Somogyi Hírlap, 2017. április (28. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-06 / 81. szám

4, EGYHÁZI TÜKÖR 2017. ÁPRILIS 6., CSÜTÖRTÖK Csak az isteni irgalom mentheti meg a világot, hogy az Úr ennyire szeret minket Ünnepünk: húsvét nélkül nincs feltámadás, és nincs örök élet Végéhez közeledik a nagy­böjti időszak, s ránk köszönt a keresztények legnagyobb ünnepe, a húsvét, melynek XXI. századi üzenetéről kér­deztük a történelmi egyhá­zak képviselőit. Kiss K. -Gamos A.-Lőrincz S. sonline@sonline.hu Kiss Iván címzetes prépost, es­peres, marcali római katolikus plébános:- Dsida Jenő tizenhét éves korában a szenvedő Krisztus­sal való mély lelki egyesülés érzületével írta Golgotán cí­mű versében: „Szépen szeret­tem ezt a világot, / ezért te­szek most ilyen nagyot: / min­dent adva és semmit se kérve, / fájdalmas szépen meghalok érte, / de harmadnapra / feltá­madok”. Van-e reménye most a sok gondokkal küszködő Eu­rópának? Henri Boulad jezsu­ita atya, aki az elmúlt hetek­ben vette fel a magyar állam- polgárságot, azt mondja, hogy van még remény. Ha Európa is felfedezi, hogy Valaki meg­halt érte. Ha Európa is vissza­tér keresztény gyökereihez, akkor van még remény. Nem zárhatjuk ki annak veszélyét sem, hogy európai kultúránk pár emberöltő alatt megsem­misül. A kereszténység mindig is kisebbségben volt a világban. Kovász és mustármag - ezek a jézusi hasonlatok jellemezték. A keresztények kezdettől fogva ott éltek a világban, és ma is ott élnek. Biztató reményként, szé­pen szeretik a világot, és min­dent adva, semmit sem kérve, ha kell „meghalnak érte”. Mert az Ő Tanítójuk ezt tette. Ha a trónon ülő Isten meg­ígéri: „íme, újjáteremtek min­dent” (Jel 21,5), miért ne terem­tené újjá kedves gyermekének, az embernek akár rég elpusz­tult alkotásait is? Mi, keresz­tények ezt a húsvéti reményt hirdetjük a XXI. századnak: bármennyire is eltávolodik az emberiség Istentől, nincs az a cionalitás korlátáit - a halálból életre kel, azaz feltámad. Március végén egy kedves fiatal baráti házaspártól tele­fonhívást kaptam, hogy imád­kozzam négyéves kislányu­kig kért, aki emberileg szinte reménytelen L . 1 ' ^ helyzetben fekszik Budapesten egy gyermekintenzív osz­tályon, miután egy bakteriá­lis fertó'zés következtében le­állt a tüdeje, és összeomlott a keringése. Különleges gépek­kel tartják életben, és az orvo­sok már a legrosszabbra is fel­készítették ó'ket. Egy-két napra rá Budapestre utaztam, hogy együtt imádkozzam a szülők­kel a kislány ágyánál - aho­vá a szülőkön kívül csak a lel­készt engedték be. A látvány emberileg valóban reményte­lennek tűnt. A kislány öntu­datlan mélyaltatásban, s mel­lette a kétségekkel teli, mégis reménykedő szülők. Afféle iga­zi, mai nagypénteki helyzet... Ezt követően csak pár nap telt el, és az édesanya sírva-ör- vendezve dadogta a szinte fel­foghatatlan csodát: a kislányt minden gépről lekapcsolták, felült az ágyában, rajzolgatott, és a mélyaltatásban megélt kü­lönös élményeit mesélte. Az or­vosok csodájára járnak, beteg­ségéről esettanulmányt írnak, mert felépülésére, kiváltképp erre a gyors felépülésre nincs magyarázat. Szerintem azonban van! Per­sze nem feltétlenül orvosi, az­az pusztán emberileg racioná­lis. Méghozzá az, hogy Isten ma is ugyanolyan valóságos, csodákban-önmagát-megmuta- tó és szeretetteli, mint mindig a világtörténelem során. És Ő ma is figyelemmel, irgalommal és szeretettel fordul azok felé, akik imádságaikkal Őt kere­sik, és Ő ma is hajlandó átlépni az emberi racionalitás korlátáit. Miért? Azért: „Mert úgy sze­rette Isten a világot, hogy egy­szülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” mélység, ahova Isten utána ne menne irgalmas szeretetével. Mert csak ez az isteni irgalom mentheti meg a világot, hogy Isten ennyire szereti az em­bert. És ez az isteni irgalom új­ból megadja, hogy aki egyszer itt járt a világon és meghalt ér­te, most nekünk is ezt ígéri: új életet adok neked. Addig is re­ménnyel töltelek el: nincs elté- kozolt és értelmetlen em­beri élet, mert egy- . i szer Valaki fájdalma- 1 .,:XJÍ san, szépen meghalt §13*8® és feltámadt érte. Arató Lóránd, tabi evangélikus lelkész:- Húsvét nélkül nincs feltá­madás, nincs örök élet. Min­den vasárnap, istentisztelet húsvét legyen olyan értelem­ben, hogy a fókuszban a ke­reszt álljon, amely a feltáma­dott Úrra mutat. A feltámadás titokzatos csodája teljes egé­szében meghatározza hitemet, szolgálatomat, a legerősebb ka­paszkodót jelenti, amely meg­tart, megerősít, vigasztal és re­ményt ad. A húsvéti örömüze­net középpontjában az értünk meghalt és feltámadt Úr áll. Jé­zus életének is része volt hús­vét ünnepe, bár akkor a zsi­dó nép hagyománya szerint az Egyiptomból való szabadulásra emlékeztek. Mi, keresztények is részesei vagyunk a szabadu­lásnak, mégpedig Krisztus fel­támadása által. Egy hívő em­bertől megkérdezték: „Hiszed te valóban, hogy Krisztus fel­támadt?” „Igen” - felelte. Mi­re a másik mosolyogva mond­ta: „Honnan vetted ezt a hitet?” „Onnan, hogy ma reggel egy ál­dott, csöndes órát töltöttem ve­le” - válaszolta. „Imádságom­ban lehajolt hozzám, a bűnöm­mel való küzdelmemben erőt adott, éreztem, hogy ott ült a betegágyam mellett, hallot­tam, hogy szólt hozzám az igén keresztül... Ő valóban él!” Sokáig nem értettem, hogy nagyszüleim falujában, Faze- kasvarsándon élő román orto­doxok miért így köszöntik egy­mást húsvétkor: Krisztus feltá­madt!, amire ez a felelet: Való­ban feltámadt! Később e köszö­nésben felismertem az egyik legszebb, személyes hitvallást. Sokan közömbösek a húsvéti örömüzenet iránt. Talán azért, mert hiányzik belőlük az a hit, amely meg tudja ragadni azt a csodát. Talán sokan nem tud­nak rátekinteni a keresztre, a feltámadott Úrra, mert nincs meg számukra az az útmuta­tás, mely ebben segítené őket. Ezt Isten igéje adja, Jézus mond­ja: „Boldogok, akik nem látnak, és hisznek”. Luther Mártonnal együtt vallom: „Minden erőnk abban van, ha Krisztus húsvé­ti győzelmét csakugyan a szí­vünkre vesszük és rendíthe­tetlenül hisszük”. Hajdú Zoltán Levente, szóládi református lelkész:- Húsvét üzenete az, hogy Jézus egyszerre halt szimboli­kus és valóságos halált a gol­gotái kereszten, majd harmad­napon - átlépve az emberi ra­Kiss Iván: nincs eltékozolt embe­ri élet, egyszer Valaki meghalt és feltámadt érte Fotó: Kiss K. Arató Lóránd: a húsvéti üzenet középpontjában az értünk meg­halt és feltámadt Úr áll Hajdú Zoltán Levente: Isten ma is valóságos, csodákban-önma- gát-megmutató Fotó: Kovács T. PROGRAMAJÁNLÓ VIRÁGVASÁRNAPI BEVONULÁS KAPOSVÁRON. Április 9-én a Csiky Gergely Színház mű­vészeivel elevenednek meg a jeruzsálemi bevonulás ál­lomásai. Jézus és az aposto­lok délután fél ötkor a Kos­suth térről indulnak el, s az Európa-parknál, a Széchenyi téren, valamint a Pécsi utcá­ban egy-egy tanítás hangzik el. Az utolsó állomás a Hősök templomában lesz, ahol este hat órakor ünnepi szentmi­sével zárul az újszerű kezde­ményezés, amelynek a Jézus Szívé-plébánia az ötletgazdá­ja. A Sarkadi Kiss János ren­dezte ünnepi felvonulás főbb szerepeiben Fándly Csabát, Kalmár Tamást, Mohácsi Norbertét látjuk, s a menet­hez bárki csatlakozhat. L. S. Az egyház lehet az oázis, ahol békére találunk Presbiteri konferencia A sötétség utá n mindig jön a fény NAGYKANIZSA Ünnepelni a re­formáció 500. évfordulóját, megemlékezni Kanizsai Pálfi Jánosról, a dunántúli reformá­tus egyházkerület egyik legki­emelkedőbb püspökéről, aki­nek nevéhez fűződik hazánk első presbitériumának meg­szervezése, valamint felké­szülni a presbiterválasztásra - így fogalmazta meg a nagy- kanizsai templomban tartott presbiteri konferencia célja­it Nemes Pál, egyházmegyei gondnok. Nagy Csaba espe­res igemagyarázatában arról szólt, hogyan választotta ki, il­letve küldte ki a szolgálatra Jé­zus a tizenkét tanítványt. Huszár Pál, egyházkerületi fő­gondnok hangsúlyozta: az Űr azzal „tüntette ki” az elöljáró­kat, hogy az Ő munkatársai le­gyenek, és segítőként együtt dolgozzanak Krisztus ügyéért. A presbiterséghez szükség van belső elhivatottságra Hajdú Zoltán Levente, szólá­di lelkipásztor előadásában ki­fejtette, mit jelent presbiternek lenni. Mint mondta, a mai tár­sadalom lelketlen, elidegene­dett, ebben az egyház lehet a lelki oázis, ahol békére talá­lunk. Kiemelte: a presbiteség- hez szükség van belső elhívás­ra és a közösség megerősítésé­re, hogy a kapott lelki ajándé­kokkal Isten dicsőségére, s a gyülekezetért szolgáljanak. Ezután Mészáros János Elek református presbiter, a Csillag születik 2012-es nyertese hit­ről, hazáról és a hűségről éne­kelt. Hella Ferenc, a házigaz­da nagykanizsai gyülekezet lelkésze így buzdította részt­vevőket: „Legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgolkodja- tok mindenkor az Úr munkájá­ban, hiszen tudjátok, hogy fá­radozásotok nem hiábavaló az Úrban”. Gamos A. KADARKÚT-SÁRVÁR Uszkay Huba kadarkúti lelkipásztor áhítatát Szászfalvi László or­szággyűlési képviselő „A re­formáció hatása a társada­lomra, a politikára, a közélet­re” című előadása követte a művelődési házban. Többek közt rámutatott a genfi reformáció jelmondatá­nak: Post tenebras lux - A sö­tétség után jön a fény - igazsá­gára. Majd Kálvin reformáto- ri tanításának két alapelvére (egyedül a Szentírás és az Is­ten szuverén Úr) építette gon­dolatait, de beszélt a reformá­ció gazdasági életre, államra, kultúrára gyakorolt hatásá­ról is a református gyülekezet rendezvényén. Az evangélikus gyülekezet Nőegyletének tagjai Sárvá­ron jártak a napokban, hogy megismerkedjenek az ottani egyházközség szervezetének munkájával. Abba a városba látogattak el, ahol élt és lelkészként szol­gált a „magyar Luthernek” is nevezett Dévai Bíró Mátyás, illetve ahol 1541-ben magyar nyelvre fordította az Újszö­vetséget Sylvester János. A ti­zenhat tagú küldöttség meg­tekintette a helyi evangélikus templomot, valamint a híres Nádasdy-várat is. G. A. 4 I t Meghalt és harmadnapra feltámadott értünk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom