Somogyi Hírlap, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-12 / 109. szám
SOMOGYI GAZDA 2017. MÁJUS 12., PÉNTEK Tudást a piacra! Lengyel János janos.lengyel@mediaworks.hu N em nagynak, sikeresnek kell lenni! Ezzel nyugtatgatom magam, amikor a somogyi mezőgazdaság jövőjének esélyeit latolgatom. Gyorsan és ellentmondásosan változó világunk „utolérte” a paraszti tudás bölcseletét, miszerint a mezőgazdaságban csak egy dolog a kiszámítható, a kiszámíthatatlanság. De amint utolérte, gyorsan meg is haladta, hiszen fel el kell ismernünk: a mezőgazdaság ma már nemcsak élelmi- szeriparalapanyag-előállító ágazat, hanem az ipar és más ágazatok kiszolgálója is. Strukturáltabb, univerzálisabb, helyi- és exportigényeket egyaránt kielégítő tudásalapú mezőgazdaság. Ma már nem elég a magot földbe szórni, s a termést eladni valakinek, állatot nevelni, s piacra dobni. Ennél sokkal tudatosabb gazdálkodásra, költségfegyelemre van szükség. Optimalizált hozamok növelik a jövedelmet. Hozzáértők szerint a tudásalapú termelésé a jövő, a szokásalapú nem folytatható. Ez az állítás persze csak akkor igaz, ha a szokás, a tapasztalat úgymond beépül az „új tudásba”. Mert ez az új tudás akkor fejtheti ki a benne levő lehetőségeket, s vezet a fejlesztés és fenntarthatóság felé, akkor segít az éhezés csökkentésében, a vidéki megélhetés, az emberi egészség javításában, az igazságos, társadalmilag, környezetileg elfogadható állapot elérésében, ha elnyeri új létformáját. A legújabb kor kihívása, hogy egyszerre lehessen a fejlődési és fenntarthatósági célokat elérni, és a mezőgazdasági termelést növelni. Hogy mit tehetünk mi itt, Somogybán? Sok mindent! Egy kínai mondás szerint a leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik! Büszkék lehetünk eddigi eredményeinkre, de váltani kell. Például úgy, hogy helyben dolgozzuk fel termékeinket, a megtermelt szőlőt, adunk hozzá szenzációs sajtjainkból, sonkáinkból, húskészítményeinkből. Új márkát építünk, somogyit! S máris léptünk egyet a jövőt ígérő agráralapú élménygazdaság felé. A leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik! Somogyi Gazda A Somogyi Hírlap ingyenes, időszakos mezőgazdasági melléklete. Felelős kiadó: LISZKAY GÁBOR elnök-vezérigazgató Főszerkesztő: LENGYEL JÁNOS Szerkesztő: MÁRKUS KATALIN, NAGY LÁSZLÓ Irodavezető: HARJÁN SÁNDOR Kiadja a Mediaworks Hungary Zrt. Szerkesztőség és kiadó: 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/a. Kaposvár, Pf. 31. Szerkesztőségi telefon: 06-82/528-119. Kiadói telefon: 06-82/528-113 A hirdetésfelvétel telefonszáma: 82/528-168 Nyomda: Mediaworks Hungary Zrt., 1225 Budapest, Campona u. 1. Felelős vezető: BERTALAN LÁSZLÓ nyomdaigazgató ISSN 0865-9125 ® mediaworks Content first A jövőn knek teremt értéket a rengeteg Több mint ötszáz hektáron végzett csemeteültetést és magvetést a SEFAG Zrt. tavasszal, hárommillió facsemetét és hatvanezer kilogramm magot ültettek el. Nagy körültekintést igényel a feladat, figyelembe kell venni az egyre gyakoribb időjárási szélsőségeket is. Koszorús Rita rita.koszorus@mediaworks.hu SOMOGY A klímaváltozás egyre nagyobb kihívást jelent az erdész szakma számára. A jelenben, napjainkban létesített erdősítéseket akár négy erdészgeneráció, is nevelheti, mindez azt jelenti, hogy meglehetősen hosszú távra kell tervezni. A fafajok kiválasztása során a cég kiemelt figyelmet fordít az őshonos fajok megőrzésére, azaz a flóra őshonosságának megtartására és az előre várható, tudományosan igazolt, jövőbeni klimatikus hatásokra, esetleges változásokra egyaránt. Mindenképpen figyelembe kell venni a tervezés és ültetés során is, hogy egyre gyakoribbak az aszályos periódusok Magyarországon is - mondta Ihárosi Péter, a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. szóvivője. Ráadásul a somogyi erdők jobbára csak csapadékból tudnak vizet hasznosítani. A kevés csapadék nem kedvez a megeredésnek, és a talaj tartalékai is jelentősen lecsökkentek az ültetési szezonra. - A legyengült csemeték könnyen megbetegedhetnek, s ezért nagyobb arányban pusztulhatnak el - tette hozzá. Az idő előrehaladtával ez egyre nagyobb pluszköltséget jelent, amely a közvetSomogy és az ország zöld kincsét kezeli a SEFAG Somogybán közel kétszázezer hektár faállománnyal borított terület található. A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. ennek közel a felén, nyolcvanezer hektár állami tulajdonú erdőterületen gazdálkodik. A cég gazdálkodásának alapját változatos erdőállományok adják, Belső-Somogy homoki tölgyesei, égeresei, Külső-Somogy cseresei vagy a már hegyvidéki viszonyokat idéző Zselic kocsányos tölgyes, ezüsthársas bükkösei hatalmas értéket képviselnek megyénk és Magyarország számára egyaránt. Megtartásuk - miközben a társaság biztosítja a közösség által igényelt faanyagot és az erdei turisztikai szolgáltatások egyre bővülő körét - csak szakszerű munkával, a tartamosság, a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe véve lehetséges. Ehhez kellő biztosítékot nyújt a cég erdészeinek évszázados szakmai törvényekre, tapasztalatokra alapozott munkája. Ültetés, vágás, fenntartás - odafigyelést igényel az erdő Fotó: B. G. len hatása mellett az erdőfelújítás elhúzódása miatt közvetetten is befolyásolja az erdőgazdálkodást.- Megállapítható, hogy az érzékelhető klímaváltozás az alsó erdőhatár elhelyezkedésének megváltozására gyakorolt hatásával immáron potenciálisan is veszélyezteti az erdő létét - összegezte a helyzetet az erdész.- A vízügyben és az ag- ráriumban dolgozó szakemberek komoly összefogására van szükség a síkvidéki területek agroökológiai potenciáljának megőrzéséhez, javításához. Ehhez egyrészt anyagi források, másrészt tudáskoncentráció szükséges. A fakitermelésekből származó értékesebb faanyag döntő részét az ország egyik legjelentősebb fafeldolgozó üzemében, a SEFAG Zrt. Csurgói Faipari Gyárában hasznosítják. Itt közel egy évszázada többségében tölgyet dolgoznak fel. A megtermelt gazdasági haszon képezi az alapját többek közt a társadalmat szolgáló erdei turisztikai beruházásoknak: látogatóközpontok üzemeltetésének, kirándulóhelyek fenntartásának; utóbbiak egyébként ingyenesen látogathatóak. Nagyon olcsón vásárolják fel a gyapjút a juhtenyésztőktől Békési kezek nyílják a birkákat Bővült a géppiac, óvatosak a gazdák KAPOSMERO A birkanyírószakma országszerte kiveszőben van, Somogybán csak elvétve művelik ez a tevékenységet, pedig megyénkben húszezer anyajuhot tartanak, mégis Békés megyei nyírók ko- pasztják a somogyi birkákat. Gyomaendrődi juhászok szabadítják meg az állatokat téli bundájuktól. Ollócsattogás helyett nyírógépektől hangosak a somogyi tanyák. Ka- posmérőben egy nyolctagú gyomaendrődi brigád érkezett, van köztük nyíró, fogó és gyapjúszedő is, csaknem hétszáz birkát kell megnyírniuk. Márciustól egészen június végéig járják az országot. Burai Attila a birkanyíróbrigád vezetője elmondta: van, hogy kénytelenek munkát visz- szamondani, mert annyira sok helyre nem tudnak odaérni. Ő tíz évesen tanulta meg a birkanyírás mesterségét. Nagyapja és nagyanyja is foglalkozott ezMinden tavasszal illene megnyíratni a birkákat zel, akkor még ollóval kopasz- tották az állatokat. A Békés megyei nyíró szerint országszerte és Somogybán is csak elvétve foglalkoznak ezzel a mesterséggel. Burai Attila hozzátette: a családjában is látja, hogy a birkanyírás nem vonzza a fiatalokat, az idősebbek meg abbahagyják. Szerinte nagyon nehéz szakma, gyerekei sem akarják továbbvinni ezt a mesterséget. A birkanyírók szerint a hosszú tél megviselte az állatokat, most kevéssé zsírosak. A nyírás átlagosan 500 forintba kerül birkánként, egy állatról három-négy kiló gyapjú jön le. Igaz, az ára már nem a régi - véli Palá- di Vince. A kaposmérői családi gazdálkodó hozzátette: illik minden tavasszal megnyíratni a birkákat, de ez a gazdáknak szükséges rossz. - Árban any- nyira keveset kapunk a gyapjúért, hogy eladva szinte csak a nyírási költséget fedezi. A gyapjú ára éppen csak fedezi a nyírás költségét Fotó: L. R.- Ha visszatekintek, a 70- es években is fizettek ennyit a gyapjúért, de a privatizáció után ezek a gyapjúfeldolgozók mind megszűntek - elevenítette fel. A gyapjú többsége külföldi piacra kerül. Amellett, hogy ruhát készítenek belőle, az sem ritka, hogy épületek hőszigeteléséhez használják. A legjobb minőségű merino gyapjút fizetik meg legjobban: kilójáért akár 200-250 forintot is adnak. Mint megtudtuk, ma már rengeteg kutatás foglalkozik a juhok indukált vedletésével. Egyre több gazdaság dönt a világszerte egy olyan kezelés mellett, amely során fehérjeinjekció beadását követően a birkák maguktól levedlenek, ami után már nincs is szükség a nyírásra. Góz Lilla MAGYARATÁD-MEZŐCSOKONYA Habár az ország más vidékein komoly összegeket fordítanak új traktorokra, Somogy megyében nem mondható, hogy merészen vásárolnának a mezőgazdasági termelők. Jól átgondolt döntés eredménye az, ha egy új kombájn vagy traktor kerül a gépműhelybe. Az idén 88 százalékkal bővült az új traktorok piaca. Nehézpótkocsikból is sok fogyott, ott százszázalékos a növekedés. Ennek ellenére nagyon meggondolják a termelők, hogy belevág- janak-e egy ilyen üzletbe, vagy sem. A gépeket ugyanis hitelre vagy lízingre vásárolják. S ezzel hosszú évekre megpecsételik anyagi helyzetüket, teszik ezt mindamellett, hogy nem tudhatják milyen lesz a termés, vagy mennyiért tudják eladni a megtermelt gabonát.- Mindenki megbízható gépparkra törekszik - mondta Lackovics Sándor. - Ez nemcsak szakmai, de emberi kérdés is, hogy a dolgozókat milyen eszközzel engedjük ki a határba - tette hozzá a magyaratádi Barátság Szövetkezet elnöke. A társaság az idén vett két új kombájnt. A nyári eredmények függvényében még év végén beszereznének egy harmadikat is a tervek szerint. A fix támogatású hitel ugyanis hatalmas lehetőség a gazdáknak, hogy frissítsék gépparkjukat. Szabó Tibor mezőcsokonyai gazda szerint Somogy megyében leginkább jelenleg stagnálás a jellemző, és kicsit sem igaz ránk az országos tendencia. - Az aszály miatt kiszámíthatatlan a helyzet - mondta Szabó Tibor. - Én egy teleszkópos rakodón gondolkodom, de túl bizonytalannak ítélem a környezetet, és húszmillió forintba kerül, ez azért nem • kevés pénz... Koszorús R. Évekre megpecsételi a gazda sorsát, ha rossz időben vásárol