Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-12 / 109. szám
2017. MÁJUS 12., PÉNTEK SOMOGYI GAZDA y Milliárdos értéket ment meg a jégtől Májustól szeptember végéig működik az ország egyetlen jégeső-elhárítási rendszere a dél-dunántúli régióban. Már két beavatkozáson van túl a csapat, melyhez megyénkből hatvanan csatlakoztak, a védekezést nyolc meteorológus segíti. Harsányi Miklós miklos.harsanyi@mediaworks.hu SOMOGY - A káresemények közül a jégeső a második olyan természeti csapás, amely a legsúlyosabb veszteségeket okozhatja a földeken - mondta Huszár István, a Nefela Dél-Magyarországi Egyesülés igazgatója. - Mivel régóta rendelkezésre állnak azok a műszaki technológiák, melyek segítségével hatékonyan lehet védekezni, feltétlenül célszerű tovább bővíteni a hálózatot. A döntéshozókat régóta kértük, s eldőlt, jövőre országos lefedettségű lesz a rendszer. Tavaly ötvenhat beavatkozása volt a szervezetnek, gond esetén azonnal riasztják a szakembereket. Somogy megyében 60, a régióban 141 talajgenerátor található, a berendezések karbantartását a téli leállás során Pécsett végezték el. Az agrárvállalkozók 27 éve számíthatnak a Nefelára, 160 személy összehangolt tevékenységének köszönhetően 70 százalékos hatékonysággal üzemel a hálózat. Huszár István szerint sokat mondó adat, hogy csak a termelőknek évente közel 4,5 milliárd forint érRosta László Somogyjádon állítja fel a jégelhárítót Fotó: Kovács T. téket mentenek meg, s ezenfelül a lakosság is tetemes anyagi kártól mentesül. Baranya, Somogy, Tolna: sorrendben ezekben a megyékben adódik a legtöbb feladat. Az eredményes beavatkozás alapja a pontos meteorológiai előrejelzés, a berendezéseket két órával a veszélyesnek ítélt zivatarfelhő kialakulása előtt kell elindítani. Huszár István kifejtette, nagy horderejű változást hoz a gazdálkodók életébe, ha hazánk teljes területén csökkenteni lehet majd a jégkárokat, így Magyarország lehet az első olyan európai ország, ahol ez valóra válik. A rendszer kialakításának költsége mintegy 1,8 milliárd forint, s négy egységet hoznak létre, az egyik a dél-dunántúli régió lesz. Az új berendezések telepítésén kívül térségünkben is indokolt a kisebb-nagyobb technikai korszerűsítés, így többek közt új légtartályokra valamint égető kémények szükségesek. A biztonságos működést - csak Somogy megyében, illetve Tolnában és Baranyában - évente 160 millió forintból fedezik, a költségek előteremtésében az agrárgazdálkodók mellett az önkormányzatokra is ^számítanak. Szakemberek ^szerint nincs két egyforma év, s*bíP mikor kialakulhat olyan időjárási körülmény, amely rövid időn belül hosszú hónapok munkáját semmisítheti meg. Ezért megnyugtató, ha stabil alapja lesz a rendszer hosszú távú működésének. Fontos a nemzetgazdaságnak is Talajgenerátorok országszerte A Vidékfejlesztési Programban pályázott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 1,8 milliárd forintra, melyből a jégkármérséklő rendszer országos kiterjesztését szeretnék finanszírozni. A NAK megyei igazgatóságától megtudtuk: mivel ingyenessé tennék a szolgáltatást, megállapodást kötöttek a Földművelésügyi Minisztériummal, hogy a rendszer üzemeltetésének költségeit a kárenyhítési alapból lehessen finanszírozni, mely mintegy 1,5 milliárd forintot jelentene éves szinten. A számítások szerint ez a ráfordítás mintegy 50 milliárd forint termelési érték megmentését jelentené országosan. A tervezett beruházást nemzetgazdasági szempontból is kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány. Sikeres pályázat esetén már 2018. május elsején működhet a rendszer. Gy. Zs. Összesen 984 talajgenerátort szeretne telepíteni a NAK az országban, tízszer tíz kilométeres négyzethálós felosztásban. A dél-dunántúli régióban összesen 194 talajgenerátor fog üzemelni a tervek szerint. Az Észak-Dunántúl- ra 182 darab, Közép-Magyar- ország területére 333 darab, s Kelet-Magyarországra 275 darab talajgenerátor beüzemelését tervezik. Míg a legtöbb eszközt kezelő működteti, addig mintegy kétszáz darab automata generátort is telepítenek majd, főként azokra a területekre, melyek nehezen megközelíthetőek, vagy ahová nem tudnak működtető személyt szerződtetni. A rendszerből nem csak az agrári- um profitálhat majd, hanem Magyarország teljes lakossága számára előnyökkel jár, hiszen a rendszer védheti az épületeket, gépjárműveket, kiskerteket is. Gy. Zs. Van mit behozniuk a hátrányból induló méheknek Fotó: L. R. Későn mehettek a virágzó repcére a legyengült méhek SOMOGY Jelentős méhpusz- tulásról számoltak be térségünkben a téli hideg napok után többen is.- Hosszan tartottak a mínusz 15-20 fokos hidegek, amit nem tudtak elviselni a méhek - jegyezte meg Mészáros János, a Zselici Méhész Egyesület elnöke. - Huszonöt-harminc százalékos méhpusztulás volt a megyében a hideg és az atkafertőzés miatt. Február környékén elindult a méhek fejlődése, de a nagy márciusi hideg tovább gyengítette őket. A lehűlés miatt a méheknek megint fürtbe kellett összeállniuk. De a létszámuk még nem volt magas, nem tudták védeni a fészket a rezgésükkel, így még megtizedelte a családokat a hideg. A hirtelen jött lehűlés a repcevirágzáskor érkezett, így nem tudtak kirepülni és gyűjteni a repcén, noha éppen kora tavasszal erősödhetnének meg. Kada Zsuzsanna, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Balatonlellei Szervezetének elnöke szerint is nagy volt a méhpusztulás, de a megmaradt családok többnyire jó állapotban vannak és felkészülve várják. Tavaly nyáron az atka nagyon sokat ártott a méheknek, s aki nem védekezett egyfolytában, annak nagy veszteségei voltak. - Én az őszi zárókezelést követően csak az akác után szoktam atkát gyéríteni, de már az idén szükség volt a védekezésre - mondta.- Végeztünk egy felmérést, s ugyan összességében a méhcsaládok jelentős hányada pusztult el atkafertőzöttség miatt a tél során, változó visszajelzések érkeztek a méhészek felől - emelte ki Nagy Csaba Zoltán, az OMME Somogy megyei szak- tanácsadója. - Termelési szezonban vagyunk, s az atka elleni védekezés logikája is azt mondja, hogy ilyenkor inkább a biológiai módszereket használjuk ellene, így fenntartható a méz vegyszermentessége.' A legnagyobb bajokat nyár végén és ősszel okozza az atka, ilyenkor bármennyire igyekszik, nem tud úgy szaporodni, hogy jelentős károkat okozhasson. A kitelelt családokban viszonylag alacsony a fertőzött- ség. Megviselte a tél és a kora tavaszi szárazság a repcét, biztosan nem ez lesz a kimagasló éve a repceméznek. Március végén és április közepe felé fagyos hajnalok is voltak, így az akácot is többször érhette kár, de megyei szinten talán mindez nem lesz annyira jelentős. Gy. Zs. A repceméz nem lesz kimagasló és az akácot is érhette kár Kevesebb az eper, de mégsem drágul Van, ahol létesíteni szeretnének, máshol fejlesztik a piacot Helyet teremtenek a helyinek CSÖKÖLY Az már látható, hogy a fagy ottani pusztítása miatt az Alföldön is kevés lesz az eper, ennek ellenére a csö- kölyi termelők az ebből adódó kisebb mennyiség miatt nem számítanak jelentős áremelkedésre. Nezdei Sándorné véleménye szerint várhatóan idén is annyi pénzért vásárolják majd fel a gyümölcsöt a kereskedők, mint az előző évben. Tavaly a szezon- kezdetkor 800 és 1000 forintért tudták eladni az eper kilóját. - A szezon végén már csak 300 forintot fizettek érte - emlékezett a csökölyi termelő, ami, mint hozzátette, éppen fedezte csak az önköltséget. - Az idén talán nullára kijönnek Nezde- iék - tette hozzá reménykedve. A család azonban mostanra csökkentette a termőterületet, miután tavaly komoly fagyás volt májusban. - Ha nincs bevétel nem lehet palántát sem vásárolni, egészen egyszerűen nincs miből - így summázta a helyzetet Nezdei Sándorné. Jelentős fagyra még idén májusban is lehet számítani, de a termelők bizakodnak. Csököly- ben körülbelül száz olyan család van, amelyik nagy ültetvényen termeszti az ízletes gyümölcsöt, számukra ez jelenti a megélhetést. Koszorús Rita KARÁD-KAPOSMÉRŐ Van igény a termelői piacokra Somogy megyében, s míg valahol ennek létesítésére pályáznak, addig máshol a már meglévőt fejlesztenék. Amint megteremnek a zöldségek, kinyit a termelői piac Kaposmérőben, jellemzően nyártól őszig. így történik ez már közel öt éve a településen. A piacon a közmunkaprogram termelését és a helyi őstermelők terményét értékesítik - tudtuk meg Prukner Gábor polgármestertől. Reményeik szerint az idei évben tovább fejleszthetik a piacot, hiszen tavaly pályáztak erre. Több elárusítóhelyet szeretnének kialakítani és a térburkolatot is fejlesztenék, ha kedvező elbírálásban részesül a pályázatuk. A kaposmérői polgármester hozzátette: így egy kicsit komolyabb piac is kialakulhat a községben. Ezzel együtt a közétkeztetést is fejleszteni szeretnék, hiszen ezt kapcsolhatták össze a pályázatban a piac fejlesztésével is. Schádl Szilárd, Karád polgármestere kérdésünkre elmondta: a helyi termelőket szeretnék segíteni a településen, így hamarosan termelői piac kialakítására adnak be Nincs párja annak, ha tudjuk, honnan van az élelmiszer Fotó: L. R. pályázatot. Gyeszát Zsolt
