztriában kínált fizetés 70 százaléka lenne az az összeg, amiért sokan itthon maradná­nak - tette hozzá a szakember. MW Korlátlanul ritkítható a túl­szaporodott vadállomány a napokban életbe lépett új vadgazdálkodási rendelet szerint - írja a Magyar Idők. A vadászoknak minden év február 15-éig el kell külde­niük az éves tervüket a ható­ságoknak, amelyben többek mellett azt is rögzítik, hogy az adott évben milyen fajból hány példányt lőnek ki. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Örülhetnek a gazdák és a vadgazdálko­dók, hiszen megszületett a 2015 novembere óta hatály­ban lévő vadgazdálkodási tör­vény végrehajtásáról szóló szabályozás, ami a vad tartá­sának, az elejtésének, az oko­zott károk megtérítésének feltételeit is rögzíti. Emellett megteremtik a lehetőségét an­nak, hogy a korábban túlsza­porodott állomány létszámát a megfelelő szintre mérsékeljék a társaságok. Az utóbbi időben egyre több állat kalandozik a saját terüle­tén kívül: a vaddisznók gyak­ran a lakott és a mezőgazda- sági területeken keresnek maguknak élelmet. Az ágazat szakemberei szerint a földmű­velésügyi miniszter rendeleté­nek egyik legnagyobb előnye, hogy a gazdák végre beleszól­hatnak abba, ki hasznosíthat­ja az adott területen élő álla­tokat. Ezzel az új szemlélettel a gazdák és a vadgazdálkodók közötti konfliktus valószínű­sége is csökkenni fog. Ezentúl a vadgazdálkodók­nak az a feladatuk, hogy min­den év február 15-éig elküld- jék az éves tervüket a hatóság­nak, amelyben leírják, hogy az adott évben milyen fajból hány darabot akarnak kilőni. A meghatározott mennyiség­től mindössze tíz százalékkal térhetnek el. Ebből kivételt ké­peznek a nagyvadak nőstény egyedei, illetve a vaddisznók, esetükben nincs korlátozás. A rendelet számos ponton szigorította a trófeás vadakra vonatkozó elejtés szabályait. Ezek szerint ha a vizsgálatok során kiderül, hogy a gazda pa­zarlóan bánt az állománnyal, hibapontokra és a hatóság fi­gyelmeztetésére számíthat. Ha többszöri felszólítás után is elő­fordul, hogy olyan állatot vadá­szott le a területén, amely még nem érett erre, a hatóság korlá­tozhatja az érintett fajra vonat­kozó elejtési keretet. Az új szabályozás a vadász- terület nagyságára is kitér: mostantól kezdve vaddisznót és muflont nem lehet kétszáz hektárnál kisebb területen el­ejteni, egyéb nagyvadat ille­tően a fenntartott területnek el kell érnie az ötszáz hek­tárt. Az állatok számára pe­dig mindenhol biztosítani kell a kitérési és a menekülési út­vonalat. Mostantól kezdve a vadász- területről csak akkor lehet el­vinni a lelőtt állatot, ha a va­dászati hatóság okirata mel­lett az élelmiszerlánc-bizton­sági és állategészségügyi hi­vatal által kiállított állatorvosi bizonyítvány is megvan hoz­zá. A rendelet kitér a vadász­kutyákra is: mostantól a faj­tatiszta ebek mellett a keveré­kekből is lehet jó vadászeb. Félmilliárdos hókár az északi erdőkben MISKOLC Az áprilisi havazás és vihar mintegy félmilliárd forint kárt okozott a Bükkben és a Zempléni-hegységben az állami tulajdonú erdősé­gekben - közölte az Északer­dő Zrt. az MTI-vel. Az összesí­tett felmérés szerint több mint 100 ezer köbméter fa, túlnyo­mórészt bükk, illetve fenyő és tölgy károsodott. A kárérték tartalmazza a faanyag érték- vesztését, az erdőfelújítás költ­ségét, valamint az erdészeti és turisztikai létesítményekben esett károkat is. A veszteségek 90 százaléka a Bükk, tíz szá­zaléka a Zempléni-hegységet érintette, a legnagyobb pusztí­tás a répáshutai erdészetet ér­te. A szakemberek figyelmez­tetnek: a Bükk erdészeti útja­in május végéig elhúzódik a munka, ezután kezdődik meg a kidőlt fatörzsek kitermelése. A kárfelszámolás 2018-ig is el­tarthat. A turistáktól, erdőjá­róktól azt kérik, hogy fokozott óvatossággal közlekedjenek ezeken a területeken. MW Theresa May: Fizessen az unió! LONDON Június 8-án előre ho­zott választásokat tartanak Nagy-Britanniában, ezt köve­tően az új kormány elindítja a brexittárgyalásokat - nyi­latkozta tegnap Theresa May brit miniszterelnök. A kon­zervatívok vezetője csattanós választ adott Brüsszel kilépé­si díjáról szóló követelésére: szerinte éppenséggel az Euró­pai Uniónak kellene fizetnie a britek részére, irgalmatlanul nagy összeget, mégpedig 85 milliárd fontot. Theresa May kormányfő azzal magyarázta döntését, hogy Nagy-Britannia évekig részvényese volt az Európai Beruházási Banknak, amely­ben 16 százalékos részese­dést tudhat magáénak. Ez te­szi ki a 8,5 milliárd fontos összeget. A brit miniszterel­nök szerint minden eleddig befizetett pénzt figyelembe kell venni majd a brexittár- gyalások során. MW * Magas kártérítés a vadkárra Az új rendelkezés szerint a me­zőgazdaságban okozott vad­kárt őszi gabonára vonatkozó­an október 1. és július 31., ku­koricára április 15. és novem­ber 15. között jelenthetik be a termelők, míg a szőlőben és gyümölcsösben okozott vesz­teséget a gazdálkodók egész évben jelezhetik a hatóságnak. A kártérítés összegének meg­határozásakor a csemege- kukorica, az étkezési napra­forgó és a szántóföldi zöldség­növények kiemelten értékes terménynek minősülnek, vagy­is ha a vadon élő állatok meg­dézsmálják az állományt, ma­gasabb díjra számíthatnak a gazdák. Megnyílt a világkongresszus - Szijjártó Péter szerint nélkülözhetetlen az innováció A világ hatodik vetőmagexportőre vagyunk BUDAPEST A fenntartható me­zőgazdasági termeléshez, a globális kihívások és a klíma- változás hatásainak csökken­téséhez a vetőmagtermesztés­ben is nélkülözhetetlen inno­váció fontosságát hangsúlyoz­ta Szijjártó Péter a Vetőmag Világkongresszus megnyitó­ján tegnap Budapesten. A kül­gazdasági és külügyminiszter kiemelte, Magyarország a víz- gazdálkodásban és a vetőmag- termesztésben olyan kiemel­kedő fejlesztésekkel rendelke­zik, amelyeket a világ számos részén használnak már. „Magyarország" gazdasága hagyományosan mezőgazda­sági termelésen alapul, a kor­mány komolyan veszi globá­lis kötelezettségeit, így az uni­ós országok között elsőként ratifikálta a párizsi klíma­egyezményt” - utalt rá Szij­jártó. Kiemelte, Magyaror­szág versenyképes az egész­séges, minőségi élelmiszerek előállításában, exportjában, GMO-mentességük alaptörvé­nyi szinten garantált. A vető­magok exportja kukoricából 7, búzából 57, napraforgóból 34 százalékkal nőtt egy év alatt. Jean-Christophe Gouache, a Nemzetközi Vetőmag Szö­vetség elnöke az ágazat kihí­vásai közül a legnagyobb kér­Vetőmagtermesztéssel 887 hazai cég foglalkozik désnek azt nevezte, hogyan lehet a világ növekvő népes­ségének megfelelő mennyisé­gű, minőségi vetőmagot elő­állítani, mert ezek hiányában az élelmiszeripar sem tud lé­tezni. Pavelka Árpád, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szer­vezet és Terméktanács elnök­ségi tagja kiemelte, Magyar- országon több mint százéves hagyománya van a nemesí­tésnek. Az itt előállított ve­tőmagmennyiség 30 százalé­kát, mintegy 100 ezer tonnát külpiacokon értékesítjük, ez­zel Franciaország, Hollandia, az Egyesült Államok, Német­ország és Chile után hazánk a hatodik legnagyobb exportőr a világon. A legfontosabb fel­vevő országok közé Francia- ország, Németország, Olasz­ország, Lengyelország és Szlovákia tartozik. Az idén Magyarországon 130 ezer hektáron állítanak elő vető­magot. Évente mintegy 100 faj 1500-féle vetőmagja kerül piacra, a szektor éves forgal­ma 100 milliárd forintot tesz ki. Ennek a fele a kukorica, a repce és a napraforgó értéke­sítéséből keletkezik. Az ága­zatban 887 cég, nagyüzem, intézmény és magángazda­ság tevékenykedik. MW Ritkíthatják a túlszaporodást

Next

/
Oldalképek
Tartalom