Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 20. szám

2017. MÁJUS 20., SZOMBAT KOZELET Luxuscikkeket készítenek a bőréből és a tojásából Lefutóban a hazai strucctenyésztés Az afrikai politikai-gazda­sági embargó idején elsza­porodtak a strucctenyé- Szetek Magyarországon. A legutóbbi, madár­influenza miatti zárlat el­törlése után, azaz tavaly óta egyre kevésbé éri meg struccot tenyészteni, pedig jó üzletnek indult, hiszen a világ legnagyobb mada­rának szinte minden része hasznosítható. G. Juhász Judit GAZDÁLKODÁS Jó húsz éve még bolondnak nézték azt, aki ar­ról beszélt, hogy struccte- nyésztésbe kezdene, hiszen struccot addig legfeljebb fil­men vagy állatkertben lehe­tett látni. A dél-afrikai termé­keket sújtó embargó miatt a kereslet kielégítetlen ma­radt, és Magyarországon egy­re többen vágtak bele a szép haszonnal kecsegtető, nálunk addig ismeretlen struccte- nyésztésbe. Óriási tojást költ Az első strucc-családokat Angliából vagy Németország­ból szerezték be. A kilencvenes évek máso­dik felében azonban már 400- 500 struccfarm működött Ma­gyarországon, és az Afrikában őshonos, klímára nem túl ér­zékeny madarak tenyésztésé­ből és értékesítéséből új ága­zat nőtt ki. A struccnak majd­nem minden része felhasz­nálható. Húsa vörös, sovány és puha, koleszterintartal­ma alacsony és rendkívül íz­letes. Gyakran készítenek be­lőle steaket, kelendő az apró­húsa is, és a háját is felhasz­nálják. Tojása ehető, súlya el­éri a másfél kilót és nagyjá­ból 25 tyúktojásnak felel meg. A bőre tartós, puha és különle­ges, így a legjobb minőségűek közé tartozik. Igényes, szépen kidolgozott és drága luxus­cikkek készülnek belőle, tár­ca, táska, kabát, óraszíj, cipő. Tollazata, csontjai, sőt még a A legnagyobb * madár a világon A kifejlett strucc tojó körül­belül két méter magas és 140 kilós, a kakas 210-275 centiméterre nő meg, tes­te nagyjából két méter hosz- szú, súlya pedig 100-160 kiló. Rúgása akár végzetes is lehet, kár provokálni, fő­leg szaporodási időszak­ban. Ivarérésig barátságo­san viselkedik, és akár het­ven évig is elél. Tenyész­tők azt tartják: a fészkelő­helyet érdemes úgy megol­dani, hogy a tojásokat kívül­ről is be lehessen gyűjteni. A tojók hároméves koruktól kezdve akár 25 éven át toj­nak, évente 60-100, egyen­ként nagyjából másfél kilós tojást. A fiatal madarak töré­kenyek, vigyázni kell rájuk, de féléves korukig havonta 25-30 centit nőnek. A strucc tartósan 60 kilométeres se­bességgel képes futni, és egyes vidékeken, ahol ősho­nos, házőrzésre is használ­ják. Igazi otthona a jól belát­ható, füves szavanna, a szá­raz környezethez jól alkal­mazkodik, napokig bírja a szomjazást és a homokban fürödve tisztálkodik. Táplá­léka magokból, fűből, növé­nyi részekből és kisebb ál­latokból áll, emésztését pe­dig kövek lenyelésével segí­ti elő. A jobb táplálék remé­nyében vándorol, s közben gyakran csatlakozik antilop­vagy zebracsordához. A könnyűiparban még a szempilláját is felhasználják szempillája is kelendő, eze­ket a könnyűiparban haszno­sítják, a strucctojás héjából pedig dísztárgyakat, például lámpaburát készítenek. Jót tett az afrikai embargó A nagy lelkesedéssel beindí­tott vállalkozásoknak előnyére vált az Afrikát sújtó politikai és gazdasági embargó, s ké­sőbb a madárinfluenza miatti zárlat is csak növelte a struc- cok iránti keresletet. A beteg­ség terjedésének megállítása után azonban tavaly feloldot­ták a zárlatot, s egyre kevésbé érte meg a struccüzlettel fog­lalkozni. Csökkent a kereslet, az árak a korábbi felére, kilón­ként 1,8 euróra zuhantak, s míg egy éve a tenyésztők még 25 ezer forintot kaptak egy csibéért, az utóbbi időben már Az oldal fotói: Shutterstock csak 15 ezret. A remélt haszon jó részét most már szlovák, ro­mán, olasz és cseh feldolgozók viszik el, akik az itt felvásárolt madarakat Nyugat-Európában vágják le és ott is értékesítik. A kedvezőtlenné vált körűimé1 . nyék hatására a struccfarmok nagy része felhagyott a műkö­déssel, olyannyira, hogy mos­tanra csupán 90-100 vállalko­zó tenyészti a futómadarat. A fóliából mérgező anyagok szabadulhatnak fel Veszélyes-e az alumíniumfólia? VESZÉLY Egyes kutatások ar­ra világítanak rá, hogy az alu­míniumfólia veszélyt jelent az egészségre és nincs helye az élelmiszerek közelében. Más vizsgálatok ezt nem támaszt­ják alá, és teljesen biztonsá­gosnak tartják a használatát a főzéshez, csomagoláshoz, va­lamint élelmiszerek tárolásá­ra. De mennyire veszélyes va­lójában az alumínium? Az alumíniumfólia szinte mindennap előkerül a kony­hában, hiszen húst és zöldsé­geket lehet letakarni vele, mi­közben a sütőben párolódnak, vagy azokat az éte­leket lehet bele- Károsíthatja csomagolni, ami- 07 embori két a hűtőben sze- ' ■ retnénk tárolni. DNS-t Az alumínium ter­mészetesen jelen van az éle­tünkben, hiszen az egyik leg­gyakrabban előforduló elem a Földön - mondta lapunk­nak Simon Gergely vegyi- anyag-szakértő, de azért fel­merülhetnek aggályok a min­dennapos használatával kap­csolatban. Összefüggésbe hozták már az Alzheimer- és Parkinson-kórral, a mellrák­kaim valamint az asztmával is. Egyes kutatások szerint megakadályozza a kalcium felszívódását, aminek súlyos egészségkárosító következ­ményei lehetnek. 1993-ban a WHO elismerte, hogy az alu­míniumszármazékokat tar­talmazó izzadásgátlók rend­szeres használata és az Alz­heimer-kór között összefüg­gés van - írja a Life.hu. Ezt erősítette meg lapunknak Si­mon Gergely is, aki elmondta, hogy a szervezetben felhal­mozódó alumínium és az Alz- heimer-kór közt valóban ta­láltak összefüggést, de egye­lőre sok a bizonytalanság ez­zel kapcsolatban. Régóta foglalkoztatja a ku­tatókat, hogy az izzadásgát- lókban lévő alumínium az Alzheimer-kór mellett való­ban összefüggésbe hozható-e a mellrákkal. Az tény, hogy az alumínium genotoxikus ha­tású, azaz káros a DNS számára, így nagy mennyiség­ben mutációkat, rákot okozhat, mi­vel felhalmozódik a szervezetben, akár a hónalj­ban és környékén is. Az izza- dást úgy gátolja meg, hogy az alumíniumionok eltömítik a sejteket, így az izzadtság nem tud a bőr felszínére kerülni. Egy 2012-ben megjelent ta­nulmány rámutat arra, hogy főzés közben az alumínium, akár az edényből, akár az alu­fóliából átszivároghat az étel­be. Az International Journal of Science írta: „Minél magasabb hő éri az alufóliát, annál na­gyobb mennyiségben válasz­tódik ki belőle az alumínium. A szivárgás mértéke nagyban függ attól, hogy milyen az alu­fóliában tárolt, vagy az edény­ben főzött étel pH-értéke.” Takács Eszter HIRDETÉS HA GYERMEKNAP, AKKOR VAéÚTTÖRTÉNETl PARK! , Május 27-én és 28-án, egész hétvégén fergeteges gyermeknapi rendezvény várja a családokat a Vas- úttörténeti Parkban, ahol a nevetésé és a vidámságé lesz a főszerep. A szomba­ti napon a Park interaktív programjain túl megrende­zésre kerül a Közlekedés- biztonsági Nap is, ezen kívül pedig fellép 11 órától a Kolompos zenekar, 13 órától a Fabula Bábszín­ház: Vitéz László előadása, 15 órától pedig az Apacuka zenekar! Vasárnap sem lesz hiány szórakozásból, hiszen 11 órától a Kaláka együttes, 13 órától a Fabula Bábszín­ház a Mazsola és Tádéval, 15 órától pedig a Ghymes zenekar gyerekkoncertje fokozza a szuper hangula­tot. A szervezők felejthetet­len élményt ígérnek, amihez hozzájárul Juhász Magda is, aki versekkel és mesék­kel varázsolja el a kicsiket és nagyokat egyaránt. A kétnapos rendezvényre minden 14 év alatti gyer­meknek ingyenes a belé­pés! Bővebb információ: www.Yasirttortenetipartt.hu. https^/www.facebook com/vasuttortenetipark A konyhai segédszemélyzet is részesül belőle Kötelező borravaló SZERVIZDÍJ A Magyar Szál­lodák és Éttermek Szövetsé­ge (MSZÉSZ) kezdeményezi a magyarországi vendéglátóhe­lyeken a kötelező szervizdíj bevezetését, mértékére 8-15 százalékot javasolnak - közöl­te az MSZÉSZ. A tájékoztatás szerint ez egy átfogó javaslat- csomag része, amelynek vég­ső célja az ágazatra jellem­ző alacsony keresetek növelé­se, és ezzel a munkaerő meg­tartása, az ágazat fehérítése. A szövetség szerint az intéz­kedés mellett szól az is, hogy az éttermek jelentős hányada - nagyobbrészt Budapesten - jelenleg is alkalmazza a szer­vizdíjat. A javaslat szerint en­nek felosztását a tulajdonos, üzemeltető, az ott dolgozók bevonásával, közösen határoz­za meg. Az üzlet belső megállapodá­sától függően ebből a felszol­gálók mellett a konyhai se­gédszemélyzet is részesülhet, mindenki, aki a munkájával hozzájárul ahhoz, hogy a ven­dég minőségi kiszolgálást kap­jon. Az MSZÉSZ szerint a szer­vizdíj nagyban hozzájárulhat a keresetek növeléséhez, adó­zási szempontból könnyen el­lenőrizhető. Ezt a tulajdonos nem tudja más célra felhasz­nálni, profitként kivenni, a ja­vaslat ezért a munkavállalók érdekeit szolgálja - hangsú­lyozták, hozzátéve ugyanak­kor, hogy a vendéglátó-egysé­gek tulajdonosai, üzemeltetői maguk dönthetnének a szer- vízdíj mértékéről az értékesí­tésüket befolyásoló különböző szempontok, adottságok, ma­ga a termék, az üzlet profil­ja, sajátosságai alapján. A ja­vaslat bevezetése esetén fon­tos, hogy a vendégek figyel­mét felhívják a fizetendő szer­vizdíjra, annak mértékére az étlapon, a számlán, ahogy az jelenleg is a szabályozás köte­lező eleme. MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom