Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-20 / 116. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2017. MÁJUS 20., SZOMBAT Elhunyt Varga József Életének 84. évében elhunyt Varga József, a nagyatádi Ady Endre Gimnázium és Szak- középiskola nyugalmazott igazgatója, Nagyatád Város Díszpolgára. Varga József 1933-ban szü­letett Kisberényben. Az Eöt­vös Lóránd Tudományegyete­men szerzett földrajz szakos tanári diplomát. 1955-től ta­nított az Ady Endre Gimná­ziumban, 1965-től 1991-ig, nyugdíjba vonulásáig az is­kola igazgatója volt. Kollégá­ival jó gimnáziumot terem­tettek Nagyatádon. Elhivatott és eredményes pedagógusi és igazgatói munkáját a tanu­lók növekvő száma, és a kivá­ló tanulmányi és továbbtanu­lási eredmények, mutatók je­lezték. Visszaemlékezésében ezt írja: „Pályám egyenes út, itt kezdődött 1955-ben, s itt fejeződött be 1991-ben.” Varga József becsülettel, tisztességben leélt, betelje­sedett életet hagy maga mö­gött. Olyan életút zárult most ie, ami egybeforrt a nagyatá­di gimnázium alapításával és történetével. Tanítványai tisztelték és szerették. Fel­néztek rá, becsülték tudásá­ért és igazságos szigoráért. Évtizedeken át tagja volt a Magyar Földrajzi Társaság­nak. 17 évig volt a város pe­dagógus szakszervezetének elnöke. Varga József pedagógiai és igazgatói munkájáért 1979- ben Kiváló Munkáért kitün­tetést kapott. Több évtize­des társadalmi tevékenysé­gét 1985-ben Nagyatádért Emléklappal ismerték el. Pe­dagógusi, igazgatói munká­ja, életpályája elismeréseként Nagyatád Város Önkormány­zata 1996-ban Közszolgálati Érdemérmet adományozott számára. Varga József Nagyatád el­ismert, köztiszteletben álló személyisége volt. Igazgatói munkája mellett tevékenyen részt vett a város társadalmi életében. Nyitott, humánus, együttműködő egyéniségé­vel gazdagította Nagyatád kö­zösségét, szellemiségét. Sze­rette a sportot, a futballt. Ak­tívjátékosként, aztán több fo­cizó közösség tagjaként, segí­tőjeként erősítette a nagyatá­di labdarúgást. Eredményes és példamuta­tó pedagógusi és gimnázium igazgatói munkájáért, egész életpályája elismeréseként, a Nagyatád társadalmi és kö­zösségi élete gazdagításában betöltött szerepéért Nagy­atád Város Önkormányza­ta 2001-ben Nagyatád Város Díszpolgára kitüntető címet adományozott Varga József részére. Nagyatád Város Önkor­mányzata Varga Józsefet sa­ját halottjának tekinti. Emlékét tisztelettel meg­őrizzük. Birtokolni csak annyit érdemes, amennyit az ember biztos elbír Fotó: Muzslay Péter Egyre több a követője a ter­mészetközeli életmód bárd- udvarnoki gurujának, Szom­bathelyi Tibornak, aki már egy az egész országot behá­lózó egyesület létrehozásán töri a fejét. Tízezren a legna­gyobb közösségi oldalon fi­gyelik tanácsait. Kovács Gábor gabor2.kovacs@mediaworks.hu BÁRDUDVARNOK Az üzleti élet­ből vonult ki egykor Szombat- helyi Tibor, miután párjával úgy döntött, hogy egy termé­szetközeli helyen akarják fel­nevelni a gyermekeiket. Nad- rágszíjparcellákból álló, há­rom hektáros, mocsaras terü­letet vett meg, ahová korábban a szemetet hordták a környék­beliek. Egy tavat duzzasztott a területén átfolyó patakból. Húsz év munkája van a bir­tokban, ahol megteremtette ember-állat-növény harmóni­áját. Természetük szerint sza­badon tartja háziállatait, ame­lyekre két kaukázusi juhász­kutya vigyáz.- A vidéki élet népszerűsíté­sét tűztem ki célul a szemlé­letváltáson keresztül - mond­ta Szombathelyi Tibor. - Az üzleti világban tevékenyked­tem, de nem hittem a fogyasz­tói világban. A világot most beépített programok irányít­ják minden területen a pár- kapcsolattól a gyermekneve­lésig, a táplálkozásig. A saját életemben ezt megpróbáltam felülírni. Világéletemben lá­zadó típus voltam, nem fogad­tam el, amit a társadalom rám akart kényszeríteni. Most a vidék lakosságmegtartó ere­jének a növelése a célom. Lét­rehoztam az élet iskoláját, eb­ben most alcsoportok szerve­ződnek, most indul a gyerme­keiket egyedül nevelő szülő­ké, a társra, családra vágyóké. Szombathelyi Tibor hat éve egyedül neveli három lányát. A kaukázusi juhászok Tibor barátai A két nagyobbik a Táncsics gimnáziumba jár kémia-bioló­gia szakra. Csenge most érett­ségizik, két évvel ezelőtt ő kép­viselte biológia versenyen So­mogy megyét. Szinta és Tenke is kitűnő tanuló, a kaposmérői iskolából indultak el.- Az foglalkoztat, hogy megmutassam az emberek­nek: az elvárások nem mű­ködnek, ehelyett oda kell ten­nie magát az embernek, ha előre akar jutni - fejtegette Szombathelyi Tibor. - A vi­lággazdaság nem működhet jól, mert rengeteg a potya­utas. Az emberek azt érzik, nincsenek a helyükön. Alul­ról lehet változtatni, megmu­tatom, hogy én hogyan csinál­tam. A szükségletek minima­lizálásán keresztül biztosítot­tam a megélhetést vidéken, mert egy dologból lehet meg­élni, az a föld. A mai világban a „még több sem elég” gondol­kodásmód oltárán égetjük el a jövőt. Szerintem birtokolni csak annyit érdemes, ameny- nyit az ember elbír. Amit itt létrehoztam, beteszem a kö­zösbe, életiskolaként működ­tetném. Iskolás csoportokat, a hasonló értékrendet képvi­selőket elhoznám ide, hogy előadásokat, foglalkozásokat tartsak. Nemzetközi programot is in­dítanak július elsején Kassai Lajos lovasíjásznál. Egy sváj­ci-magyar szobrász segítsé­gével egy hatalmas ökológiai lábnyomot készítenek, arra fi­gyelmeztetve, hogy ne tapossa el az emberiség a természetet. Ezt több országba elvinnék. Az élet iskolája a magánéletre is kiterjed, az élettapasztala­tait adja tovább. Nem ő keresi az embereket, de néhány éve ismert lett, azóta jönnek hoz­zá pszichológusok, szociológu­sok, művészek is. Közösséget építene a hasonló gondolkodá­sú emberekből. Szombathelyi Tibor külön­leges receptjeit a konyhakert­re szabta. Ami egyébként az év minden napján működőké­pes. Szalma takarása alatt telel a tavasszal is roppanós fekete retek, zeller, amit tavasszal is lehet szedni. Ő süti a kenyeret, biogabonát vesz egy barátjá­tól, megőrli. A gyermekei nem menzáztak soha. Ott jártunk­kor az ebédet fél óra alatt elké­szítette. Májusi pereszkét sze­dett a kertben, mangalicazsí­ron megpirította, szedett hozzá lábas céklaszárat zellerlevéllel, lestyánnal. Rövid párolás után rátette a megpirított gombára, erre rászórt két marék kölest. Lett egy rizses hús jellegű étel, amely finom és egészséges. Százmilliókból megújuló kaposvári óvodák KAPOSVÁR Az idén megkez­dik a kaposvári óvodák fel­újítását, erről is beszélt Szi­ta Károly polgármester pén­teken a sajtónak. Hatszázhar­minc millió forintból újulhat­nak meg az intézmények. Je­lenleg kétezer kisgyermek jár a város tizenkilenc óvodá­jába, s kétezer-kétszáz férő­hely van. Minden óvoda épüle­tét felújítják valamilyen mér­tékben. Még ebben az évben megkezdik, s a következő évi szünidőben szeretnék befejez­ni a programot. Melyben sze­repel az udvarok rendbetéte­le, udvari mosdók építése, nyí­lászárók cseréje, akadálymen­tesítések, belső mosdók cseré­je, de udvari eszközök vásár­lására is lehetőség nyílik. Ar­ról is szólt a Petőfi Sándor Köz­ponti Óvodában, hogy a két­ezer gyermeknek a jelenlegi­nél még jobb körülményeket biztosíthatnak a felújítás ré­vén, az intézményekben dol­gozó óvónők és dadák pedig még korszerűbb körülmények között nevelhetik és oktathat­ják a gyerekeket. A Petőfi Sándor Központi Óvodára és a Búzavirág Tag­óvodára 85 millió forint jut. Ta- vali Gabriella, a Petőfi Sándor Központi Óvoda vezetője arról is szólt, hogy nagyon örülnek, várták a felújítást, mely minő­ségében is teljesen más feltéte­leket jelent majd az intézmény életében. Abban bíznak, hogy már a nyár folyamán megkez­A Petőfi és a Búza­virág ovikra 85 mil­lió forint jut dődhetnek a felújítások a köz­ponti óvodában. Ez magában foglalja a bejárati portálok cse­réjét, a kopolit üvegrendszer kiváltását, udvari gyermek- mosdók létesítését, s az óvo­daudvar korszerűsítést és fel­újítását. Korszerű, újgeneráci­ós játékokat építenek be az ud­varra, de cserélnék a gyerek­székeket, s apróbb tárgyi esz­közök fejlesztését is szeretnék, amelyeket közvetlenül a gye­rekek hasznosíthatnak majd. A Búzavirág óvodában főként játékok beszerzésével egybe­kötött udvarfelújítás történik majd. Gyeszát Zsolt Egy évtized után ismét patológus konferenciát szerveztek Újjáéledő kórházi hagyományok KAPOSVÁR Egy évtized után élesztették újra a Dél-Dunán­túli Patológus Konferencia hagyományát Kaposváron. A pénteki szakmai rendez­vénynek a Kaposi Mór Okta­tó Kórház adott otthont, ahol a harmadik legfontosabb di­agnosztikai szakterületen új időszámítás kezdődött, emelte ki Dr. Moizs Mariann főigaz­gató köszöntőjében. - Nagy múltra tekint vissza a patoló­giai osztály kórházunkban - mondta a főigazgató. - A kór­házfejlesztéssel megfelelő inf­rastrukturális feltételeket te­remtettünk, amelyekkel egy régi adósságot törlesztettünk. Egyeztetés a patológus konferencia előtt Fotó: Lang Róbert Az osztály átadásával új korszak kezdődött, tette hoz­zá. Kiemelte: Kaposváron nem csak remek szakorvosok dol­goznak, de kiváló patológus rezidensek sajátítják el a szak­mát. Dr. Moizs Mariann beszé­dében azt mondta: van jövője a patológiának Kaposváron. Ennek szellemében érte­keztek a régió patológusai a szakma kérdéseiről. Ismer­tettek gyakori kórképeket, s ritkán előforduló betegségek­ről is szó esett. A patológusok ugyanis nem csak holtteste­ket boncolnak, nagy szerepük van a betegségek diagnoszti­zálásában. Koszorús Rita Tűzoltás volt porral és habbal is KAPOSVÁR A közúti balesetek során a roncsolódott, kigyul­ladt gépkocsik oltásának fogá­sait, a felszerelések alkalmazá­sát gyakorolták a tűzoltók az el­múlt három napban. A feltételezés szerint menet közben kigyulladt a személy- gépjármű motortere, s a tűz át­terjedt az utasfülkére. Bázelné Mihályka Szabina megyei ka­tasztrófavédelmi szóvivő pén­teken közölte: az elméleti kép­zésen a közlekedési eszközök­ben keletkező tüzeknél történő beavatkozás szabályait eleve­nítette fel az állomány, majd a gyakorlatban több oltási takti­kát is kipróbáltak. Harsányi M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom