Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-19 / 115. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2017. MÁJUS 19., PÉNTEK Balesetveszélyes juharoktól ritkították meg az árnyas utcát Százéves, korhadt fákat vágtak ki a fasorban Tóth István azt mutatja, hogy csak a súlyosan károsodott fákat vágták ki a fasorban Fotó: Lang Róbert Továbbra is lesz madárcsicsergés FELÜTÉS Irány a nagybetűs! Szabályosan elszabadult a pokol Memphis Cordova nevű elővárosában tartott középiskolai ballagáson, amikor az ünnepségből tömegverekedés lett, mert áz egyik anyuka nem hagyta leülni a másikat. „Tudod, az első pofon a legnagyobb, a többit lassan megszokod...” Sz.T. HÍREK Beszélgetések a városlakókkal KAPOSVÁR Újra a kaposváriakkal beszélget lakóhelyükön egy hónapon át Szita Károly polgármester. Ezen a héten vette kezdetét a Kaposvári beszélgetések elnevezésű lakossági fórumsorozat, ahol a polgármester és a település- rész képviselője hallgatja meg a helybéliek gondjait. Pénteken a Fő utca és a Széchenyi tér kereszteződésénél lesz a beszélgetős találkozó. MW Korszerűsítik a konyhát SOMOGYSZi Felújítják az óvodai konyhát abból a 16 millió forintból, amelyet az önkormányzat nyert. A víz- és elektromoshálózat korszerűsítésén kívül a szociális helyiségeket is átépíti majd a kivitelező, az előkészítési munkálatokat megkezdték. H. M. Új gép javítja a hatékonyságot MAGYARATÁD Két új kombájnt rendelt mega Barátság mező- gazdasági szövetkezet. A mintegy 120 millió forintos műszaki fejlesztést önerőből, illetve hitelből valósítják meg. A tizennégy dolgozót foglalkoztató agrárcég - szolgáltatással együtt - több mint 2000 hektáron gazdálkodik. H. M. Tüzetes szakértői vizsgálat után, balesetveszély miatt több tucat korhadt fát vágtak ki a Németh István fasorban. A város az utca felújítását követően duplán pótolja a növényeket. Stanics Adrienn sonline@sonline.hu KAPOSVÁR A megyeszékhely egyik legöregebb fasorát 1904-ben ültették, a dupla hárssor az egykori polgármesterről, Németh Istvánról kapta a nevét. - Akik itt laknak az utcában, azoknak nagyon nagy öröm, hogy nyáron hűs árnyékot adnak a fák - mondja Visnyei Péter. - A ritkításnak köszönhetően most egy ideig a napfény is bejut a lakásokba. Mégis helyes döntésnek tartom, hogy a veszélyes fákat kivágták.- A tövétől egészen a lombkoronáig átvizsgáltuk ezt a fát, a törzsének a fele szinte teljesen el van korhadva, jól látszik, hogy akár egy szélvihar is könnyen kidönthette volna - mutatja a kivágott juhartönköt Kaposvár főmérnöke, Tóth István. A Német István fasor burkolatának felújítása során a több mint 110 éves fák állapotát is megvizsgálták. Minden egyes növényről külön dokumentáció készült, és csak a leginkább balesetveszélyes fákat vágták ki. Az utcára jellemző nagy autós, kerékpáros és gyalogos forgalom miatt kiemelten szem előtt tartották a közlekedők biztonságát. - Az északi oldal növényeit is többször felülvizsgáltuk, ezek a juharfák sem túl egészségesek, szinte mindegyiknek van valamilyen károsodása - számolt be Tóth István az eredményekről. - Az 59 juharból még a második körben is 26 példányt kell majd kivágni a szakértői javaslatok szerint. Azonban mi tovább szűkítettük a kört és mindössze tizenkét olyan juharfát vágtunk ki, amely nagyon súlyosan károsodot a korhadás miatt - emelte ki, hozzátéve: a kivágott fákat szociális tűzifaként osztják majd ki a rászorulók között, valamint a töröcskei üvegház fűtésénél használják fel. Megtudtuk azt is, hogy a Németh István fasoron a munkálatok befejezése után kétszer annyi fát ültetnek, mint amennyit kivágtak.- A feketerigó is előszeretettel épít fészket a lombkoronába, az odvas fa pedig a pintyféléknek biztosít kiváló költési helyet - magyarázta Molnár Marcell, a Magyar Madártani Egyesület Kaposvári Helyi Csoportjának elnöke. Az elnök szerint egyébként Kaposvár parkjai, terei, fasorai remek élő- és fészkelőhelyet biztosítanak a madaraknak. A Berzsenyi Parkban több mint egy tucat mesterséges odú segíti a költést. A szökőkutakból pedig nyáron a szárazság idején is tudnak inni a madarak. Az egyesület tagjai egyébként a jövőben a fiatalabb fákra mesterséges odúkat helyeznek majd ki a sikeres költések érdekében. Magyar fiataloknak szeretné átadni szakmai tapasztalatát, magyar betegeket gyógyítana Hazahúzta a szíve Svédországból a patológust Hegedűs Géza üdvözli, hogy nagy centrumokba központosítanák a patológiai ellátást Fotó: Lang R. KAPOSVÁR Nyolc évnyi svédországi munka után hazahívta a szakma Hegedűs Géza patológust, akit a Kaposi Mór Oktató Kórház patológiai osztályának vezető főorvosává neveztek ki. Karádról származik, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban eltöltött évei biztos alapot nyújtottak az egyetemhez. Pécsen diplomázott, majd a pécsi megyei kórház patológiáján dolgozott. Ott végigjárta a ranglétrát, így lett 1993- ban osztályvezető főorvos. Egy internetes álláshirdetés vezette aztán a határon túlra. Megtanult svédül, és egy Kaposvárhoz hasonló méretű svéd város kórházának patológiáján dolgozott szakmai vezetőként. Majd nyolc év után nem csak a szakma, hanem a szíve is hazahúzta, bár néha még vállal egy-két hét helyettesítést Svédországban.- Volt kint tanítványom, s folyton azon járt az eszem, miért is nem magyar fiatalokat tanítok, s miért nem a magyar betegek hasznára teszem ezt - jegyezte meg Hegedűs Géza. - Megfordultam már néhány helyen a világban, de magyar fiataloknak szeretném átadni a bennem felhalmozódott tapasztalatot. Kaposváron pedig szükség volt osztályvezető főorvosra, hívtak, így hazajöttem. Meggyőződésem, hogy eddig is jó színvonalú patológiai osztály működött a kaposvári kórházban. Mint mondta, valamelyest egyenletesebb országos szinten a svéd betegellátás rendszere, de a magyar is megközelíti azt az átlagot. Svédországban egyébként hosszabbak a várólisták, mint itthon. Üdvözli a magyar szakmai kormányzás azon szándékát, melynek során nagy centrumokba kívánják központosítani a patológiai ellátást. így a kaposvári kórházban is csaknem egyharmadával megnő a munkamennyiség júniustól, hiszen a dombóvári és a nagyatádi kórházak anyagai is idekerülnek. - Ennek anyagilag és szakmailag is óriási előnyei vannak - tette hozzá. - Ugyanis minőségileg sokkal jobban képzett lehet az a fiatal patológus, aki olyan osztályon dolgozik, ahol mindenféle minta előfordul. A bővüléssel az évi tízezer helyett mintegy tizenötezer minta vizsgálata történik meg a kaposvári osztályon. A szakember szerint sokat változott a szakma. - Valamikor a kórbonctan feladata a boncolás volt - mondta. - Ez teljesen átalakult, ma a betegekből különböző módon kivett minták mikroszkópos vizsgálatával foglalkozunk elsősorban. Műtétek, gyomortükrözés, endoszkópos vizsgálatok során eltávolított kis szövetdarabok, műtéti anyagok vizsgálata teszi ki a munkánk nagy részét. A boncolások egyre inkább háttérbe szorulnak, s többnyire a fiatal orvosok végzik azt a felügyeletünk alatt.- A szövettani vizsgálatok egy részénél csak belenéz az ember a mikroszkópba és tudja a feladatát - így a főorvos. - De van egy bizonyos százalék, ami tényleg nagyon nehéz. Amikor a patológus megfejt egy ilyen bonyolult esetet, amihez különféle technikákat is használ, vagy utána kell nézni a szakmai irodalomban, akkor csaknem katarzis élménye van. A pontos diagnózis segít a kezelőorvosnak is, rajta keresztül pedig a páciensnek. Munkáját egyben hivatásként éli meg a főorvos. Úgy látja, hogy a magyar egészségügyben magasan képzett szakemberek dolgoznak, akikét a_ világon bárhol szívesen lát a szakma. Mint mondta, a hazai szakmában az is sokat számít majd, ha a megyei kórházakban is bevezetik a molekuláris patológi-, át, mely egyelőre inkább csak egyetemi központokban működik. Gyeszát Zsolt Jobban képzettek azok a fiatal pato- lógusok, akik több mintát látnak
