Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-20 / 116. szám

2017. MÁJUS 20., SZOMBAT GAZDASÁG y A személyi kölcsönöknél 22 bázispontos az első negyedéves esés Jelentősen csökkentek a lakossági hitelkamatok A legkeresettebbnek számító lakáshitelek kalkulált átlagos éves kamata március végére 4,52 százalékra olvadt Fotó: Läufer László Ha a korábbinál lassabb ütemben is, de folytatódik a lakossági hitelek kamatai­nak csökkenése. A szabad felhasználású jelzáloghite­leknél és a hosszabb kamat­periódusú lakáskölcsönök kamatait viszont már nem enyhítették a bankok az év elején. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu KÖLCSÖN Folytatódott az első negyedévben a lakossági fo­rinthitelek átlagos kamatai­nak csökkentése - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A kamatok mérsék­lődése ellenben már jóval sze­rényebb mértékű az elmúlt években megszokott ütem­hez képest. A háztartások ál­tal leginkább keresettnek szá­mító lakáshitelekre március végére 4,52 százalékra olvadt az MNB által kalkulált átlagos éves kamat, ami 7 bázispontos mérséklődés a 2016. decembe­ri értékhez képest, a 2015. vé­gihez viszonyítva pedig 61 bá­zisponttal alacsonyabb. Figyelemre méltó eköz­ben, hogy a lakossági ügy­felek által egyre inkább ke­resett, hosszabb kamatperi­ódusú lakáshitelek körében az év elején megállt a csök­kenés. A 10 évnél hosszabb ideig fix kamatozású hitelek után például a december vé­gi 5,07-ról márciusra 5,16 szá­zalékra emelkedett a szerző­désekben szereplő átlagos rá­ta, és az 5 és 10 év közötti ka- matfixálásúaknál is 5,88 szá­zalékra nőtt a három hónap­pal korábbi 5,72 százalék­ról. A változó kamatozású, vagy legfeljebb egyéves ka­matperiódusú lakáskölcsö- nöknél viszont újabb mély­pontra, 3,36 százalékra csök­kent az átlagos ráta a decem­beri 3,45 százalékról, ami a devizahiteles időszak vi­rágkorában megszokott ára­kat idézi. A szintén alapterméknek számító személyi kölcsönök kamatja 22 bázisponttal, 15,27 százalékra esett az el­ső negyedévben, miközben 2015 végén még 18,06 száza­lék szerepelt egy átlagos szer­ződésen. Szintén jelentősen ­21,47-ról 21,08 százalékra - csökkent idén márciusig a fo­lyószámlahitelek átlagos ka­mata az MNB nyilvántartása szerint, amiben komoly sze­repe lehetett annak, hogy a hitelkártyakereteknél mind­össze három hónap alatt 2,35 százalékos mérséklődést si­került elérni. (Ennek ellené­re még mindig a hitelkártyák utáni, a türelmi idő végéig tel­jesen fel nem töltött keretek után kell a legtöbbet fizetni a lakossági ügyfeleknek, hi­szen itt még márciusban is 28,86 százalékos átlagos ka­matot kalkulált az MNB.) A többi hiteltípust illető­en viszont már vegyesebb a kép: a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél például a decemberi 5,67-ról 5,82 szá­zalékra emelkedett a szer­ződésekben szereplő átlagos ráta. Az áruhitelek utáni át­lagos kamat az év végi 6,24- ról a harmadik hónapra 16,88 Az első negyedévben folytató­dott a növekedés a kihelyezett lakossági hitelek mennyiségé­ben. A húzó terméknek válto­zatlanul a lakáshitelek számí­tanak, három hónap alatt kö­zel 125 milliárdnyit helyeztek ki belőlük a pénzügyi szolgál­százalékra ugrott. Utóbbinak mindazonáltal nincs nagy je­lentősége, hiszen az áruvá­sárlási hitel erősen szezoná­lis termék, így egy-két hóna­pon belül is komoly ugrások lehetnek a kimutatott átlagos árakban. tatók, csaknem másfélszere­sét az egy évvel korábbi meny- nyiségnek. A fogyasztási hite­leknél pedig egyértelműen a személyi kölcsönök vezet­nek: ezekből 59,1 milliárd fo­rintnyit folyósítottak a bankok, ami 44,7 százalékos bővülés. Változatlanul a lakáshitelek húznak Orbán is jelen volt az alapkőletételnél A fesztiválok is élénkítik a fogyasztást Bővül a hazai sörpiac JÁRMŰIPAR A jövő megtalál­ta Zalaegerszeget, reméljük, hogy nemcsak Magyarorszá­gon, de egész Európában is egyedülálló lesz a mintegy 40 milliárd forintból meg­valósuló tesztpálya - emelte ki Orbán Viktor miniszterel­nök Zalaegerszegen, a hagyo­mányos és önvezető jármű­vek tesztelésére is alkalmas járműipari tesztpálya pénteki alapkőletételén. A 250 hektáros területen épülő beruházás kapcsán a miniszterelnök kijelentet­te: ezzel a beruházással „Ma­gyarország felkerülhet a jár­műipari kutatás-fejlesztés és tesztelés világtérképére”. Ez egyszerre nyújt lehető­séget a magyar piacon dolgo­zó járműipari vállalatoknak és egyben az iparágban dolgo­zó, elhelyezkedni akaró szak­embereknek. MW Az időjárási kedvező alakulása esetén az idén akár 2-2,5 százalékkal is nőhet a vezető magyar sörgyá­rak által értékesített sör meny- nyisége, ami tavaly 6,7 millió hektoliter volt. Ha az előre­jelzéseknek megfelelően me­lég, napos nyarunk lesz, akár 2-2,5 százalékkal is bővül­het a hazai sörpiac - mond­ta a Világgazdaságnak a Ma­gyar Sörgyártók Szövetségé­nek (MSSZ) igazgatója. Schil- linger Attila hangsúlyozta: a fesztiválok és a sportesemé­nyek mellett a gasztronómia is egyre inkább élénkíti a fo­gyasztást, itthon is egyre diva­tosabbak ugyanis a drágább, minőségi sörkülönlegességek. Az MSSZ első embere arra szá­mít, hogy idén 10-12 százalék­kal növekedve tovább erősödik a prémium és szuperprémium sörök kategóriája. Schillin- ger felidézte: tavaly összesen 6,7 millió hektoliter sört érté­kesített a négy vezető magyar sörgyártó: a Borsodi, a Dreher, a Heineken és a Pécsi Sör­főzde. A hazai sörfogyasztás egyébként 2015 óta 6 millió hektoliter körül alakul, az ex­port azonban megugrott, az el­múlt két évben 40 százalékkal nőtt a legnagyobb hazai sör­gyártók külföldi értékesítése. Ezzel a vezető gyártók hozzá­járulása az államkasszához idén tovább nőtt. Az MSSZ-ta- gok tavaly 72,5 milliárd forin­tot fizettek be a költségvetés­be, ebből 42 milliárdot jövedé­ki adó formájában. MW Sörértékesítés (Magyar sörgyárak által, millió hektoliter) * belföldi és exportértékesítés mennyisége MW-grafika, forrás: Magyar Sörgyártók Szövetsége Orbán Viktor: Hazánk felkerült a járműipari térképre Fotó: MTI A hazai sörfogyasztás évi 6 hektoliterre rúg Fotó: Shutterstock Több mint 3 milliárd jut tehetségek gondozására TEHETSÉGFEJLESZTÉS Jövő re várhatóan 3,1 milliárd fo­rint jut a fiatalok tehetség- fejlesztésére, tehetséggondo­zására a költségvetésben, ez az összeg 330 millió forint­tal több az ideinél - jelentet­te be Novák Katalin államtit­kár. A 2028-ig szóló program­nak minden évben két for­rása van: egyrészt a felaján­lott 1 százalékokból, más­részt nagyjából ugyanilyen összegben központi forrás­ból működtetik, pályázatok útján. Közölte, az idei pályá­zatokat már kiírták, és eddig 17 kiírásra 1750 pályázat ér­kezett, 3,4 milliárd forint ösz- szegben. A program indulá­sakor, 2009-ben még csak 50 ezren, míg tavaly már 350 ez­ren ajánlották fel adójuk egy százalékát a fiatalok tehet­séggondozására. A kormány azt tartja, hogy a tehetség- gondozás, a fiatalok felkaro­lása az egyik legjobb befekte­tés - hangoztatta. Az államtitkár kérdésre vá­laszolva arról is beszélt, hogy a kormány szerdán áttekin­tette a demográfiai helyzet­képet, az eddigi kormányza­ti lépések eredményeit, és azt, miként tudtak szembenézni a demográfiai krízissel. Közöl­te, 2010-hez képest megdup­lázták a családtámogatásokra fordított összeget, és elmond­ta, hogy a hangsúlyosabb kor­mányzati célok között sze­repel a kisgyermeket nevelő anyák munkavállalásának to­vábbi segítése. MW Támogatják a károsult gazdákat AGRÁRIUM A kárt szenvedett gazdákat több, a Földművelés- ügyi Minisztérium (FM) által kidolgozott támogatás is segí­ti - hívta fel a figyelmet a szak­tárca közleményében. Az FM felidézte, hogy május 13-án a Mátrai borvidéket súlyos jég­esőkár érte, a jégverés első­sorban a borvidék középső te­rületét sújtotta, becslések sze­rint legkevesebb 1000-1500 hektár ültetvényt érintett, elő­zetes becslések alapján 30-90 százalékra tehető a termés- kiesés ezeken a területeken. A mezőgazdasági károk kom­penzálását segítő támogatá­sok alapja az agrárkár-enyhí- tési rendszer, amelyet a mező- gazdasági biztosítási díjtámo­gatás és a rendkívüli helyze­tekre meghirdetett kedvezmé­nyes hitelkonstrukciók egé­szítenek ki - írták, hozzá­téve, hogy a jégeső, felhősza­kadás vagy vihar okozta me­zőgazdasági károkat a kedve­zőtlen időjárási jelenség észle­lését követő 15 napon belül le­het elektronikusan bejelente­ni a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalánál. A kárbejelentést a Magyar Államkincstár egy­séges kérelem elektronikus felületén keresztül, ügyfélka­pus beazonosítást követően a Mezőgazdasági kockázatkeze­lési rendszer menüpont alatt lehet megtenni. MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom