Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-19 / 115. szám

2017. MÁJUS 19., PÉNTEK SPORT 15 Andrija Prlainovic szerint nyári, szabadtéri sportággá kellene tenni a vízilabdát Öt országban is bajnok lett Prlainovic a sors kegyeltjének érzi magát, hogy együtt játszott Kásás Tamással Fotó: Földi D. Attila Nagy valószínűséggel az egyetlen vízilabdázója a vi­lágnak, aki öt ország színei­ben is nyert már bajnoki cí­met, s ehhez képest már szinte csak mellékes körül­mény, hogy Andrija Prlai- novicot, a Szolnoki Dózsa olimpiai arany- és kétszeres bronzérmes klasszisát, a vi­lág 2012-ben hivatalosan is legjobb pólósát hazájában, Szerbiában ugyanabban az évben az év sportolójának választották - valamennyi sportágat figyelembe véve. A harmincéves klasszissal a Bajnokok Ligája jövő héten esedékes hatos döntőjére, a budapesti Final Sixre han­golva beszélgettünk. Ch. Gáli András kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu- Friss még az élmény, a ma­gyar bajnoki döntő harma­dik meccsén négy gólt lőtt az Egernek. Milyen érzés az, ami­kor a másik oldalon Milos Cuk és Branislav Mitrovic szemé­lyében két blimpiai bajnok honfitársa a szenvedő alany?- Mondjuk azt, hogy külö­nös. De valamennyien pro­fik vagyunk, olyankor nem számít a válogatott, csak a Szolnok vagy az Eger. Az a fontos, hogy tiszteljük egy­mást, és ez meg is van. Egyébként a riói bajnok­csapatunk több mint a fele, hat vízilabdázó, a magyar OB I-ben játszik. Ez most vi­tathatatlanul a világ legerő­sebb bajnoksága.- A brazilról nem jelenthető ki ugyanez, ám ön brazil bajnok­nak is mondhatja magát! Hogy is van ez?- Úgy, hogy 2010-ben szóltak a Fluminensétől, két hét alatt lemegy a bra­zil bajnokság, nem volna-e kedvem beszállni hozzá­juk. Volt kedvem, és meg is nyertük a tornát a Rio de Ja- neiró-i klubbal. Nagyszerű­en éreztem magam, egy kis pénzt is kerestem, s így jött be ötödiknek - illetve idő­rendben harmadiknak - a Szerbia és Montenegró-i, a szerb, az olasz és a magyar mellé a brazil bajnoki cím is. Nem akármilyen élmény volt, amikor a 2016-os riói olimpián 6-5-re megvertek bennünket a brazilok, akik közül jó néhányan klubtár­saim voltak hat évvel az­előtt a Fluminensében.- Gondolom, sokkoló...- Szó szerint. Kicsit szé- gyelltük is magunkat, a cso­portban gyengélkedtünk, a görögökkel és önökkel, ma­gyarokkal is csak döntetlent játszottunk, éppenhogy csak továbbjutottunk. Utólag már bevallhatnám, hogy nem vet­tük komolyan a csoportmecs- cseket, de ez nem lenne igaz. Két héten keresztül képtelen­ség egyfolytában magas szin­ten pólózni. Sokat tanultunk a 2008-as és a 2012-es olimpiá­ból, ott mindkétszer a torna elején remekeltünk, aztán be kellett érnünk a bronzérem­mel. Igaza van az önök legen­dás edzőjének, Kemény Dé- nesnek, hogy az olimpiai tor­na a kieséses szakasszal kez­dődik.- Jól sejtem, hogy a riói arany­érmükben benne van a pekin­gi és a londoni bronz keserű ta­pasztalata is?- Nagyon is jól! Meg kellett tanulnunk okosan beosztani az erőnket, s mi sokat tanul­tunk a saját hibáinkból. Nem­csak játékban, hanem viselke­désben is. A kudarcokon át ve­zetett az út az utóbbi három év sikersorozatához, a 2014-es és 2016-os Eb-aranyhoz, a 2015- ös világbajnoki diadalhoz, és végül persze a riói elsőséghez.- 2006 óta válogatott, tizen­egy év alatt kik voltak a legke­ményebb ellenfelei, a legjobb játékosok, akikkel szembe­került, vagy éppen együtt ját­szott?- Általában az ellenfél bal­kezeseit fogtam, közülük Kiss Gergely termetre és tudásra is óriás, akárcsak Filip Filipovic, akivel a Pro Reccóban és a Crvena Zvezdában klubtársak is voltunk. De említhetném a horvát Miho Boskovicot, aki ugyanúgy dubrovniki születé­sű, mint én. Ám igazán azért érzem magam a sors kegyelt­jének, mert egy évig együtt játszhattam Reccóban minden idők legjobb vízilabdázójával, Kásás Tamással.- Bennünket, magyarokat erő­sen foglalkoztat a sportág sor­sa, folyton változtatásokon tör­jük a fejünket. És ön?- Én is. Szívemen viselem a póló sorsát, szerintem egy­értelműen nyári, szabadté­ri sportággá kellene tenni, a vízilabda olyan terepre va­ló, mint például a Margitszi­get Budapesten. Jó idő, nap­sütés, sok szép lány - ez az a közeg, ahová való a póló, nem a zárt uszodákba. Ha ezen az úton haladunk, utolérhetjük népszerűségben, mondjuk, a kézilabdát, de a futball vagy a kosárlabda megközelítésére nincs esélyünk.- Mit vár a Szolnoktól a Final Sixben?- A Recco valamivel esélye­sebb a többi csapatnál, de mi is odaérhetünk. Szerintem a Szolnok most nagyon jó, örü­lök, hogy még további két évig itt játszhatok, ennyi idő alatt meg is fogok tanulni magya­rul. Jövő ilyenkor már nem angolul akarok interjút adni. Szóval, ahogy tavaly a Dub­rovnik meglepetésre meg­nyerte a BL-t, úgy most idén mi is célba érhetünk a Duna Arénában. Márton Anita a római Gyémánt Liga-versenyre kijavítaná a technikai hibáját Hiányzik egy csavar a mozdulatból Forgás közben a testével nem tudja utolérni a vállát, így kissé hektikus a teljesítménye Fotó: MTI ATLÉTIKA Az olimpiai bronz­érmes súlylökő Márton Ani­tának jobban nem is kezdőd­hetett volna a 2017-es éve, áp­rilis 30-án 19.63-as dobással nyert versenyt Drazevinában, amellyel azóta is az idei világ- ranglista élén áll. Májusban elkezdődött a Gyémánt Liga, a dohai és a sanghaji torna után élen áll az összetettben, de úgy érzi, különösen az utóbbi szereplése nem sikerült az el­képzelése szerint. „A sanghaji eredményem miatt van egy kis hiányérze­tem, nem volt jó a sorozatom, csak az utolsó kísérletem érté­kelhető - mondta a 28 éves do­bóatléta, aki szerint az utolsó dobásba egyébként is belead­nak mindent a versenyzők. - Az ember akkor már mindent megpróbál, nincs mit veszíte­nie. Erőnléti gondjaim nincse­nek, de ez kevés a súlylökés­hez, legalább olyan fontos a jó technika, hogy megfelelő kilö- kési pozícióba kerüljünk. Ne­kem sajnos van egy kis tech­nikai problémám, és mivel a sok utazás miatt mostaná­ban kevesebbet tudtam edze­ni, ráadásul sokszor itthon is elmosta az eső a kinti gyakor­lásokat, ez Sanghajban ütött vissza leginkább.” Erről a technikai problémá­ról Márton Anita annyit mon­dott, hogy a mozgás megindí­tásakor „elnyitja” a bal kezét, így forgás közben a törzsével nem tudja utolérni a vállát, és nincs meg a szükséges csava­rás a mozdulatban. Emiatt a dobásai laposak, és inkább a szektor jobb oldalára mennek. „A célunk az, hogy stabilan 19 méter felett dobjak, mert ebből lesz majd húsz méter. Ezeket a 18.50-es dobásokat el kell felejteni - tette hozzá Márton Anita, akinek Kíná­ban 17.88 és 17.87 volt az első két kísérlete. - Edzésen per­sze elég lehet ez is, versenyen jobban lökök, a 19.63-as ered­ményem előtt például 18.80 körül dobáltam tréningeken.” Dohában második, Sang­hajban harmadik lett a ver­senyen, amivel összességé­ben nem elégedetlen, össze­tettben tizenhárom ponttal át is vette a vezetést, de a június 8-i római állomásra edzőjével, Eperjesi Lászlóval már ki sze­retnék javítani a technikai hi­bát, amely kissé hektikussá is teszi a teljesítményét. Bár in­dul a debreceni Kelet Kupán is május 20-21-én, de csak diszkoszvetésben, mert súly­lökésben a következő Gyé­mánt Liga-állomásig a munka az első. A legfontosabb persze az augusztusi világbajnokság, amelynek érdekében az orszá­gos bajnokság (június 9-11.), a csapat-Európa-bajnokság (jú­nius 24-25.) és a Gyulai Ist- ván-emlékverseny (július 4.) után beiktattak még egy tor­nát Padovában (július 16.), hogy ne maradjon a vb előtt egy hónapig verseny nélkül. És bár két nagy riválisa, a német Christina Schwanitz és az új-zélandi Valerie Adams is gyermeket vár, felkészült ar­ra, hogy az amerikaiak és a kí­naiak bárkit képesek előhúz­ni a kalapból, akik ellenfelei lehetnek Londonban. De a női súlylökés elitmezőnye egyéb­ként sem küzd utánpótlás­gondokkal. Vincze Szabolcs/NS HÍREK Alakul a nagy összecsapás ÖKÖLVÍVÁS Conor McGregor ír ketrecharcos aláírta a pro­fi ökölvívó Floyd Mayweather elleni mérkőzés szerződé­sét. A hírt a profi ketrechar- cos-mérkőzéseket szerve­ző UFC jelentette be, így már csak a 40 éves Mayweather- rel kell megállapodást kötni. A súlycsoportoktól és szer­vezetektől függetlenül a vi­lág legjobb bokszolójának tartott Mayweather 2015- ben veretlenül, 49 győzelem­mel vonult vissza. McGregor és Mayweather - az utób­bi hónapokban a sajtón ke­resztül üzengettek egymás­nak - a profi ökölvívás sza­bályrendszerének megfelelő­en küzdenek meg. A 28 éves McGregor az UFC pehely­súlyú bajnoka. MTI Megküzdöttek a Times Square-en BIRKÓZÁS Fölényes hazai si­kerrel zárult az amerikai és a japán szabadfogású bir­kózóválogatott jótékonysá­gi összecsapása a manhat­tani Times Square-en. A leg- jobbjaikkal - köztük olim­piai és világbajnokokkal - ki­álló amerikaiak tízből kilenc mérkőzést nyertek meg az Ázsia-bajnokság miatt gyen­gébb összeállításban sze­replő vendégek ellen a szer­da esti villanyfényes gálán. Az esemény bevételéből New Yorkban és környékén élő fiatal birkózókat támo­gatnak. MTI Két kezükkel építették át a pályát Alapos ráncfelvarráson esett át a szegedi súly lökőszektor, az edzők és a sportolók társa­dalmi munkában az elmúlt na­pokban új, salakos borítással látták el. Erre nagy szükség is volt, mert a régiben egy lelátó­ból ott maradt betoncsík, a sa­lakba keverve pedig apró kavi­csok voltak, amelyek látható nyomokat hagytak a súlygolyó felületén, és időnként a dobók kezén és nyakán is. Az előbbi nagyobb probléma volt, hiszen a sok kicsi sokra megy elvén ezek az apró sérülések idővel a versenygolyók súlyvesztését okozták, ami nemcsak kényel­metlen, de költséges is volt. „A felújítás gyors volt, a pályá­val pár nap alatt elkészültünk, fadeszkákkal felraktuk, geotex- til réteget tettünk rá a gyom el­len, majd szektoronként elsimí­tottuk és letapostuk rajta a ti­zenhárom köbméter salakot - mondta el Márton Anita. - Ked­den már ki is próbáltuk, de kell még egy-két nagyobb eső, hogy teljesen összeálljon.” Társadalmi munkában újult meg a súlylökőszektor Fotó: MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom